Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A nemzetközi hírügynökség beszámolója arról ír, hogy a szkopjei Politikakutató Intézet közvélemény-kutatásából kiderül, hogy
nem akarnak szankciókat a macedónok, és azt sem, hogy az ország fegyvereket küldjön az ukránoknak.
Az adatokból az látható, hogy az ország lakosai elutasítják a büntetőintézkedéseket, amelyeket Brüsszel vezetett be Moszkvával szemben - írja a Demostat. A szakértők ugyanakkor aggódnak amiatt, hogy az emberek ennyire elutasítják a nyugati véleményt. A kutatókat így az a tény is érzékenyen érinthette, hogy az embereknek elegük van a szankciókból és azok hatásaiból. A most készült felmérés szerint ugyanis
a lakosság többsége, azaz 52,5 százaléka elutasítja az oroszok ellen bevezetett nyugati szankciókat. Ezzel szemben mindössze 32,2 százalék áll ki a brüsszeli szankciók mellett.
Érdekesség, hogy szöges ellentét van a macedónok és az albánok között ebben a kérdésben. Arról is ír a V4NA, hogy Észak-Macedóniában ez a két nemzetiség a legszámottevőbb. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a macedónok a lakosság mintegy 58 százalékát, míg az albánok csaknem a népesség egynegyedét teszik ki.
A kutatás alapján a macedón válaszadók 58,5 százaléka utasítja el a szankciókat. Ezzel szemben az albán lakosság körében szinte ugyanennyien, számszerűen 58,6 százalék áll ki a büntetőintézkedés mellett.
Röviden, a macedónok feltételes támogatásukról biztosítják Oroszországot, míg az albánok Ukrajnát
– így értékelte az eredményeket Dejan Srbinovski a kutatásról szóló publikációban. A szkopjei kormány egyébként csatlakozott a brüsszeli szankciókhoz Moszkva ellen, sőt az észak-macedón kormány már harci felszerelést is küldött Kijevnek, például T-72-es tankokat.
Észak-Macedónia a NATO tagja, az Európai Unió tagjelölt országa. A csatlakozási folyamat azonban a görögök, majd a bolgárok akadékoskodása és feltételei miatt csak döcögősen halad. Szkopje egyébként még 2004 márciusában nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2005 decemberében kapta meg az uniós tagjelölti státuszt. Az EU több mint másfél évtizeddel később, 2022 júliusában tartotta meg az első kormányközi konferenciát Észak-Macedóniával.
A macedón kormánnyal ellentétben
Belgrád egészen mostanáig ellenállt a nemzetközi nyomásnak, és nem állt be a sorba, nem vezetett be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen, noha Szerbia ugyanúgy az EU tagjelölt országa.
Ezt a döntést a lakosság jelentős része támogatja. A CRTA november végén közzétett felmérése szerint 10 emberből 6 szerint Belgrádnak inkább meg kell tartania a jó viszonyát Moszkvával, még akkor is, ha ez azt jelentené, hogy az ország nem tud az Európai Unióhoz csatlakozni. A megkérdezetteknek ezzel szemben csak 19 százaléka válaszolt úgy, hogy Szerbiának össze kell hangolnia a külpolitikáját Brüsszellel, és büntetőintézkedéseket kell bevezetnie Moszkvával szemben.
