A Spiegel szerint a Németországban lévő
ukrán menekültek mindössze 19 százaléka állt munkába.
Matthias Jendricke, a thüringiai Nordhausen megyei tanácselnöke "kiábrándítónak" jellemezte a helyzetet. A SPD politikusa azt hitte, hogy könnyebben be lehetne illeszteni az ukránokat a munkaerőpiacra, mint más menekülteket. Emlékeztetett, az orosz támadást követő hetekben még Berlinből buszokkal is hozatott ukrán menekülteket az országába, ugyanis a megyének sürgősen munkaerőre volt szüksége. De aztán, mondja az SPD-s politikus, „teljesen rossz irányba mentek a dolgok", ugyanis a menekültek mindössze töredéke akart bekapcsolódni a munka világába.
Hasonlóan látja a helyzetet Joachim Walter is a CDU-ból. Ő is megyei tanácselnök, Baden-Württemberg Tübingen megyéjében.
Az ukrán menekültek munkába állási hajlandósága jelentősen csökkent a segélyezés miatt
– tette hozzá Walter.
Elsősorban a „magas állami kifizetéseket" okolja ezért, „ugyanis ez nem igazán ösztönzi az embereket arra, hogy itt dolgozzanak." A megyéje mintegy 3400 ukrán menekültet fogadott be, közülük csak 60-an dolgoznak azóta. A felnőttek többsége – azaz 1960 ember – segélyt kap, jelenleg mindössze 720 menekült tanul németet.
A német lap szerint Jendricke és Walter csak kettő azon sok politikus közül, akik hasonlóképpen szólaltak fel az utóbbi időben. A Német Megyei Tanács is néhány hete azt követelte, hogy az újonnan érkező ukrán háborús menekültek ne kapjanak azonnal polgári jövedelmet Németországban.