Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt hetekben egyértelműen kiderült, hogy a Soros Györggyel és fiával, Alex Sorossal az ECFR nevű szervezetben együttműködő Korányi Dávid, Karácsony Gergely korábbi városházi főtanácsadója is aktivizálta magát Lengyelországban. Korányi az Action for Democracy révén az első hírek szerint 12 lengyel civil szervezetet támogatott a tavalyi lengyelországi választások előtt. A támogatottak a liberális politikai erők kampányát segítették.
Az Akcja Demokracja (Demokratikus Akció) Korányiék bevallása szerint arra kapott pénzt tőlük, hogy „szélesítse az állampolgári bevonódást és ösztönözze a demokratikus részvételt". A Fundacja Inicjatywa Wschód (Keleti Kezdeményezés Alapítvány) a klímapolitikában kapott felvilágosító jellegű feladatot, és azért is pénzelték őket, hogy elősegítsék a fiatal lengyel nők demokratikus eljárásokban való részvételét. Hasonló okra hivatkozva finanszírozták külföldről az Ogólnopolski Strajk Kobiet (Nők Országos Sztrájkja) nevű alapítványt is.
A Fundacja Liberté! (Szabadság Alapítvány) kimondottan arra kapott pénzt Korányiéktól, „hogy Fordulópont nevű kampányával mobilizálja a lengyel állampolgárokat a 2023-as parlamenti választáson való részvételre". Gyakorlatilag ugyanezért fizették külföldről az „Odważysz Się" („Mersz") nevű csoportot is.
A Soros-szervezetek Donald Tusk hatalomra jutása érdekében több fronton is akcióba léptek. A legújabb lépésük, hogy több mint 100 állítólagos civil szervezet, valamint 550 híresség és közismert személyiség írta alá azt a petíciót, amelyben a lengyel-fehérorosz határon történő "visszatoloncolások" megszüntetését követelik, azzal érvelve, hogy ezeknek nincs humanitárius, jogi vagy erkölcsi alapja. A levelet eljuttatták Donald Tuskhoz is - írta a Remix news. A levél egyik aláírója az az Agnieszka Holland filmrendezőnő, akinek "Zöld határ" című filmjét több mint 700 ezer lengyel látta a mozikban, és sokak tiltakozását váltotta ki, amiért azt a hamis képet közvetíti, hogy a határt illegálisan átlépők mind menekültek.
Agnieszka egyébként nemrégen nyilatkozott a baloldali Népszavának is, és mindenféle bizonyíték nélkül azt állította, hogy állítólag meg akarták ölni. Agniseszka nem meglepő módon korábban aláírta azt a nyílt levelet is, amit a Soros-féle Open Society Foundations indított a könnyű drogok legalizálásért Lengyelországban. A legújabb petíció egyértelmű célja, hogy megszűnjön a határellenőrzés a fehérorosz-lengyel határon, így pedig korlátlan lehetne az illegális migránsok beáramlása Lengyelországba.
Időközben Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, valamint az Európai Parlament képviselőihez fordultak a lengyel ügyészség vezetői a kormányváltás óta történt azon kormányzati lépések miatt, amelyeket jogsértésnek tartanak. A Bizottság korábban többször is foglalkozott a lengyelországi jogállamiság helyzetével, most viszont, amikor – mint írják – „kirívó módon sérül" a jogállamiság Lengyelországban, hallgat.
A levelet a közlemény szerint a főügyészhelyettesek fogalmazták meg. A lengyel ügyészség Adam Bodnar igazságügyi miniszter, főügyész alá tartozik, de a testület élén a főügyész első helyettese, Dariusz Barski áll. A levelet azt követően írták, hogy Bodnar múlt pénteken kísérletet tett Barski leváltására, arra hivatkozva, hogy Zbigniew Ziobro, az előző kormány igazságügyi minisztere 2022-ben szabálytalanul nevezte ki őt a tisztségre. Az ügyészség azonban még pénteken érvénytelennek minősítette Bodnar intézkedését.
A hétfői ügyészségi közleményben aláhúzták:
Bodnar lépése sértheti az Európai Unió érdekeit, miután a testület az EU-t érintő bűncselekmények vizsgálatával is foglalkozik.
Az ügyészség képviselői ezért azt kérik az uniós szervektől, hogy „tegyék meg a szükséges lépéseket a törvényi előírások lengyelországi megsértésének megakadályozása érdekében". A Barski leváltására tett kísérlet törvénysértő, mert az államfő jóváhagyása nélkül történt – hangsúlyozzák. A lépés destabilizálja az ügyészségi munkát, jelentősen csökkentheti az EU területén tartózkodó lengyel állampolgárok, valamint a Lengyelországba érkező uniós állampolgárok jogi védelmét, valamint a lengyelországi belbiztonság szintjét – áll a közleményben.
Napvilágot látott az is, hogy egy piramisjáték-szisztéma alapján megvalósított visszaélés-sorozat során több mint 19 ezer - többségében kisnyugdíjas - befektetőt, megközelítőleg 200 millió euróval károsítottak meg. A cégben közvetve érintett volt Tusk fia, az akkor is miniszterelnök politikus pedig annak ellenére nem tett semmit, hogy a nemzeti bank is figyelmeztette. A 2012-ben kirobbant ún. Amber Gold-botrány Lengyelország rendszerváltozás utáni történetének legnagyobb csalási ügye.
Lengyel sajtóforrások emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormányfő minden valószínűség szerint már a botrány kirobbanása előtt birtokában lehetett az Amber Gold jogellenes tevékenységével kapcsolatos információknak, de azokról csak saját fiát tájékoztatta. Bár Tusk ezeket a feltételezéseket mindvégig tagadta, azonban a 2014-ben nyilvánosságra kerülő hangfelvételek alapján egyértelműen bizonyítást nyert, hogy Marek Belka jegybanki elnök az Amber Gold összeomlása előtt személyesen informálta a kormányfőt a cég kétes működéséről.
Mint arról korábban beszámoltunk, Andrzej Duda még a múlt héten bejelentette, hogy kegyelmi eljárást kezdeményez a hivatali hatalommal való visszaélés miatt kétévi börtönre ítélt volt belügyminiszter és helyettese ügyében. Kaminskival és Wasikkal kapcsolatban kedden az elnöki palotában intézkedtek, akkor törtek be, amikor az államfő nem tartózkodott ott.
Az elnöki bejelentést kommentálva Szymon Holownia csütörtökön kiemelte, hogy bár az államfő döntése rendezheti a helyzetet, ugyanakkor semmi sem változtatja meg azt a tényt, hogy a két elítélt képviselő parlamenti mandátuma megszűnt. Szerinte ugyanis a törvény szerint a két jogerősen elítélt személy nem lehet parlamenti képviselő, ezért az elnöki kegyelem sem vonatkozhat erre.
Két PiS-képviselő (Krzysztof Szczucki és Pawel Jablonski) erre válaszul bejelentette, hogy az ügyészséghez fordulnak azzal a gyanúval, hogy
Holownia bűncselekményt követett el, amikor Kaminski és Wasik mandátumának megszűnéséről nyilatkozott,
hasonlóan Donald Tusk miniszterelnökhöz, aki a szejm elnökének döntését a hivatalos közlönyben közzétette.
2015 márciusában Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és helyettesét, Maciej Wasikot nem jogerősen 3 évre ítélték börtönre, emellett 10 évre eltiltották közhivatal betöltésétől azzal a váddal, hogy a korrupcióellenes hivatal (CBA) vezetőiként az első PiS-kormány idején, 2005-2007 között hivatali hatalommal való visszaélést követtek el. Azonban röviddel azután, hogy Andrzej Duda elnöki mandátumának kezdetét vette, kegyelmi eljárást indított, és a két politikust kegyelemben részesítette. 2016-ban a varsói kerületi bíróság lezárta az ügyet.
Azonban a legfelsőbb bíróság 2023 júniusában új eljárást kezdeményezett. 2023. december 20-án a varsói kerületi bíróság jogerősen kétévi letöltendő szabadságvesztésre ítélte a két vádlottat.
A két képviselő mandátumától való megfosztása azért rendkívül kényes ügy, mert amennyiben a PiS-nek van igaza, hogy ez a döntés törvénytelen, a parlament ülései és határozatai Mariusz Kaminski és Maciej Wasik távollétében érvénytelenek.
Időközben Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök a ZET lengyel rádióban bejelentette, hogy a jövőben a Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöki tisztségéért indulna. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy reméli, Jaroslaw Kaczynski jelenlegi pártelnök nem mostanában készül visszavonulni.
Szeretném, ha elnök úr minél tovább a Jog és Igazságosság párt élén állna, hogy összefogja a táborunkat. Később én is szeretnék indulni ebben a megtisztelő versenyben
– fogalmazott Morawiecki, akit arról is kérdeztek, hogy szándékában áll-e indulni a 2025-ös elnökválasztáson.
Ezt a döntést a PiS politikai bizottsága hozzávetőleg tíz hónapon belül hozza meg – mutatott rá a volt kormányfő. Morawiecki a legutóbbi parlamenti választásokra is kitért, és kiemelte, hogy tiszteletben tartja a lengyelek döntését.
Teljesen megtöltötték a lengyel parlament előtti teret a tüntetők múlt csütörtök délután, amely estére véget ért. A tüntetést szervező PiS szerint körülbelül 300 ezer ember vett részt a tüntetésen.
A Donald Tusk vezette új baloldali kormány elleni ellenzéki megmozdulás hatalmas rendőri készültség mellett kezdődött el. A volt kormánypárti törvényhozók múlt kedd esti letartóztatása miatt ugyanis egyre nagyobb a közfelháborodás Lengyelországban.
Szerintem Donald Tusk a lengyelek megosztására törekszik. Nem tetszenek az új kormány intézkedései. Úgy látom, hogy egy puccshoz közeli állapotban vagyunk
- fogalmazott egy lengyel férfi még a megmozdulás előtti órákban.
Már a tüntetésre érkezők sem kímélték a jelenlegi politikai vezetés döntéseit. „A demokráciáért küzdünk, mert most úgy néz ki, hogy visszatért a kommunizmus" – fogalmazott egy demonstráló.
Egy másik nő pedig azt mondta: Lengyelország eddig demokratikus ország volt, a letartóztatott politikusokat a mostani kormánynak ki kell engednie a börtönből.
A tömegmegmozdulás résztvevői élesen bírálták a Brüsszel-párti kormánykoalíció törvénytelenségeit, köztük Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke is, aki úgy fogalmazott:
Ez nem egy lengyel kormány
- utalva ezzel arra, hogy a PiS szerint Donald Tusk a németek megbízásából cselekszik.
A Magyar Nemzetnek a tüntetés résztvevői közül többen is nyilatkoztak. Azért vagyunk itt, hogy Tusk és Holownia [a szejm elnöke] ellen tiltakozzunk, és követeljük Kaminski és Wasik kiszabadítását. Nem szeretném megadni a teljes nevemet, mert tartok a titkosszolgálat bosszújától – mondta Lucyna, egy varsói ápolónő.
Mint arról korábban beszámoltunk, egyre durvább eszközökkel számol le Donald Tusk baloldali kormányfő a politikai ellenfeleivel Lengyelországban. A Soros György és Brüsszel kottájából játszó baloldali kormány kedd este letartóztatta a lengyel elnöki palotában Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt szabadságvesztésre ítélt, de elnöki kegyelemben is részesített képviselőit.
Több ellenzéki politikus államcsínynek nevezte a történteket. Mateusz Morawiecki volt kormányfő szerint Lengyelországban „először vannak politikai foglyok" az 1981-es hadiállapotot meghirdető Wojciech Jaruzelski tábornok időszaka óta. Ezzel párhuzamosan továbbra sincsen 2024-es költségvetése Lengyelországnak, így adott esetben előrehozott választás jöhet.
Írtunk arról is, hogy lábbal tiport minden alkotmányos szabályt a baloldali kormány Lengyelországban a köztévé elleni támadása során. A Donald Tusk vezette kabinet nemcsak a médiában, hanem a bíróságokon is eltávolítja azokat, akik nem szolgálják ki őket és nem az ő kottájukból játszanak. A jogállam lengyelországi felszámolása ellen Brüsszelnek persze egyetlen szava sincs, mert Tusk feltétel nélkül hajtja végre a brüsszeli utasításokat.
Mint arról korábban beszámoltunk, az új lengyel kormány kulturális és örökségvédelmi minisztere, Bartłomiej Sienkiewicz december közepén felmentette a lengyel köztévé (Telewizja Polska – TVP), a közszolgálati rádió (Polskie Radio – PR) és az állami hírügynökség (Polska Agencja Prasowa – PAP) vezetőit és felügyelőbizottságait. December 20-án a TVP újonnan létrehozott felügyelőbizottsága a köztévé élére nevezte ki Tomasz Sygutot, aki 2016 előtt is a lengyel balliberálisok fontos embere volt a köztelevíziónál.
A televízióban pedig a puccsszerű változtatás után felpörgették az LMBTQ-propagandát.
A Donald Tusk vezette új baloldali lengyel kormány lépése után azonnal politikai háború indult Lengyelországban: Andrzej Duda államfő közölte, hogy nem írja alá a közmédia finanszírozását is tartalmazó új, baloldali többséggel elfogadott határozatot.
BRÜSSZEL PERSZE MOST MÉLYEN HALLGAT ARRÓL, HOGYAN TIPORJA EL A LENGYEL BALOLDAL A JOGÁLLAMISÁGOT, ÉS FEL SEM MERÜL BÁRMILYEN ELJÁRÁS INDÍTÁSA.
