Nyugati lapok: életszerűtlen az orosz nukleáris ipar szankcionálása

Az ukrán-orosz háború miatti kivetett uniós szankciók a villamos energia jelentős drágulását okozták Európában, miközben az európai villamosenergia-rendszer már most is kapacitáshiányos, ami egyre jobban felértékeli a stabilan és olcsón termelő atomerőműveket. Az orosz atomenergetikai ipar szankcionálása tovább súlyosbítaná az energetikai helyzetet, ellehetetlenítené a közép-európai országok, köztük Magyarország, biztonságos áramellátását, és súlyosan érintené a nyugat-európai országokat is, amelyek uránszükségletét felerészben Oroszország, illetve egy orosz érdekeltségű cégen keresztül Kazahsztán fedezi. Az orosz Roszatom ma a világ vezető atomipari cége, amelynek termékeit a Nyugat nem tudja nélkülözni. Úgy tűnik, hogy ezeket a tényeket már a nyugati média is elismeri, hiszen a német Die Welt és a Bloomberg hírügynökség is az orosz atomenergetikai ipar megkerülhetetlenségéről ír.

A német Die Welt nyomtatott kiadásában azt írja, hogy az Oroszország elleni 10. szankciócsomagban az uniós tagállamok még egy évvel az orosz csapatok ukrajnai inváziója után sem kockáztatják az orosz nukleáris iparral folytatott üzletelés szankcionálását. „Mindenki belátja, hogy ez jelenleg jó okok miatt nem működik” – mondta annak a Németországnak a diplomatája, amelynek kormánya szívesen látná a szankciókat.

Az uniós diplomaták szerint a nukleáris ipar elleni szankciók nem fognak szerepet játszani a 10. szankciócsomagban. Túl sok állam ellenzi a Roszatommal folytatott üzletelés betiltását. Mint írják, Magyarország nyíltan, a sokkal befolyásosabb Franciaország viszont a színfalak mögött ellenzi az efféle szankciókat. Nem véletlenül. A Roszatommal folytatott együttműködés nélkül az EU-ban számos atomerőmű nem tudna tovább üzemelni. Jelenleg 5 uniós országban (Csehország, Finnország, Szlovákia, Bulgária és Magyarország) összesen 18 orosz típusú blokk üzemel.

Forrás: Origo

A Die Welt arra is rámutat, hogy a Roszatom számos erőművet lát el friss nukleáris üzemanyaggal, illetve épít közvetve vagy közvetlenül a világon és az Európai Unióban is atomerőműveket, köztük a Paks II. Atomerőművet. Az orosz atomenergetikai konszern és több mint 300 leányvállalata a teljes nukleáris értékláncot lefedi Oroszországban. Uránércet bányásznak, dúsítanak és friss nukleáris üzemanyag-kazettákat gyártanak. Továbbá atomerőműveket, kiégett fűtőelemek újrahasznosítására szolgáló üzemeket terveznek, építenek és üzemeltetnek. A Roszatom által dúsított urán körülbelül felét az EU-tagországokba és az Egyesült Királyságba szállítják. A Paks II. Atomerőmű is orosz technológiával készül el.

A francia nukleáris ipar is a Roszatommal folytatott együttműködéstől függ. Az EDF és az Orano állami nukleáris vállalatoktól a Roszatom átveszi a francia atomerőművek kiégett üzemanyag-kazettáit. Az orosz atomipar nélkül a francia atomerőművek működése veszélybe kerülne, miközben a nukleáris együttműködés Németországig is elér. A Roszatomhoz tartozik például a német atomerőművek leszerelésével foglalkozó Nukem cég.

A Die Welthez hasonlóan az amerikai Bloomberg hírügynökség írása is arra hívja fel a figyelmet, hogy az ukrán-orosz háború kitörését követően megugrott az orosz Roszatom exportja. Az európai beszerzések az elmúlt három év legmagasabb szintjére kúsztak fel, miközben globálisan is virágzik az orosz nukleáris technológia. Oroszország az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlesztette az egyes atomtechnológiákat, miközben a világ más országaiban sorvadt az atomipar. Mindez azt is jelenti, hogy a nyugati atomipar elzárása az orosz technológiák, készletek elől gazdaságilag is igencsak fájdalmas lenne. Jó példa erre, hogy az Egyesült Államok jelenleg üzemelő 92 atomerőművi egysége működéséhez szükséges dúsított urán 20 százalékát a Roszatom biztosítja (Oroszország szövetségeivel együtt ez az arány mintegy 50 százalék). Európában 100 millió ember villamosenergia-ellátását végeredményképpen az orosz atomipar biztosítja.

Ukrajnában kilenc reaktor működése továbbra is a készletezett orosz üzemanyagra támaszkodik. A Westinghouse üzemanyagra való teljes átálláshoz Ukrajnának az amerikai tanácsadókkal való többévnyi tervezés ellenére is még legalább 3-4 évre lesz szüksége.

Nemrég Bulgária jelentette be, hogy megvétózná, ha Brüsszel a friss nukleáris üzemanyag-szállításokat is bevenné a legújabb szankciós csomagba, hiszen ez az intézkedés közvetlen károkat okozna az ország energiaellátásában és a gazdaságban is. Az orosz atomipar széles körű tevékenységével kapcsolatos korábbi írásom itt olvasható.

Mindez azt jelzi, hogy a nyugati országok számára megkerülhetetlen az orosz atomipar, ezért nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára létkérdés, hogy ne sújtsák szankciókkal a Roszatomot.

Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője