Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Milyenek most az erőviszonyok a fronton? Hogy áll a második ukrán ellentámadás: továbbra is állóháborúról beszélhetünk?
Változatlanul állóháborúról beszélhetünk, az egyik fronton az ukránok egy hét alatt két négyzetkilométert haladtak előre, a második frontszakaszon öt és felet. Az egész képet nézve fontos megemlíteni, hogy az ukrán vezetés bejelentette, hogy lassan, de haladnak előre, az összes honvédelmi miniszterhelyettest leváltották, a régi honvédelmi minisztert elküldik Londonba nagykövetnek. Zelenszkij az ENSZ-ben azt kérte, hogy Oroszországot zárják ki az ENSZ-ből, amely természetesen lehetetlen, és azt is követelte, hogy Oroszország ellen nemzetközi büntetőintézkedéseket vezessenek be, valamint Ukrajna kapjon jóvátételt a háborúért. Az látszik, hogy a nyugati világ ebben a kérdésben ma Ukrajnát támogatja, a harmadik világ pedig kivár, ezért Zelenszkij azt mondta, hogy olyan békekonferenciát fog összehívni a jövőben, hogy a harmadik világ országait meggyőzze az igazáról. Azt viszont látni kell, hogy
a harmadik világbeli országok egyszerűen nem értik, mit akar Zelenszkij, hiszen a harmadik világ minden részében tomboló harcok vannak, és nem értik azt sem, hogy a világ miért éppen az orosz-ukrán háborút emeli ki, és említi annyiszor.
Tény az, hogy Zelenszkij továbbra is azt kéri, hogy őt támogassák az amerikaiak, mert ha amerikai támogatást kap, akkor van nyugat-európai támogatás is.
Most az amerikaiaktól 300 kilométer hatótávolságú földi rakéták szállítását kéri Ukrajnába, mert ha ez megtörténik, akkor a németek is leszállítják a hasonlóan 300 kilométer hatótávolságú Taurus rakétákat.
Ahogyan ön is említette, hétfőn hat ukrán védelmi miniszterhelyettest elbocsátottak azt követően, hogy két héttel ezelőtt korrupciós botrány miatt menesztették Olekszij Reznyikov védelmi minisztert. Mi folyik most Ukrajnában? Mi az oka a leváltásoknak?
Egy új honvédelmi miniszter mindig hozza a saját embereit. Egyrészt az ukrán hadsereg nem tudott átütő sikert elérni, ehhez képest elképesztő mennyiségű nyugati fegyvert és pénzt kaptak. Ukrajna jelenleg ott tart, hogy
az ukrán költségvetés a saját katonai kiadásait sem képes fedezni, tehát ha nem kap továbbra is nyugati támogatást, az ország összeomlik.
Ukrajna abból indult ki, hogy a vilniusi NATO-csúcsig egy katonai sikert kell felmutatnia, de ez nem sikerült. Most az amerikaiak azt mondják, hogy a háború lassan, de halad előre, és az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt mondta, hogy 30–45 napig tarthat még az ellentámadás, utána olyan időjárási viszonyok lehetnek, amelyek miatt nem folytatható. Az amerikai külügyminisztérium államtitkára, Victoria Nuland asszony azt mondta, hogy délen is lehet támadni.
Tehát ha megnézzük, akkor az egyikük a katonai, a másikuk a politikai szempontokat mondta.
Ha már szóba kerültek a fegyverek, a legújabb hírek szerint Ukrajna megtagadta tíz darab Leopard harckocsi átvételét. Ez miért megdöbbentő, ha azt nézzük, hogy Zelenszkij tulajdonképpen zsarolta a Nyugatot, hogy minél több támogatást adjanak az országnak?
Mert olyan Leopárdokat akartak átadni nekik, amelyek nagyjavításra szorulnak, és Zelenszkij közölte is, hogy Ukrajna nincs abban a helyzetben, hogy harckocsik javítását elvégezze. Erre a német reakció az volt, hogy akkor Lengyelországban megvizsgálják ezeket a harckocsikat, hogy lássák, lehet-e úgy javítani őket, hogy ezek harcra készek, tehát bevethetőek legyenek, avagy sem.
Szintén a fegyverkezésnél maradva: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy már folyik a 2025–2034-es állami fegyverkezési program kialakítása, ennek a jelenlegi helyzet miatt a haditechnikai eszközök és fegyverzet gyártásának növeléséről kell gondoskodnia. Miért fog ekkora fegyverkezésbe Oroszország?
Oroszország úgy érzi, hogy a Nyugat összefogott ellene. Szergej Lavrov többször is kijelentette az elmúlt napokban, hogy az ellenük folyó háborút az Egyesült Államok vezeti. Amúgy az orosz fegyverkezési program felfutott, a legtöbb hadiipari üzemben már három műszakban, háromszor nyolc órában a hét mind a hét napján termelnek, és Putyin abból indul ki, hogy ha ez a program folytatódik – Oroszország ellen van a Nyugat döntő része, és ehhez sikeres hadiipari program kell –, ezt hosszú távon szeretnék megalapozni, elsősorban kínai, másodsorban iráni és még néhány más ország támogatásával.
Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy az utóbbi időben egyre szorosabbnak tűnik az orosz-észak-koreai viszony, ezt hogyan érdemes értékelni?
Észak-Korea egy egyszemélyi diktatúra Kim Ir Szen óta, tehát 1950, a koreai háború kezdete óta. Észak-Koreának 480 kilométer határa van északon Kínával, és 19–21 kilométer – attól függ, hogy mérem – Oroszországgal. Észak-Korea eddig ki volt szolgáltatva Kínának, most, hogy nyit Oroszország felé, így kissé jobban tudja érvényesíteni kapcsolatait. Abban a percben, hogy Észak-Korea vállalta, hogy a hagyományos haditechnika tömegét leszállítja az oroszoknak, azok bejelentették, hogy műholdas hírszerző adatokat és nagyon sok high-tech adatot adnak át Észak-Koreának. Emiatt pedig Dél-Korea már tiltakozott is az oroszoknál, hiszen a két Korea között mindmáig nincs béke, 1953 óta csak fegyverszünet van.
Mennyiben ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy az oroszokat jellemzi egyfajta „hatalmi tudat", és Oroszország úgy vélekedik, hogy akkor tudja garantálni a saját biztonságát, ha az ország körül a befolyási övezete kielégítő számára?
Minden nagyhatalomnak ugyanez a felfogása: az USA-nak, Kínának és az oroszoknak is.
Jelenleg az orosz határok mellett a lengyelek, a finnek, a három balti ország még az orosz gépjárműveket is kitiltotta területéről.
Az azeri-örmény háború vetületeként Oroszország a térségből kiszorul, és az összes volt déli tagköztársaságnál élet-halál harc folyik azért, hogy kinek a befolyási övezetébe fognak tartozni: USA, Oroszország, Kína vagy Törökország. Ez van jelenleg.
Oroszország a szovjet célokat nem tudja érvényesíteni, de ami lehetséges, hogy szeretné a saját befolyását – lásd Örményország – fenntartani.
