Néhány óra múlva leállnak a német atomerőművek

Az alsó-bajorországi Isar II. atomerőmű

Az energia- és klímaválság kellős közepén, néhány órán belül – szombat éjfélig – leállítják Németországban a három utolsó atomerőművet: az Isar II-t, a Neckarwestheim II-t és az Emslandot. A zöldek ünnepelnek, a németek nagy többsége azonban ellenzi az atomenergia kivonását a termelésből. A leállítást kiharcoló politikusok azért is küzdenek, hogy az atomerőművek még tartalék energiaforrásként se maradjanak meg, egy speciális eljárással végleg megsemmisítenék azokat.

Szombaton 22 órakor megkezdik a bajorországi Isar II. atomerőmű leállítását, hogy az éjféli határidő után már ne termeljen energiát a német hálózatba. Ezzel – idézi fel sajtó –

lezárul a német atomenergia 63 éves története.

A technológia, dacára annak, hogy számos vita övezte, mindig megbízhatóan és kiszámíthatóan szállította az energiát a háztartásokba és az ipar számára.

Steffi Lemke zöld környezetvédelmi miniszter szerint az atomenergia előállítása túlságosan drága, és kivezetése biztonságosabbá is teszi Németországot. Lemke egyszerűen feleslegesnek tartja az atomerőműveket, mint állítja, vannak jobb alternatívák: például a nap- és a szélerőművek.

Az alsó-bajorországi Isar II. atomerőmű története végéhez ért Forrás: preussenelektra.de

A gazdasági miniszter – az ugyancsak zöld – Robert Habeck igyekszik megnyugtatni az aggódó németeket, azt állítja: az energiaellátás biztonsága továbbra is garantált. Mindezt a jól feltöltött gáztárolók, az új LNG-terminálok és a széntüzelésű erőművek reaktiválása miatt látja biztosítottnak a következő télen. Hivatkozik ráadásul új hidrogénerőművek építésére is – amelyek azonban kezdetben szintén gázzal üzemelnének.

A helyzet azonban feszült

– írja a Tagesspiegel, szakértőkre hivatkozva, akik arra figyelmeztetnek: az atommerőművek lekapcsolása után, ha hosszú ideig nem lesz megfelelő erősségű szél és kevés lesz a napsütés, Németországnak import áramra kell támaszkodnia, és gáz- illetve szénerőműveket kell a hálózatra kapcsolnia. Erre a következő télen már sor is kerülhet.

Jens Spahn, a CDU energiaügyi szakértője máris „szénkoalíciónak" nevezi a német kormányt, miután a „zöld" direktíva miatt

az országban már tavaly 8,3 (!) százalékkal több szenet használtak fel áramtermelésre, mint 2021-ben.

(Mint az ismeretes, a szénerőművek jóval környezetkárosítóbbak, mint a megfelelően működő atomerőművek.)

Németország tavaly kilowattóránként 494 gramm szén-dioxidot termelt, míg Franciaországben – ahol 56 atomreaktor működik – egy kilowattórára 83 gramm szén-dioxid jut – figyelmeztetnek klímaszakértők.

Franciaország mellett más országok is bíznak az atomerőművekben: Belgium például tíz évvel halasztotta el az atomerőművek lezárását, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Svédországban pedig új reaktorok épülnek vagy állnak tervezés alatt. Lengyelország nemrég jelentette be, hogy hat atomerőmű építését tervezi. Ebba Busch svéd energiaügyi miniszter pedig „klímavédelmi sorskérdésnek" tartja az új atomerőművek építését. Az Egyesült Államokban is újabb modern reaktorok épülnek, ahogy Oroszországban, Indiában, Japánban és Kínában is. Magyarországon pedig, mint ismeretes, két új reaktorblokk építésével erősítik meg a magyarok energiaellátását.

Habeck gazdasági miniszter „visszafordíthatatlan" folyamatnak tartja az atomerőművek lezárását, noha

az elmúlt napokban a CDU/CSU és az FDP politikusai is felszólaltak az atomerőművek leállítása ellen – tekintettel a súlyos energiaválságra.

Két nappal Németország utolsó atomerőműveinek leállítása előtt Markus Söder (CSU) bajor miniszterelnök határozottan felszólított az atomreaktorok további üzemeltetésére szólított fel, „energiapolitikai bűnről" és az ország energiaellátásának veszélyeztetéséről beszélt. Követelte, hogy az utolsó három erőmű maradjon üzemben, és javaslatot tett a már lellított reaktorok újraindítására.