Ukrán diktatúra: elviselhetetlen cenzúráról beszélnek az ukrán újságírók

Volodimir Zelenszkij

A háború kitörését követően előbb az ellenzéki, egytől-egyig békepárti televíziós csatornákat és a weboldalakat záratta be, majd pedig a hozzájuk köthető ellenzéki pártokat is betiltatta az ukrán elnök sajtóhírek szerint - írja a Tűzfalcsoport.

Rendkívül rossz körülményekről számol be az ukrán sajtószabadság helyzetét illetően egy közelmúltban készült jelentés. A Democratic Initiatives Foundation felmérése szerint

az ukrán újságírók 95%-a gondolja úgy, hogy hazája tömegmédiáját a cenzúra uralja.

Emellett a megkérdezettek 47%-a vélekedik akként, hogy a szólásszabadságot és az újságírói tevékenységet fenyegető legnagyobb veszély a hatóságok általi beavatkozás. A mostani mutatók még - a szintén nem túl biztató - 2019-es állapotokhoz képest is visszaesésnek számítanak. Ugyanakkor az ukrán vezetés közelmúltbeli döntéseinek fényében a lehangoló eredmények nem tekinthetők meglepetésnek.

A szólás- és sajtószabadság minden demokratikus társadalom alapja. Éppen ezért a szabad, független és plurális média előmozdításának, megőrzésének és védelmének egyetemes feladata létfontosságú a reziliens és egészséges demokráciák szempontjából. E szabadságjogok pedig a jelen konfliktusaiban még nagyobb jelentőséggel bírnak, hiszen döntő mértékben járulhatnak hozzá más alapvető jogok megóvásához. Válsághelyzetekben - különösen egy háborúban - ugyanis a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának korlátozásoktól mentes érvényesülése, ezáltal pedig az újságírók és a médiamunkások tényleges lehetősége a független, hiteles és megbízható tájékoztatásra nemcsak a jogsértések és atrocitások felderítését mozdítja elő, hanem a civilek védelmét is elősegíti.

Somehow headlines showing Nazis in Ukraine were scrubbed from Google search results and omitted by a compliant state/corporate media right as the US proxy war with Russia in Ukraine began. Coincidence or blatant censorship? https://t.co/LCU2DLjhCM

— Chip Barnes (@ChipBarnes) September 4, 2023

Ennek ellenére a Democratic Initiatives Foundation ukrán civil szervezet a közelmúltban elkészített jelentése rendkívül rossz körülményekről számol be az ukrán sajtószabadság helyzetét illetően.

A "Kihívások a szólásszabadság és az újságírók számára háborús körülmények között" című kutatás eredményei szerint ugyanis a megkérdezett ukrán újságírók 95%-a gondolja úgy, hogy hazája tömegmédiáját a cenzúra uralja.

A korlátozások jelenlétét elismerő újságírók leggyakrabban azt állították, hogy mindezt a különböző állami vagy önkormányzati hivatalok, illetve médiatulajdonosok végzik. Ennek tükrében nem meglepő, hogy

a résztvevők 47%-a vélekedik úgy, hogy a szólásszabadságot és az újságírói tevékenységet fenyegető legnagyobb veszély a hatóságok általi beavatkozás. A megkérdezettek 26%-a van azon a véleményen, hogy a cenzúra nemcsak jelen van a kelet-európai országban, hanem már rendszerszintű jelenségnek is számít.

A szólás- és információszabadsághoz való jog megsértésével összefüggésben a résztvevők leggyakrabban a társadalmilag fontos információk hivatalos személyek általi megtagadását (51%), az elkészített anyagok cenzúrázását vagy bizonyos információk közzétételének megtiltását (22%) említették. Emellett a körülmények hatására Ukrajnában az öncenzúra is általános jelenséggé vált, amellyel összefüggésben

a válaszadók 44%-a jelölte meg kényszerítő okként az állás elvesztésétől való félelmet, valamint szintén ennyien nyilatkoztak akként, hogy az országban vannak olyan témák, amelyekről nem lehet írni vagy beszélni.

A mostani eredmények nem mutatnak előrelépést az ugyanebben a témában készült - szintén nem túl biztató - 2019-es felmérés mutatóihoz képest, sőt, több tekintetben is jelentős visszaesés történt. Akkor az újságírók 96%-a volt azon a véleményen, hogy az ukrán médiában cenzúra uralkodik, amelynek fő végrehajtói - a válaszadók 94%-a szerint - még nem az állami hatóságok, hanem a médiaszervezetek tulajdonosai voltak.

Korábban is volt cenzúra

A háború előtt mindössze a megkérdezettek 25%-a számolt be arról, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket nem szabad érinteni. Ilyen területnek számítottak többek között: az ukrán katonaság rossz oldalai (például az alkoholizmus, a drogfüggőség és a fosztogatások); az élet a megszállt területeken; vagy a hadseregben uralkodó helyzet, vagy éppen az ukrán náci csoportok.

A fentiek ellenére a résztvevők 2019-ben (10-es skálán) még 7,6 pontra értékelték a szólásszabadság helyzetét, ám ez a szám 2023-ra már 6,4 pontra csökkent. A negatív mutatók ugyanakkor nem meglepőek, ha megvizsgáljuk az ukrán vezetés közelmúltbeli döntéseit.

Egyrészt, a központi hatalom a háború első napjaiban - egységes tájékoztatási politika címén - egyesítette az ukrán tévéállomásokat, hogy így a nap 24 órájában egyetlen forrásból sugározzák a televíziós híreket (United News - telethon). Az ukrán Kulturális és Információs Politikai Minisztérium (MCIP) közlése szerint a döntés azt a célt szolgálta, hogy a háborús időkben biztosítsa a megbízható és minőségi információk áramlását, valamint, hogy támogassa a nemzeti egységet és az ellenállást.

A közvetítésnek a stratégiai kommunikáció egységes információs platformján kell történnie

- tette világossá Volodimir Zelenszkij 2022. március 19-i elnöki rendeletében. Az állami tisztviselők ugyanakkor - a nemzetbiztonsági okok mellett - azt is kihangsúlyozták, hogy az új típusú műsorsugárzás teljes mértékben mentes lesz a politikai beavatkozásoktól. Ennek ellenére már a kezdetekkor problémák merültek fel az intézkedéssel, ugyanis a csatornák bevonásának folyamata átláthatatlan volt, ismeretlen kritériumokon alapult, nem beszélve arról, hogy nem minden műsorszolgáltató részére állt nyitva a lehetőség a csatlakozásra. Ezek közé tartozott egyebek mellett a Petro Porosenko volt elnökhöz tartozó 5-ös csatorna is. A körülmények hatására újságírók és szakértők is aggodalmukat fejezték ki a döntés médiaszabadságra gyakorolt hatása miatt, mondván, hogy az cenzúrát valósít meg, ösztönzi az öncenzúrát, továbbá a konfliktus utáni médiatájra nézve is negatív következményekkel jár.

Ihor Kulyas ukrán médiaszakértő például kifejtette, hogy

sok olyan, társadalmilag fontos, ám a hatóságok számára kényelmetlen téma van, amelyek nem kapnak teret a United Newson,

ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az engedélyező hatóságok ellenőrzik a tartalmat.

Kulyas szerint a mechanizmus nagyjából a következő:

a központi hatalom dönti el, hogy ki vehet részt a United Newsban és ki nem. Azok a szerkesztőségek, amelyek adásba kerülhetnek, nem akarnak konfliktusba kerülni a központi hatalommal, így kerülik a számára kényelmetlen témákat és a lehető legjobban képviselik az álláspontját.

Éppen ezért nyilvánvaló, hogy „az Elnöki Hivatal kizárólag a saját politikai érdekeinek előmozdítása érdekében tartja a telethont" - zárta gondolatait a szakértő. Ezt a véleményt igazolják a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány korábban már részletezett felmérésének mutatói is, hiszen az abban

résztvevők 62%-a vélte úgy, hogy az egyesített hírtelevízió a központi cenzúra egyik formája, amelyet a megkérdezettek kétharmada szerint le kellene állítani.

Mindemellett Zelenszkij tavaly év végén aláírta azt az új ukrán médiatörvényt is, amely korábban hatalmas szakmai felháborodást váltott ki mind az ukrán, mind a nemzetközi újságírói érdekvédelmi szervezetek részéről, mondván, hogy általa az ukrán vezetés példa nélküli cenzúra bevezetésével kívánja korlátozni a sajtószabadságot.

Zelenszkij az amerikai elnökkel Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Zelenszkij veszélyt jelent a szólásszabadságra

Ricardo Gutiérrez, az Európai Újságíró Szövetség főtitkára (European Federation of Journalists - EFJ) a törvényjavaslat megjelenésekor hangsúlyozta, hogy

az előirányzott kényszerszabályozás a kormány által teljesen ellenőrzött szabályozó kezében a legrosszabb tekintélyelvű rezsimekhez méltó. Vissza kell vonni. Egy államnak, amely ilyen rendelkezéseket alkalmazna, egyszerűen nincs helye az Európai Unióban.

Hasonló álláspontot foglalt el az Ukrán Újságírók Országos Szövetsége is, amely közleményében kijelentette:

a javaslata a legnagyobb veszélyt jelenti a szólásszabadságra Ukrajna független történelmében [...], elfogadása a diktátor árnyékát vetheti Zelenszkijre.

Emellett a szövetség nyomatékosította, hogy a tervezet sem az EU irányelveivel, sem az európai jogi normákkal nincs összhangban.

A CIKK A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK!