Váratlan fordulat: egyre nagyobb bajban az ukránok, meglepő, mi történt az oroszokkal

Russia. Moscow. Kremlin. the Assumption Cathedral, the largest and most historic in the Kremlin, built in 1475-1479 by the Italian architect Fioravanti. Very important religious building for the Russian Orthodox Church, also known as the Cathedral of the
Russia. Moscow. Kremlin. the Assumption Cathedral, the largest and most historic in the Kremlin, built in 1475-1479 by the Italian architect Fioravanti. Very important religious building for the Russian Orthodox Church, also known as the Cathedral of the Dormition (Photo by Wojtek BUSS / ONLY WORLD / Only France via AFP)
Vágólapra másolva!
Az Economist Intelligence Unit (EIU) globális előrejelzéseket készítő szervezet szerint - amely nem éppen orosz párti - egyre több ország távolodik el az „amerikai narratívától" a háború kapcsán, és már nem támadja olyan vehemensen a világ Oroszországot, mint egy évvel ezelőtt - írja a makronom.mandiner.hu
Vágólapra másolva!

Az EIU március elején frissítette azt a térképet, amelyet először tavaly tett közzé, hogy felmérje az ukrajnai inváziót követően Oroszországnak nyújtott támogatás mértékét. A térkép kiemeli, mely országok támogatják az oroszokat vagy hajlanak Oroszország felé, melyek állnak a nyugati államok mellett, és melyek vannak semleges állásponton Amerika és Oroszország között.

Az elmúlt évben, ahogyan a térképen is látható, az Oroszországot aktívan elítélő országok száma 131-ről 122-re csökkent,

mivel néhány feltörekvő gazdaság semleges álláspontra tért át. Az USA és az EU vezette blokk, amely a világ népességének mintegy 36 százalékát képviseli, erős együttműködést tanúsított a szankciókkal kapcsolatban, valamint szilárd katonai és gazdasági támogatást nyújtott Ukrajnának.

A semleges országok száma 32-ről 35-re emelkedett (most a világ népességének közel 31 százalékát képviselik). Néhány, korábban a Nyugattal szövetséges ország, köztük Kolumbia, Törökország és Katar is ebbe a kategóriába került, mivel kormányaik igyekeznek gazdasági hasznot húzni a mindkét féllel való együttműködésből. Oroszország és Kína is hozzájárul a szövetségen kívüli és semleges országok toborzásához.

"Oroszország (és Kína) az el nem kötelezett, semleges országoknak hízeleg azzal a céllal, hogy kétségeket ébresszen az Oroszországot sújtó szankciók hatásaival kapcsolatban, és kihasználja a korábbi gyarmati hatalmakkal szembeni ellenérzéseket" - mondta Agathe Demarais, az EIU globális előrejelzési igazgatója.

"Úgy véljük, hogy mindkét ország fokozni fogja ezeket az erőfeszítéseket az elkövetkező években, egyre nagyobb kihívások elé állítva a nyugati demokráciákat és a diplomáciát, amelyeknek még fel kell fogniuk ennek a kihívásnak a mértékét" -tette hozzá.

Az Oroszország felé hajló országok körében nagymértékű álláspontváltás történt, számuk 29-ről 35-re nőtt.

Kína továbbra is a legjelentősebb ország ebben a kategóriában, de más fejlődő országok (nevezetesen Dél-Afrika, Mali és Burkina Faso) is bekerültek ebbe a csoportba, amely a világ népességének 33 százalékát teszi ki. Ezek a tendenciák rávilágítanak Oroszország, illetve az orosz narratíva, vagy éppen a kínai békepárti hangok növekvő befolyására Afrikában.