Két hadihajót küld Németország az indo-csendes-óceáni térségbe

17 May 2023, Rhineland-Palatinate, Speyer: A decommissioned submarine U17 sails on the Rhine near Speyer on a transport ship to the natural harbor of Speyer. The boat was in the service of the German Navy for over 35 years and is to be transported by road to the Speyer Museum of Technology on May 21. Photo: Uwe Anspach/dpa (Photo by UWE ANSPACH / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

Boris Pistorius védelmi miniszter a szingapúri Shangri-La Párbeszéd nevű ázsiai és csendes-óceáni biztonságpolitikai fórumon elmondta, hogy az országoknak ki kell állniuk a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a nagy tengeri átjárók védelme mellett.

„Ennek érdekében a német szövetségi kormány 2021-ben egy fregattot küldött az indo-csendes-óceáni térségbe, és 2024-ben ismét tengeri eszközöket fog a térségbe telepíteni" – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a telepítések nem irányulnak egyetlen nemzet ellen sem.

Éppen ellenkezőleg: A szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmét szolgálják, amelyet mindannyian aláírtunk, és amelyből mindannyiunknak hasznot kell húznunk – legyen szó a Földközi-tengerről, a Bengáli-öbölről vagy a Dél-kínai-tengerről

– hangoztatta.

2021-ben csaknem 20 év óta először hajózott be német hadihajó a Dél-kínai-tengerre, amivel Berlin csatlakozott más nyugati országokhoz,

amelyek a kínai területi ambíciók miatti növekvő aggodalom közepette bővítették katonai jelenlétüket a térségben.

Kína szinte az egész Dél-kínai-tengert magáénak vallja annak ellenére, hogy egy nemzetközi bíróság döntése szerint Pekingnek nincs jogalapja ezekre az igényekre, és katonai előőrsöket épített a mesterséges szigeteken a vizeken, ahol gázmezők és gazdag halászterület található.
Európa külkereskedelmének mintegy 40 százaléka a Dél-kínai-tengeren keresztül bonyolódik.