Macron és miniszterelnöke népszerűsége a mélyponton, a franciák közel 70 százaléka menesztené a baloldali kormányt

Franciaország, tüntetés, nyugdíjreform, ellen,
France, Paris, 2023-03-17. Second night of gathering at Place de la Concorde after the use of article 49.3. A fire is lit in front of the police and the National Assembly. Mobilization against the pension reform wanted by the government of Elisabeth BORNE and Emmanuel MACRON. Photograph by Laure Boyer / Hans Lucas. France, Paris, 2023-03-17. Deuxieme soiree de rassemblement place de la Concorde apres l utilisation de l article 49.3. Un feu est allume devant les forces de l ordre qui empechent l acces a l Assemblee Nationale. Mobilisation contre la reforme des retraites voulue par le gouvernement d Elisabeth BORNE et d Emmanuel MACRON. Photographie de Laure Boyer / Hans Lucas. (Photo by Laure Boyer / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
Vágólapra másolva!
Évek óta nem volt olyan népszerűtlen a francia államfő, mint most, a lakosság közel 70 százaléka azt szeretné, hogy fogadják el valamelyik bizalmatlansági indítványt és távozzon a kormány. A jobboldali Marine Le Pen ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy demokráciában nem lehet megkerülni a parlamenti szavazást egy olyan fontos reform esetében, amit a lakosság háromnegyede elutasít – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség összefoglalójában.
Vágólapra másolva!

A sárgamellényes mozgalom kezdete óta nem volt olyan alacsonyan Emmanuel Macron népszerűségi indexe, mint most, derül ki az Ifop felméréséből, amit a Le Journal du Dimanche (JDD) nevű hetilap számára készített.

A lap felhívja rá a figyelmet, hogy

a francia államfő népszerűsége a szimbolikus 30 százalék alá esett, jelenleg mindössze 28 százalékon áll,

az Ifop adatai szerint Macron népszerűsége egy hónap alatt 4 százalékot zuhant, december óta pedig nyolcat.

Hasonló számokat produkált Élisabeth Borne kormányfő is, aki csupán 1 százalékkal előzte meg az államfőt, a miniszterelnök ugyanis csak a lakosság 29 százalékának körében népszerű.

A JDD véleménye szerint a fenti adatok egyértelműen a rendkívül nagy ellenállást és népharagot kiváltó nyugdíjreformnak tudhatók be.

Az Ifop egy másik felméréséből kiderül, hogy a nyugdíjkorhatár két évvel való megemelését a lakosságnak mindössze 36 százaléka tartja elfogadhatónak.

Az Ifop kiemeli, hogy ez az arány 2010 októberében még 53 százalék volt, vagyis 13 év alatt 17 százalékkal csökkent.

Az Ifop arra is rákérdezett a lakosságnál, hogy jogosnak tartják-e azt, hogy a kormányfő a parlamenti szavazás megkerülésével, az Alkotmány úgynevezett 49/3-as cikkét alkalmazva léptette érvénybe a nyugdíjreformot. A felmérésben részt vevők túlnyomó többsége, 7

8 százalék azt a választ adta, hogy abszolút igazságtalannak tartják ezt a lépést a kormány részéről.

Az RTL műsorának vendégeként szintén erről a témáról beszélt az egyik legnépszerűbb francia ellenzéki politikus, Marine Le Pen is, aki kifejtette, hogy

a kormány által alkalmazott módszer elfogadhatatlan, hozzátéve, hogy rendkívül fontos reformról van szó, ami több tízmillió franciát érint.

Le Pen szerint

mindenkinek meg kell szavaznia a bizalmatlansági indítványt,

hogy megértessék a kormánnyal: nem használhatja a 49/3-as cikkelyt egy ilyen fontos reformra, amelyet a lakosság háromnegyede elutasít. A jobboldali politikus véleménye alapján tiszteletben kell tartani a demokratikus játszmát.

Az ellenzéki politikus azt is kifejtette, hogy szerinte semmi nem indokolja a nyugdíjreform bevezetésének sürgősségét egy olyan helyzetben, amikor az élelmiszer infláció 25 százalék, az üzemanyag literenkénti ára 2 euró,

a kis-és középvállalkozások pedig tönkre mennek a magas energiaárak miatt.

A francia parlament alsóháza március 20-án, hétfőn két bizalmatlansági indítványról is szavaz, mindkettőt ellenzéki pártok nyújtották be.

Ha csak az egyik is elfogadásra kerül, akkor le kell mondania a francia kormánynak és a nyugdíjreform sem lesz végrehajtva.

Ha egyik indítványt sem szavazza meg az Alsóház, akkor a nyugdíjreformot véglegesen elfogadásra kerül, annak ellenére, hogy az országban továbbra is heves tiltakozás övezi.

A bizalmatlansági indítvány elfogadásához minimum 287 szavazat szükséges, a BFMTV értesülései szerint 261 képviselő biztosan meg fogja szavazni.

Egy friss felmérés szerint

a francia lakosság túlnyomó többsége menesztené a kormányt,

a BFMTV számolt be róla, hogy a megkérdezettek 68 százaléka azt szeretné, hogy legalább az egyik indítványt megszavazzák az alsóházi képviselők. Az Elabe közvélemény-kutató cég felmérése szerint

a kétkezi munkások 73, az alkalmazottak 79, a társadalmi-szakmai kategóriák tagjainak pedig 71 százaléka bízik benne, hogy a képviselők megszavazzák a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.

Minden társadalmi-szakmai kategória és minden korosztály esetében több mint a megkérdezettek fele ezen a véleményen van, még a nyugdíjasok esetében is 55 százalék azt szeretné, hogy a bizalmatlansági indítvány elfogadásra kerüljön.

Tüntetés a nyugdíjreform ellen, 2023. március 17-én, Párizsban. Háttérben a francia parlament épülete látható. Forrás: Hans Lucas via AFP/Laure Boyer / Hans Lucas/Laure Boyer

A BFMTV cikke szerint

a szavazás kimenetele a republikánus politikusokon múlik majd, ha többségük megszavazza a bizalmatlansági indítványt, a kormánynak mennie kell.

A Republikánusokat támogató válaszadók 53 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bízik benne, hogy a parlamenti képviselők megszavazzák az indítványt. A párt elnöke, Éric Ciotti a témával kapcsolatban nyilatkozott yilatkozott a BFMTV-nek, felelősségteljes viselkedésre szólította fel pártja tagjait és kiemelte, hogy a republikánusok túlnyomó többsége nem fogja megszavazni a kormány ellen benyújtott egyik bizalmatlansági indítványt sem.

A BFMTV cikkéből azonban az is kiderül, hogy a lakosság többsége menesztené a miniszterelnököt, a

megkérdezettek 68 százaléka ugyanis azt mondta, hogy Élisabeth Borne-nak le kellene mondania,

még abban az esetben is, ha a kormánya ellen benyújtott egyik bizalmatlansági indítványt sem fogadják el a parlamentben.

A tét tehát óriási, a nép haragja és ellenállása egyre nagyobb, a léc pedig egyre jobban rezeg a francia kormány feje fölött. Az Alsóházban március 20-án délután 16 órakor veszi kezdetét az erről szóló szavazás.