Még idén tavasszal a spanyol helyhatósági választásokon vereséget szenvedett a kormány, így Pedro Sanchez miniszterelnök július 23-ra előrehozott parlamenti választásokat írt ki, amelyre eredetileg december végén került volna sor. A kormányfő a helyhatósági választások eredményére hivatkozott a döntés indoklásakor, amelyen az országot koalícióban kormányzó pártok, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), és a szélsőbaloldali Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) vereséget szenvedtek, elveszítve az irányítást a tartományok és nagyvárosok többségében.
Mint miniszterelnök, és mint a szocialista párt főtitkára, első személyben vállalom a felelősséget az eredményekért. Úgy gondolom, hogy erre választ kell adni, a népakaratnak alávetve demokratikus mandátumunkat – mondta Pedro Sánchez rendkívüli televíziós beszédében.
Az előrehozott választások uniós szempontból rossz időzítéssel történtek, mivel július 1-jén Spanyolország vette át az EU Tanácsának soros elnökségét, ami azt jelenti, hogy a következő hat hónapban a spanyol kormány a felelős az Unió jogalkotási folyamatának irányításáért.
Amennyiben Sanchez veszít (és ez a papírforma), várhatóan további hónapokig tart egy új kormány felállása, ez az idő pedig az uniós jogalkotás szempontjából kiesést jelent.
Ha nem képes országa irányítani az uniós ügyeket, Sanchez elszalaszthatja a lehetőséget, hogy Spanyolország számára fontos kérdéseket terjesszen elő, és nagymértékben kockáztatja azt is, hogy befolyásolni tudja az EU szélesebb körű napirendjét.
Jorge González-Gallarza kutató szerint a választásokat leginkább meghatározó témák közt ott van a genderideológia, valamint az időről időre fellángoló szeparatizmus – leginkább Katalónia tekintetében. Emellett fontos még a Sánchez-kormány ideológiai alapokon nyugvó szigorú környezetvédelmi politikája, a különböző adóemelések és a Marokkóhoz való diplomáciai közeledés is.
A kormány felügyelte azokat a törvényi változásokat, amelyek megkönnyítik az abortuszhoz és az eutanáziához való hozzáférést
– mutatott rá Jorge González-Gallarza. Hozzátette, hogy ezekhez a változásokhoz nagyban hozzájárult, hogy a szélsőbaloldali Podemos párt vezetőjének felesége kapta az esélyegyenlőségi minisztériumot, így a woke- és genderideológiának megfelelő döntések születtek. A szakértő elmondta, hogy
Sánchez ígéretét megszegve lépett koalícióra a Podemosszal, éppen ez az egyik fő mozgatórugója a Néppárt és a VOX kormánnyal szemben folytatott kemény ellenállásának is – valamint ezért érzi több millió jobboldali szavazó elárulva magát.
Egy, a transzneműek jogaira vonatkozó törvényjavaslat például lehetővé teszi, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb nemváltást kívánó gyermekeken visszafordíthatatlan csonkítást és hormonkezelést végezzenek el, szülői beleegyezés nélkül
– sorolta a baloldal épésszel fel nem fogható intézkedéseit a szakértő.
A választások eredménye nagyban függ attól, hogy mennyire volt sikeres a progresszív média Santiago Abascal elleni lejárató kampánya
– fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére Jorge González-Gallarza. Az Alapjogokért Központ vendégkutatója szerint a várható eredmények alapján a VOX az új kormányban legfeljebb négy minisztériumot kaphatna: a belügyminisztériumot, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot, valamint az „esélyegyenlőségi" minisztériumot, amelyet a jobboldali párt születési és családügyi minisztériummá szeretne átalakítani. Jorge González-Gallarza ugyanakkor rámutatott:
KÁR LENNE OLYAN ÁTTÖRŐ SIKEREKET VÁRNI A VOXTÓL, MINT PÉLDÁUL A GIORGIA MELONI ÁLTAL VEZETETT OLASZ TESTVÉREKTŐL A TAVALY NOVEMBERI VÁLASZTÁSOKON. INKÁBB OLYAN HELYZET ALAKULHAT KI, MINT SVÉDORSZÁGBAN, VAGY FINNORSZÁGBAN, AHOL A FÚZIÓS KORMÁNY KONZERVATÍVOKAT ÉS NEOLIBERÁLISOKAT GYŰJTÖTT ÖSSZE.
A VOX várhatóan próbálja majd a napirenden előtérbe helyezni az Unió migrációs rendszerének reformját, így végleg aláásná a javasolt kvótarendszert – hasonlóan ahhoz, ahogy Magyarország és Lengyelország már az Unió tanácsában megkövetelte –, és döntően csökkentené az EU migrációs politikájának csábító hatását a fejlődő országokban.
A Magyar Nemzet azt írja, hogy a felmérések alapján magabiztosan vezet a jobboldal:
A NÉPPÁRT (PP) A LEGUTOLSÓ KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSOK SZERINT 31 34 SZÁZALÉKON ÁLL, MINTEGY 3-6 SZÁZALÉKPONTTAL MEGELŐZVE A JELENLEG KORMÁNYON LEVŐ PEDRO SANCHEZ ÁLTAL VEZETETT SZOCIALISTÁKAT.
Ez azonban még nem lesz elegendő a kormányalakításhoz, így Alberto Nunez Feijoo pártjának szövetségre kellene lépnie a szintén jobboldali VOX-szal.
Döntő lesz a 13-14 százalékon álló Vox szereplése, és a Podemost is magában foglaló szélsőbaloldali koalíció, a Sumar szereplése (utóbbiak a Voxhoz közeli eredményt érhetnek el).
A szavazási előrejelzések szerint a PP 138-147 mandátumot szerezhet a 350 tagú alsóházban. Ezzel szemben a PSOE várhatóan 102 -112 képviselői helyet szerezhet. A VOX, amely a PP koalíciós partnere lehet, az előrejelzések szerint 32-39 mandátumot szerezhet, hasonlóan a Sumarhoz.
Ha ezek a közvélemény-kutatási eredmények a mai választás napján is igazak lesznek, a PP és a Vox együtt akár 180 mandátumot is szerezhet, ami elegendő az abszolút többséghez. Alternatívaként, még ha együttesen csak 170 mandátumot szereznének is, akkor is megelőznék a PSOE és a Sumar baloldali szövetségét.
Kérdés azonban, a szokásoknak megfelelően megijed-e a szélsőbaloldal terrorjától a Néppárt. A baloldal ugyanis azt követeli, hogy ne lépjenek koalícióra a nemzeti jobboldallal - annak ellenére, hogy Sanchez simán koalíciót kötött a szélsőballal.
Három lehetséges forgatókönyv van:
1. VOX-PP koalíció. (A néppárt jelenlegi vezetése azonban ettől hangosan elzárkózik.)
2. PP-PSOE nagykoalíció. Ez már kicsit valószínűbb, mindkét nagy párt részéről utalgattak erre korábban. Ugyanakkor a spanyol demokrácia történetében még soha nem volt nagykoalíció.
3. Kisebbségi néppárti kormányzás. Erre is volt már példa az ország történetében, Mariano Rajoy miniszterelnöksége idején.
Egy dolog látszik biztosnak a jelenlegi számok alapján:
a 2018 óta ellenzékben lévő, de korábban az országot több cikluson át irányító PP fogja a legtöbb képviselői helyet megszerezni, így várhatóan ők adják a miniszterelnököt, aki jelen állás szerint nem más lesz, mint a párt elnöke és listavezetője,
Emeljék magasba a zászlókat, harcolják ki a győzelmet és mutassák meg, hogy a jövő a hazafiaké
– fogalmazott a magyar miniszterelnök az üzenetben, amelyet a Vox hozott nyilvánosságra.