Egy komolyabb arculcsapásként élheti meg a német szövetségi kormány a Forsa közvélemény-kutató friss felmérését, amely katasztrófafilmbe illő adatokat közölt a politikai bizalomról Németországban.
A szövetségi kancellárba vetett bizalom egy év alatt óriási zuhant, Olaf Scholz szociáldemokrata politikusban 24 százalékkal kevesebben bíznak, mint egy évvel ezelőtt, így végső soron most már csak a németek harmada bízik a kancellárban. De a német szövetségi kormány egészét tekintve is több mint lehangoló eredmény született, 22 százalékos veszteség mellett most már csak a németek 34 százaléka bízik a kabinetben.
A német parlament, azaz a Bundestag is masszívan veszített a támogatottságából egy év alatt, a válaszadóknak csak 37 százaléka bízik a parlamentben, ami 13 százalékpontos csökkenést jelent.
Még a szövetségi elnök személyébe vetett bizalom is – amelyet a németek hagyományosan a legmegbízhatóbbnak tartanak – tizenkét százalékkal zuhant 12 hónap alatt.
A köztisztviselők szövetsége által nemrégiben végzett felmérés eredményei hasonlóan drámaiak.
Eszerint a németek mindössze 29 százaléka bízik még az államban.
Még a kormánypártok szavazói sem hisznek a rendszer cselekvőképességében: a szociáldemokrata szavazók 53 százaléka, a zöldpártiak 52 százaléka, sőt a liberálisok szimpatizánsainak 80 százaléka sem.
Az egyik legnagyobb bukást a igazságszolgáltatás könyvelhette el, amely öt éves összehasonlításban 15 százalékpontot esett. Szeptemberben ez volt a legnagyobb mélypont a felmérések kezdete óta.
Visszatérve a Forsa felmérésére, az adatok arra is rámutatnak, hogy az emberek jelenleg a politikai pártokban bíznak a legkevésbé Németországban, csupán 17 százalékuk, ami 7 százalékos visszaesést jelent.
A tartományi kormányok esetében valamelyest jobb a helyzet, mint a szövetségi szinten. A tartományi kabinetek iránt 46 százalékos a bizalom, ami valóban jóval meghaladja a szövetségi kormányét, de a többség még így sem bízik ezekben a tartományi vezetésekben. A polgármesterekben a németek 44 százaléka bízik, a városi önkormányzati adminisztrációkban pedig 43 százalék. Tavaly ezek az értékek minden esetben tizenkét-tizenkilenc ponttal magasabbak voltak.
A németek részéről szintén tovább csökkent az Európai Unióba vetett bizalom, a megkérdezettek 31 százaléka mondta azt, hogy megbízhatóak az uniós intézmények – ez hét százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Az eredmények megoszlanak a keleti és a nyugati országrészek között. A bizalom különösen alacsony Kelet-Németországban, ahol még a szövetségi elnökben is csak 53 százalék bízik. Nyugaton ez az arány 65 százalék.
Az Európai Unióban keleten az emberek csak 20 százaléka bízik, míg nyugaton 33 százalékuk.