Mit jelent be Putyin május 9-én?

Russian President Vladimir Putin attends a concert marking the eighth anniversary of Russia's annexation of Crimea at the Luzhniki stadium in Moscow on March 18, 2022. (Photo by Sergei GUNEYEV / POOL / AFP)

Az Ukrajnában zajló háború hatására egyre feszültebb a helyzet a nyugati hatalmak és Oroszország között. Az elmúlt hetekben Finnország és Svédország is jelezte, hogy mérlegeli az esetleges NATO-csatlakozás kérdését, amely a Baltikum nukleáris semlegességét is veszélyeztetheti. Az Európai Unión belül eközben jelentősen megosztja a tagállamokat az orosz energetikai szektor ellen irányuló szankciók kérdése, és továbbra sem világos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen bejelentésre készül május 9-én - készül-e bármire. Az Origónak a néhány hete az AFP-nek nyilatkozó Vaszilij Kashin, az egyik legjelentősebb orosz think tank, a CCEIS (Centre for Comprehensive European and International Studies) igazgatója, a HSE egyetem docense adott exkluzív interjút, amelyben az orosz gazdaság jelenlegi helyzete is szóba került, illetve elmondta azt is, hogy mely országok nyerhetnek hatalmasat a jelenlegi helyzeten.

Az elmúlt hetekben egyre valószínűbbé vált, hogy Finnország és Svédország csatlakoznak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). Milyen következményekkel járna egy ilyen esemény, illetve mi lenne Oroszország reakciója?

Vaszilij Kashin: Már régóta tudjuk, hogy ez a két ország szorosan és messzemenően együttműködik a NATO-val. Ebbe beletartozik a közös hadgyakorlat, a hadiipari együttműködés, és bizonyos fokig már integrálták az irányítási és vezérlési rendszereiket is. Most ez a kooperáció válik formálisabbá. A legvalószínűbb, hogy ennek következtében Oroszország részéről érkezni fog egyfajta haditechnikai válasz, ez viszont drámaian nem fogja megváltoztatni a jelenlegi helyzetet.

Úgy gondolom, hogy meg fog növekedni a hosszú hatótávú ballisztikus fegyverek száma a Baltikumon.

Az orosz védelmi tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev arról beszélt korábban, hogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozása meg fogja változtatni a Baltikum atomsemleseg státuszát. Ezzel arra utalhatott, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket telepít majd a térségben, de mindez egyelőre még nagyon távol áll a biztostól. Ezenfelül meg fog növekedni a már egyébként is magas szinten lévő feszültség a térségben, Oroszország pedig megemelheti az ottani katonai jelenlétet, hogy ezzel is megpróbálja kiegyenlíteni az erőviszonyokat.

Vaszilij Kashin, a CCEIS (Centre for Comprehensive European and International Studies) igazgatója, a HSE egyetem docense Forrás: Origo

Oroszország és a nyugat közötti viszony az elmúlt fél évben drasztikusan megromlott. Mit tartogat a jövő a bilaterális kapcsolatok területén?

Úgy hiszem, hogy az Ukrajnában zajló katonai műveletek lezárását követően az orosz-EU kapcsolatok nagyon hosszú ideig befagyva maradnak. Vagyis még a háború után sem térnek vissza a felek a megszokott kerékvágásba. Arra számítok, hogy az Európai Unió megpróbál a lehető legrövidebb időn belül teljesen megszabadulni az orosz energiafüggőségtől. Ezzel gyakorlatilag az orosz-EU kapcsolatok csak egy nagyon alacsony volumenű kereskedelemre zsugorodnának, a politikai, illetve diplomáciai párbeszéd pedig teljesen megszűnne.

A kapcsolat Oroszország és az Európai Unió között évtizedekre befagyhat Forrás: MTI/AP/AFP pool/Kenzo Tribouillard

Már most is rengetegen ellenzik az Oroszország és az Európai Unió közötti kapcsolatok helyreállítását az Ukrajnában zajló konfliktust követően, ráadásul nem csak az EU-ban, hanem Oroszországon belül is. Viszont Oroszország néhány tagállammal ennek ellenére is többé kevésbé jövedelmező kapcsolatot tud majd fenntartani, amelyek egyfajta összekötők, hidak lesznek Oroszország és az EU között.

Nagy általánosságban azonban kijelenthető, hogy a felek közötti kapcsolat megsemmisült és évtizedekre lesz szükség ahhoz, hogy ismét a korábbi szintre térjen vissza.

Az Európai Uniót megosztja az orosz energetikai szektort érintő szankciók bevezetésének kérdése. Ez a belső vita meggyengítheti az európai egységet?

A tagállamok közötti nézeteltérés nem hiszem, hogy gyengíteni fogja az Európai Uniót, az orosz gáz és olajimport hírtelen leállítása viszont igen. Németország az EU gazdasági nagyhatalma, az esetleges embargó pedig azt eredményezné, hogy számos német gazdasági szektorban krízis alakulna ki, ami persze kihatna az egész blokkra.

Az Oroszország ellen kivetett szankciók első néhány hetében azt láthattuk, hogy számos alapvető élelmiszer eltűnt az orosz boltok polcairól, a rubel pedig a dollárral szemben drasztikusan gyengült. Most viszont úgy tűnik, hogy a kezdeti hiány a termékek terén rendeződött, a rubel-dollár árfolyam stabilizálódott. Milyen egyéb hatásai vannak a szankcióknak az orosz gazdaságra?

A rubel jelentősen erősebb, mint volt a háború kezdetekor. Az akkori gyengülés leginkább azért következett be, mert drámaian visszaesett az orosz import az orosz exporthoz képest, míg az orosz Központi Bank szigorú tőkeellenőrzési intézkedéseket vezetett be. Jelenleg már valóban nincs hiány a boltokban a legszükségesebb termékekből. Elindult az új logisztikai és termelési hálózatok kiépítése, amelyben a nyugati vállalatokat fokozatosan felváltják a túlnyomórészt kínai cégek. Ez a folyamat hónapokat, néhány területen éveket fog igénybe venni, de egyértelműen mutatkozik az elhatározás, elsősorban Kína felöl, hogy átvegye a nyugati cégek szerepét az orosz gazdaságban.

Kína és Oroszország kapcsolata szorosabbra fűződik Forrás: REUTERS/Sergei Karpukhin

Arra számítunk, hogy idén komoly gazdasági recesszió lesz Oroszországban, de kezelhető szinten marad a visszaesés. Az orosz Központi Bank és a Gazdasági Minisztérium szerint a recesszió 8-10 százalék körül alakul, ami jelentős, utoljára 2009-ben, a gazdasági világválság utóhatásaként volt ehhez mérhető. Amit most tapasztalunk, az egy újfajta gazdasági modell kialakulása, amely kevésbé nyitott, és sokkal nagyobb fokú állami behatással működik.

Itt már nem arról van szó, hogy a "régi" orosz gazdaság erősebb vagy gyengébb lett, hiszen egy teljesen új struktúra születik.

A már említettek mellett milyen átalakulások történtek az orosz gazdaságban, például a SWIFT-rendszer orosz megfelelőjének kiépítése, vagy a Visa és a MasterCard helyére belépő orosz MIR? Milyen intézkedések születtek a nyugati szankciók hatásának tompítására?

Először is meg kell értenünk, hogy ami most zajlik, az a gazdasági erő újraelosztása. Sok cég, amely külföldi tulajdonban vagy jelentős külföldi érdekeltségekkel rendelkező, befolyásos orosz üzletemberek kezében volt, most új, orosz tulajdonoshoz kerül az értéke töredékéért, vagy bizonyos esetekben ingyen. A tulajdonosi struktúra változása az orosz gazdaság minden területén érezhető. Ennek hatására az állami szektor erősödik, illetve bővül néhány orosz magánvállalat is.

Az import helyettesítés szintén egy fontos folyamat, amely elsősorban az információs iparágat, a gyártást és a közlekedési eszközök előállítását (pl. autógyártás) érinti. Ebben az orosz állam is kiemelt szerepet játszik, már most is számos terv van az asztalon. Egy másik intézkedés, amely hamarosan látható lesz, az a keleti irányba történő nagymértékű infrastruktúra bővítés. Mivel elveszítjük a hozzáférésünket a nyugati piachoz, ezért az export nagyrészt kelet felé, azon belül is Kínába orientálódik át.

A kínai vállalatok helyettesíthetik majd a kivonult nyugati cégeket Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

Ehhez Oroszországnak új vasúti útvonalakat, vezetékeket és autópályákat kell építenie, mindezt ráadásul meglehetősen gyors ütemben. Az már most látszik, hogy ezen beruházások jelentős kínai pénzügyi támogatással fognak megvalósulni, a tárgyalások és a tervezések már zajlanak. Természetesen a pénzügyi rendszer is változásokon megy keresztül. A dollár használata a megtakarítások terén visszaesik és egyre inkább a kínai jüan válik a legfőbb külföldi pénznemmé.

Ennél viszont sokkal radikálisabb pénzügyi reformokról is lehet hallani. A monetáris politikát például az alapoktól vizsgálják újra, mivel eddig Oroszország ebben a tekintetben a nyugati konszenzust követte.

Kína lesz tehát az egyik legfontosabb kereskedelmi partner Oroszország számára. Mely más országok tölthetnek be még jelentős szerepet?

India, az Egyesült Államok irányából érkező nyomás ellenére is próbál hasznot húzni a mostani helyzetből. Növelték például az Oroszországból vásárolt olaj mennyiségét, erre pedig Moszkva jelentős engedményeket is adott nekik. Nagy lökést kaptak az orosz-iráni kapcsolatok is, akárcsak Törökország és a Perzsa-öböl országai, amelyek egyfajta közvetítőként vannak jelen Oroszország és a világgazdaság többi szereplője között. Ők már korábban Irán esetében is hasonlóan cselekedtek, amelyből komoly hasznot tudtak húzni.

Törökország szerepének jelentősége a jövőben is növekedni fog Forrás: Sputnik via AFP/Sergey Karpuhin

Nyugatról ellentmondásos információk érkeznek a május 9-i győzelem napjáról. Egyes források szerint Putyin elnök az Ukrajna feletti győzelmet jelenti be, míg mások arra számítanak, hogy Oroszország hivatalosan is hadat üzen Ukrajnának. Mire lehet valójában számítani?

Nem hiszem, hogy bármiféle győzelmet bejelentenének addig, amíg Donbaszt teljesen nem foglalják el az orosz csapatok, ez viszont még egy ideig nem fog megtörténni. Fontos megérteni, hogy az Ukrajnában zajló műveletnek egyértelmű korlátai vannak. A vezetőség úgy próbálja meg véghezvinni a műveletet, hogy a rendelkezésre álló katonai erő csak egy töredékét veti be.

A harcokban résztvevő katonák létszáma jelenleg a százezer főt sem haladja meg, ehhez adódik még hozzá a luhanszki és a donyecki népköztársaságok hadereje.

Ennek egyik fő oka, hogy az orosz vezetőség mérsékelni akarja a háború orosz társadalomra gyakorolt hatásait. Már most is tisztán látszik, és több döntéshozó által is nyíltan ki lett mondva, hogy ehhez a megközelítéshez fognak ragaszkodni, vagyis nem lesz teljeskörű mobilizáció május 9-én.

Oroszország még jelentős katonai tartalékokkal rendelkezhet Forrás: Sputnik via AFP/Ria Novosti

Arra viszont lehet számítani, hogy az Ukrajnában zajló katonai művelet orosz oldalról fel fog pörögni, mivel eddig Oroszország csak a rendelkezésére álló katonai erő egy részét vetette be. A védelmi minisztérium közleménye szerint még mindig jelentős orosz katonai jelenlét van Oroszország más területein, amelyeket át lehet csoportosítani.

Szintén valószínűsíthető, hogy elterjedtebb lesz a modern harcászati eszközök, például a hiperszonikus fegyverek bevetése, amelyet eddig csak nagyon korlátozott számban alkalmaztak.

Egyfajta bejelentésre biztosan lehet készülni május 9-én, de ez nem a győzelem kihirdetése vagy a mobilizáció bejelentése lesz. Ami valószínűbb, hogy a jelenlegi helyzettel kapcsolatban lesz egy általános tájékoztatás, illetve az események jövőbeli eszkalációjáról is érkezhetnek majd információk.