Kína ismét felszólította az amerikai rombolót, hogy távozzon a Dél-Kínai tengerről

Dél-kínai-tenger, 2023. március 24.
Az amerikai haditengerészet által közreadott képen az Arleigh Burke osztályú,  irányított rakétával felfegyverzett USS Milius (DDG 69) amerikai romboló a Dél-kínai-tengeren 2023. március 24-én. A kínai védelmi minisztér
Dél-kínai-tenger, 2023. március 24. Az amerikai haditengerészet által közreadott képen az Arleigh Burke osztályú, irányított rakétával felfegyverzett USS Milius (DDG 69) amerikai romboló a Dél-kínai-tengeren 2023. március 24-én. A kínai védelmi minisztérium szerint a romboló az egymás utáni második napon behatolt a Dél-kínai-tenger Kína által saját felségvizének tekintett részébe, a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében, és a hadihajót távozásra szólították fel. MTI/AP/Amerikai haditengerészet/Gregory Johnson
Vágólapra másolva!
Kína ismét távozásra szólította fel a Milius nevű amerikai rombolót, amely behajózott a Dél-kínai-tenger Kína által sajátjának tartott részére - jelentette be a kínai védelmi tárca pénteken.
Vágólapra másolva!

A tájékoztatás szerint a rombolót ismét a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében észlelték.

A minisztérium egyik szóvivője egyúttal felszólította az Egyesült Államokat,

"sürgősen hagyjon fel az ilyen jellegű provokációval", hozzátéve, hogy amennyiben nem teszi, "viselje a következményeket".

A kínai hadsereg szintén közölte, hogy a romboló engedély nélkül jelent meg a szigeteknél, ahonnan a kínai erők elküldték.

Az amerikai haditengerészet által közreadott képen az Arleigh Burke osztályú, irányított rakétával felfegyverzett USS Milius (DDG 69) amerikai romboló a Dél-kínai-tengeren Forrás: MTI/AP/Amerikai haditengerészet/Gregory Johnson

Az amerikai haditengerészet, tagadta a pekingi állítást, kiemelve, hogy a romboló

rutinműveleteket hajtott végre,

és "csupán élt hajózási jogával és szabadságával".

- áll az Egyesült Államok hetedik flottájának közleményében.

- tette hozzá az amerikai haditengerészet.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét sajátjának mondja, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen.

A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal érvel, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.