Amerikai multinacionális befektetők építenék újjá Ukrajnát?

blackrock
Larry Fink és a Blackrock
Vágólapra másolva!
A Tűzfalcsoport a legújabb elemzésében azokat az elképesztő összefonódásokat tárja fel amelyek Ukrajnában zajlanak le a színfalak mögött. A világ legnagyobb amerikai befektetési alapjai Zelenszkij elnökkel már meg is állapodtak a romba dőlt ország újjáépítéséről. Természetesen felbukkan Soros György is, aki már bő 30 éve építi a befolyását Ukrajnában. Az elemzésből kiderül, már minden lapot kiosztottak a globalista befektetők között.
Vágólapra másolva!

Válságos és nehezebben kiszámítható időszakokban különösen érvényesül az az alapvetés, hogy – ellentétben a megtakarításokkal – a befektetések általában jóval nagyobb kockázatot hordoznak, mégpedig a kockázati tényezők szélesebb köre és a nagyobb bizonytalanság miatt. Ebből adódóan a tárgyi eszközökbe, például ingatlanokba történő befektetésnek is megvan a kockázata. A nagy globális befektetési cégek arra alapozták létüket, hogy a befektetni kívánók például olyan ingatlanok portfóliójába fektethessenek be, amelyekhez egyénileg nem biztos, hogy hozzáférnének. Ezek a nagy társaságok aztán – megfelelő vállalati formában működve – visszajuttatják a tőkét a részvényeseknek osztalék formájában.

Larry Fink és az általa alapított Blackrock Forrás: Getty Images

A Blackstone és a BlackRock amerikai hátterű nemzetközi vállalatok, amelyek a befektetési menedzsment területén tevékenykednek. Előbbit 1985-ben, utóbbit három évvel később alapították, és kezdetben ugyanazon fúziós és felvásárlási társaság, a Blackstone Financial Management nevű ernyőcég alá tartoztak. A BlackRock aztán kivált az anyavállalatból, és a kockázatkezelésre kezdett összpontosítani.

Napjainkban a két vállalat két teljesen különálló cég, eltérő szolgáltatási ajánlatokkal a befektetés-kezelés, illetve a pénzügyi szolgáltatások területén.

A Blackstone magántőke-üzletága az elmúlt három évtizedben a tőkeáttételes kivásárlások egyik legnagyobb befektetője volt, míg a cég ingatlan-üzletága aktívan vásárolt kereskedelmi ingatlanokat. Még 1987-ben a Blackstone partnerségi megállapodásokat kötött a BlackRock alapítóival, Larry Finkkel (a BlackRock jelenlegi vezérigazgatójával) és Ralph Schlossteinnel (az Evercore vezérigazgatójával). A két nagy vállalatalapító, akik korábban a First Boston, illetve a Lehman Brothers jelzálog-fedezetű értékpapír-részlegét vezették, kezdetben így a Blackstone-hoz csatlakoztak.

A Blackstone a hitelezés, az infrastruktúra, a fedezeti alapok, a biztosítás, a másodlagos és a növekedési tőke területén is igen aktív: 2022 harmadik negyedévében a társaság kezelt teljes vagyona hozzávetőlegesen 951 milliárd dollár volt, ezzel a vállalat a világ legnagyobb alternatív befektetési társasága. Nem csoda ezért, hogy az elmúlt években sokan ehhez az ágazathoz fordultak, hiszen tisztes osztalékhozamot is lehetett keresni, és az ingatlanbefektetési trösztök is jól ismertek magas hozamú osztalékaikról.

A magas hozam vonzza a spekulánsokat is, akik a részvényárfolyamon rengeteget keresnek.

Az ingatlanbefektetési mamutok képesek stabilan tartani az osztalékfizetést válságos időkben is, a részvényárfolyamon ígéretes hozamot kínálva a befektetőknek. Ez akár a sokszorosát is képes „fialni", mintami a pénzügyi szektor hasonló vállalatainál tapasztalt átlag(angol kifejezéssel: „beat the market", vagyis lényegesen jobb eredményeket elérve az adott ágazatra jellemző szinthez képest).

A BlackRock ma egy nemzetközileg aktív, New York-i székhelyű amerikai befektetési társaság. Több mint 10 ezer milliárd dollár kezelt vagyonával a világ legnagyobb vagyonkezelője.

Amerikai cégek építhetik újra a teljesen romba dőlt országot Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

2022. december végén a vállalat megállapodást kötött Ukrajnában, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Larry Fink BlackRock-vezérigazgató ugyanis megegyeztek az Ukrajna újjáépítésébe történő beruházások összehangolásáról – azaz a következő időszakban az összes potenciális befektető és a háborúban álló ország újjáépítésében résztvevő munkájának koordinálására fókuszálnak majd, és „a befektetéseket Ukrajna legrelevánsabb és leghatásosabb gazdasági ágazataiba irányítják". A BlackRock Financial Markets Advisory és az ukrán gazdasági minisztérium már novemberben egyetértési nyilatkozatot írt alá, miután Fink és Zelenszkij ezt megelőzően, szeptemberben tárgyalást folytatott állami és magánbefektetések Ukrajnába való tereléséről.

Larry Fink amúgy a Klaus Schwab alapította, éves davosi találkozókat szervező Világgazdasági Fórumban és a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsában is vezetőségi tag, aki régi Demokrata párti támogatónak számít Amerikában.

Kiterjedt, globális hálózata révén is, számos politikussal tart kapcsolatot, állami és cégvezetőkkel, befektetőkkel találkozik.

A BlackRock Franciaországban 5-10 százalékos részesedéssel bír többek között a Danone, a Renault, a Peugeotvállalatokban, de európai jegybankok irányában is terjeszkedik, így például az alap tanácsadó ága 2011-ben az ír jegybanktól kapott megbízást – pályáztatás nélkül – tanácsadásra, és az ír bankszektorban is részvényessé válhatott így az alap.

Ami Ukrajnát illeti, a nyugati pénzügyi terjeszkedésnek már évtizedek óta megvannak ott a szervezeti alapjai. Soros György és alapítványi birodalma már 1990 környékén, vagyis az akkor szétesés felé sodródó Szovjetunió idején megjelent az országban, elsőként a Nemzetközi Újjászületés Alapítványt(angolul International Renessaince Foundation) létrehozásával, hogy az amerikai milliárdos ukrajnai terjeszkedését megalapozhassák vele. Soros építkezése azóta is folyamatos a kelet-európai országban, alapítványi-szervezeti hálózatát mára kiterjesztette a társadalmi és gazdasági élet valamennyi szegmensére.

A baloldali spekuláns régóta építi a befolyását Ukrajnában Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

2020-ig több mint 310 millió dollárt költött közel 10 ezer projektre, azzal a céllal, hogy Ukrajnában felépítse a „nyílt társadalmat", és ezekhez a törekvésekhez most a háború nyomán várható befektetési-újjáépítési projektek adhatnak friss löketet.

Tavaly márciusban a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) kezdésként 25 millió dollárral járult hozzá a Szabad és Demokratikus Ukrajna (Free and Democratic Ukraine) nevű alap létrehozásához, azzal a céllal, hogy összesen 100 millió dollárt gyűjtsön össze más alapítványoktól, filantrópoktól és a magánszektortól. Az OSF saját hozzájárulásán túl, az alap több mint 18 millió dollárt gyorsan össze is gyűjtött az invázió kezdetét követő tavaszi hónapokban.

A nagyságrendet jelzi, hogy a Kijevi Közgazdasági Iskola novemberben 135,9 milliárd dollárra, azaz körülbelül 50 ezer milliárd forint értékűre becsülte az Ukrajna által addig elszenvedett infrastrukturális károkat. Összevetésként: tavalyi becslések szerint a magyar államháztartás központi alrendszerének bevétele valamivel több, mint 31 ezer milliárd forint lesz 2023-ban.

Soros György egyébként nemrég egyenesen arról beszélt, hogy szerinte ha Oroszország veszít a háborúban, akkor „többé nem fog fenyegetést jelenteni Európára és a világra," mivel „vége lesz az „orosz birodalomnak." Arra is kitért, hogy szerinte a volt Szovjetunió országai már nagyon várják Oroszország kudarcát, vagyis szavai alapján nem csak Ukrajna kínálhat majd a mainál kedvezőbb terepet a befektetési üzletág nyugati szereplőinek.