Egy év háború

Horizontal orosz ukrán háború
Egy ukrán páncélozott szállítójármű közlekedik Chasiv Yar egyik utcájában
Vágólapra másolva!
Ma egy éve, hogy kirobbant az orosz-ukrán háború. M. Kovács Róbert újságíró, a Hír Tv műsorvezetőjének írása az Origónak.
Vágólapra másolva!

Kizárt! – alig több mint egy évvel ezelőtt ez volt az egyetlen értelmes és elfogadható válasz arra a kérdésre, vajon elképzelhető-e, hogy a XXI. századi modern, európai társadalomnak egy világháború fenyegető árnyékában kell majd élnie az évszázad harmadik tizedének elején. Hiszen megtanultuk diákként, hogyan vezettek odáig a nemzetközi politikában felgyülemlett feszültségek kétszer is az elmúlt évszázadban, hogy emberek millióinak kellett meghalniuk, mire a világ nagyhatalmai elérték vagy elbukták céljaikat.

És mégis... napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én, moszkvai idő szerint reggel 6 órakor Vlagyimir Putyin elnök bejelentette, hogy az Oroszországi Föderáció különleges hadműveletet indít Ukrajna ellen, majd alig néhány perccel később rakéták kezdtek záporozni a velünk szomszédos ország nagyobb városaira, miközben orosz tankok százai indultak meg a stratégiai fontosságú ukrán városok irányába.

Persze ez így nem pontos. Ez így „in medias res", hiszen aki nyitott szemmel jár a világban, az pontosan tudja, hogy ez nem tavaly februárban kezdődött. De még csak nem is 2014-ben, amikor két olyan esemény is történt, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, ha meg akarjuk érteni napjaink történéseit.

Hiszen abban az esztendőben a „Nyugat" forrásainak, provokátorainak és ügynökeinek hathatós segítségével Kijevből elzavarták az addig regnáló oroszbarát kormányt, majd erre válaszul az oroszbarát szakadárok a Donbászban kikiáltották a független Donyecki és Luganszki Népköztársaságokat.

A II. világégés után az európai civilizáció elkezdte kerülni a fegyveres kataklizmákat, ami teljesen érthető a két világháború mérlegét tekintve Forrás: AFP/Anatolii Stepanov

Az ezután kezdődő harcoknak a Minszki Egyezmény vetett véget, amelyet aztán Ukrajna egyoldalúan, de nyugati támogatással felrúgott, az azóta fokozódó feszültség vezetett aztán a tavaly februári eseményekig.

Ha egyszerűbben akarnám megfogalmazni: Közép-Kelet-Európa már megint bekerült a keleti és nyugati gigászok hatalmi játékának ütközőzónájába, ahová aztán önként ugrott fejest a teljes Európai Unió. (Ha valaki érti, hogy miért, segítsen felfogni!)

Azzal kezdtem, hogy a II. világégés után az európai civilizáció elkezdte kerülni a fegyveres kataklizmákat, ami teljesen érthető a két világháború mérlegét tekintve.

M. Kovács Róbert Forrás: Hír Tv

A Nyugat és a Kelet életek millióit követelő utolsó nagy összecsapása után a világpolitika alakítói óvatossá váltak, miközben nukleáris arzenálokkal fenyegették egymást, mint két acsargó véreb.

Ha minden körülményt felsorolnék ennek megértéséhez, ez az írás olyan hosszú lenne, hogy még én is unnám végigolvasni. Ráadásul akkor sem kapnánk értelmes magyarázatot arra, hogyan jutottunk odáig, hogy sokak számára elfogadhatóbb a gázolajbűzben, tankerhajón, Amerikából ide transzportált, környezetkárosító, repesztéses technológiával kitermelt palagáz, mint az a földgáz, ami zárt vezetéken érkezik Oroszországból. Ahogy arra sem, mitől európaibb idea az, hogy szállítsunk orosz katonák életét kioltó fegyvereket Ukrajnának, mint az, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsük két testvérnép képviselőit?!

Arra pedig végképp nem tudnék értelmes választ adni, vajon miért számít egy agresszor szövetségesének az az ország, amely a saját boldogulása mellett nem akar mást, mint békét Európa határán. Pedig itt tartunk. Magyarországon mindenki érezze magát kitaszítottnak, csak mert nem akar egy pusztító háború elhúzásához és kiszélesítéséhez segédkezet nyújtani?! Vagy az, aki nem változtatja kék-sárgára a Facebook-profilképét?!

A 3. ukrán vasdandár katonái egy harckocsin a kelet-ukrajnai Harkiv közelében tartott gyakorlatozáson 2023. február 23-án, egy nappal az Ukrajna elleni háború megindításának első évfordulója előtt Forrás: MTI/AP/Vadim Ghirda

Na nem, ennek semmi értelme! Akármilyen ideológiát is aggatnak rá erre a gondolatra, attól még nem lesz logikus. Akkor sem, ha ezrek visszhangozzák. Mint ahogy egyetlen háborúnak sincs semmi értelme. Akkor sem, ha egy hétig tart, akkor sem, ha egy évig. Ezt is megtanulhattuk történelemórán.

Minél tovább tart egy háború, annál kevesebb értelme lesz, hiszen a végén nem marad más, mint két legatyásodott ország, két megnyomorított nemzet és egy kettéhasadt világ. Aki mást mond, az nem a logikát, nem a normalitást és nem az életet támogatja.