Sorosék aktív terjeszkedésbe kezdtek Ukrajnában

Soros György és alapítványa aktív terjeszkedésbe kezdett Ukrajnában. Ahogy az oroszok hatolnak előre keleten, úgy hoznak létre irodákat, szervezeteket Sorosék délen és nyugaton. Mi állhat az ukrán terjeszkedés hátterében? - teszi fel a kérdést a Tűzfalcsoport legújabb írásában.

Soroséknak szinte az összes ukrán nagyvárosban van már székhelyük. A Nyílt Társadalomért Alapítványok Harkovban, Lembergben, Odesszában, Kijevben is működtetnek irodákat, alapítványokat, de közvetlen módon több száz más egyesületet is finanszíroznak.

Ha ránézünk erre a térképre, akkor jól kivehető, hogy melyek Európában a Soros-féle expanziónak a főbb irányai.

Ukrajna és Nyugat Balkán

Forrás: Tűzfalcsoport

Ebben a két térségben a legaktívabb a szervezet és maga Alex Soros is. Aki szinte havonta ellátogat a Balkánra, illetve posztol a balkáni tevékenységükről. Ukrajnában, igazán látványosan viszont az orosz hadsereggel egyidőben (némileg megelőzve azt) jelentek meg a Soros szervezetek, és a Sorosdollárok.

Ukrajnában a központi Soros-szervezet a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány, amely annak rendje és módja szerint egy hivatalosan bejegyzett ukrán civil szervezet, amelyet maga Soros György alapított 1990 áprilisában. Ez a központi intézmény felel lényegében a teljes ukrán hálózatért, és ehhez kapcsolódnak a Lengyelországban és a balti országokban működő Soros-szervezetek is, mint például a lengyel Báthori István Alapítvány is. Amely az ukrán szervezeteket hivatott segíteni Lengyelországból.

Az ukrán szervezettől pedig nem sajnálták a pénzt, a támogatási és működési projektek teljes költségvetése 18 755 286 dollár volt 2022-ben. Ez forintra átszámolva több, mint 6 milliárd. Amely több, mint a baloldalnak

Amerikából juttatott teljes kampánytámogatás. Sorosék ebből a pénzből 515 állami projektet támogattak. Ukrán állami intézmények, szervezetek benyújtottak egy igénylistát az Alapítvány pedig megvásárolta és átadta nekik az igényelt berendezéseket, árukat. Így 581 szervezet vagy intézmény kapott támogatást.

Soros már Davosban is arról beszélt, hogy Oroszország ellen minden létező erőt be kell vetni, egyik legelszántabb háborús uszítóként szállt be az orosz-ukrán konfliktusba. Soros Davosban azt mondta, hogy Ukrajna orosz inváziója "lehet a harmadik világháború kezdete, és civilizációnk nem éli túl". Soros azt mondta, hogy „minden erőforrásunkat mozgósítanunk kell, hogy a háború mielőbb véget érjen - írja a Tűzfalcsoport.

Civilizációnk megőrzésének legjobb és talán egyetlen módja, ha Putyint mielőbb legyőzzük."

Soros, aki 120 országban működtet hálózatot a mostani konfliktusra a demokrácia végső próbatételeként tekint. Éppen ezért befolyását és pénzét is latba veti Ukrajna mellett.

Soros alapítványánál 40 százalékos létszámleépítést hajtanak végre

• A Nyílt Társadalom Alapítványoknak jelenleg világszerte mintegy 800 munkatársa van.
• A milliárdos fiát, Alex Sorost decemberben nevezték ki az alapítvány elnökének, és körülbelül egy hónapja vette át az egész birodalom irányítását apjától.
• A trónörökös azt ígérte, hogy sokkal több forrást akar a baloldali politikai célok finanszírozására fordítani – erre csoportosíthatják át az utcára tett munkavállalók bérét?

A szervezet, amely nemrég megerősítette, hogy a 92 éves Soros átadja az irányítást fiának, Alexnek, közölte, hogy igazgatótanácsa „jelentős változásokat" hagyott jóvá a működési modelljében. A szóvivő szerint ez magában foglalja „a létszám jelentős, nem kevesebb mint 40 százalékos csökkentését világszerte".

Soros több mint 32 milliárd dollárt adományozott a szervezetének, amelynek jelenleg világszerte mintegy 800 munkatársa van. Mint arról mi is többször beszámoltunk, a Nyílt Társadalom Alapítvány a büntetőjogi reformtól kezdve a drogliberalizáción keresztül az illegális bevándorlás támogatásáig rengeteg baloldali kezdeményezést támogat – úgy látszik, hogy a családok fenntartása kevéssé érdekli őket, gond nélkül elbocsátják munkavállalóik csaknem felét.

Jelenleg az alapítvány a csaknem 25 milliárd dolláros családi vagyon nagy része felett rendelkezik.

„Az igazgatótanács célja, hogy átalakítsa a működést a globális hálózaton belül, azzal a céllal, hogy egy gyorsabban reagáló szervezetet hozzon létre" - áll a közleményben, amelyet a fiatalabb Soros és a szervezet elnöke, Mark Malloch-Brown írtak alá.

Miközben az Open Society ezeken a belső változásokon dolgozik, az igazgatótanács továbbra is szilárdan elkötelezett az alapítványok alapvető prioritásai - a demokrácia, az emberi jogok, az éghajlati igazságosság és az egyenlőtlenségek kezelése – mellett"

– tették hozzá.

Márciusban a Nyílt Társadalomért Alapítvány 25 millió dollárral (8,5 milliárd forint) járult hozzá a „Szabad és Demokratikus Ukrajna" alap létrehozásához, azzal a céllal, hogy összesen 100 millió dollárt gyűjtsön össze más alapítványoktól, filantrópoktól és a magánszektortól.

Az összeget össze is gyűjtötték, és különböző ukrán állami szerveknek adományozták, amelyek aztán Amerikában újra elköltötték, így fenntartva a háborús üzletet.

Soros persze nem önzetlenül önti a pénzt a háborús Ukrajnába. És valójában nem Ukrajna függetlensége motiválja, hanem sokkal inkább az üzleti érdekei mozgatják.

És az üzlet legnagyobb gátja jelen pillanatban maga Putyin, illetve az orosz hadsereg.

Sorosnak akkora volt a befolyása a háború előtti Ukrajnában, hogy az ő kérésére nevezték ki Georgia (leánykori nevén Grúzia) volt miniszterelnökét Odessza kormányzójának. Régi „üzlettársa", Mihail Szaakasvili grúz exelnök Odessza kormányzójaként, a volt ukrán elnök tanácsadója is volt egyben. Sorosnak köszönhetően így hozzájutottak nemzetközi hitelekhez, és mindezt Soros felé privatizált ukrán cégekkel hálálták meg.

Persze az amerikai milliárdosnak nem ez volt az első húzása a keleti szomszédunknál, hiszen Soros befolyása Ukrajnában 1989-ben indult meg, két évvel a Szovjetunió összeomlása előtt, amikor is egy sor civil szervezetet hozott létre. A legfigyelemreméltóbb 1990 áprilisa volt, amikor Kijevben megalakult az International Renaissance Foundation (IRF), amely a Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi hálózatának része. Ukrajna akkoriban még a Szovjetunió része volt, így Soros befolyása csak 1991-től nőtt meg igazán, amikor az ország teljesen függetlenné vált. Az évek során Soros több mint 180 millió dollárt hagyott Ukrajnában.

Alex Sorosra maradt a hatalmas vagyon Forrás: Twitter

Ezt a befolyást most viszont a háború veszélybe sodorta. Hiszen senki nem akar Ukrajnába befektetni, az ország elszegényedett, így a pénzcsapok elzáródtak.

Soros ezért támogatja minden áron a háború folytatását, mert számára az egyetlen elfogadható végkifejlet az ukrán győzelem.

Soros a második legbefolyásosabb ember Ukrajnában

Amerikai szerzők szerint nemzetközi szinten Soros György nagyobb befolyással büszkélkedhet Ukrajnában, mint bármely más országban. A Vesti ukrán lap minden év végén közzéteszi az ország legbefolyásosabb száz emberének listáját, és 2019-ben Sorost választotta a másodiknak Volodimir Zelenszkijelnök után.

Az általa finanszírozott szervezeteken keresztül Soros egész Ukrajna gazdasági és politikai életét befolyásolhatja."

– jegyzi meg a kijevi lap.

Forrás: Tűzfalcsoport

Soros befolyása 2019-óta nem csökkent, sőt. Ahogy Ukrajna egyre inkább Amerika bábállamává vált, úgy nőtt. Ma már a döntéshozatalban nem Soros György, hanem fia, Alex Soros vesz részt, aki nemrég egy pódiumbeszélgetésen épp azt ecsetelte, hogy „az utolsó ukránig" ki kell tartani. „Amire február 24-e vagy 25-e előtt azt mondtuk, hogy nem tesszük meg, már megtettük. Szankciók és fegyverszállítások vannak, amelyek megváltoztatják a dolgokat – folytatta Alexander Soros, aki előrelépésnek tartja a nyugati szankciókat és a fegyverszállításokat, de szerinte ennél több kell.

A 37 éves Alex Soros a hatalomátvétele kapcsán a Wall Street Journalnak adott interjújában azt mondta, hogy „politikusabb", mint az apja. Hozzátette, hogy aggódik Donald Trump esetleges indulása miatt.

Bármennyire is szeretném kivonni a pénzt a politikából, amíg a másik oldal ezt teszi, nekünk is ezt kell tennünk"

- mondta a lapnak. Alex Soros a közelmúltban találkozott többek között a Biden-kormányzat tisztviselőivel, Chuck Schumer szenátusi többségi vezetővel, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel, hogy a családi alapítvánnyal kapcsolatos,

Sorosék számára fontos kérdésekben nyomást gyakoroljon

- számolt be a Journal.

Egy, a Bloomberg által látott másolat szerint a vezetőknek küldött belső e-mailben tanácsokat osztottak meg velük a csapatukkal való kommunikációra és az emberek támogatására vonatkozóan, hogy a változásokat – értsd, a kirúgásukat – jobban tudják kezelni. Ezek között a javaslatok között szerepelt például „emberek és kultúra tanácsadó" igénybevétele, egy „Jóllét bizonytalan időkben" workshop és „szolidaritási terek" létrehozása.

Majd beszéde végén úgy fogalmazott, hogy „azt mondják, hajlandók vagyunk harcolni Ukrajnáért. Igen! Az utolsó ukránig. Én azt gondolom mindannyiunknak küzdeni kell és le kell győznünk a nukleáris fegyverek miatt érzett feszélyezettségünket".

Jól látszik, hogy Soroséknak semmi sem drága, nem érdekli őket a harmadik világháború kitörésének a lehetősége sem.

Csak az üzleti érdekeik motiválják, illetve vissza akarják kapni azt a rengeteg pénzt, amit Ukrajnába fektettek.

Ezt pedig csak akkor tudják, ha az orosz hadsereg kivonul, amire egyhamar nem kerül sor.