Az európaiak elutasítják Brüsszel lakossági karbonadó javaslatát

Szennyező füstöt kibocsátó olajfinomító

Az Európai Bizottság szerint az EU gázimportjának csökkentéséhez szükség van a tavaly nyáron kiadott „Fit for 55" című javaslatcsomagjuk teljes körű elfogadására és mielőbbi végrehajtására. A csomag tovább fokozná a magas energiaárakra építő, ideológia-vezérelt brüsszeli törekvéseket, és ennek keretében a Bizottság egy új, lakossági fogyasztókat sújtó karbonadót vezetne be. Az európai polgárok szerint azonban a korábbi törekvések hozzájárultak az európai energiaválság kirobbanásához, a karbonadó bevezetését pedig többségük elutasítja - írja elemzésében a Századvég.

Az Európai Bizottság, az elmúlt tíz évben kiadott iránymutatásaiban, a hagyományos energiatermelési módok leépítésével és a lakossági árszabályozás deregulációjával próbálta az energiamix drasztikus átalakítására ösztönözni a piaci szereplőket.

A „Fit for 55" javaslatcsomag a polgárokat adóztatná a valódi szennyezők helyett. (képünk illusztráció) Forrás: Science Photo Library via AFP/I. NOYAN YILMAZ/SCIENCE PHOTO LIBRARY/I. Noyan Yilmaz/Science Photo Li

A 2021. július 14-én kiadott „Fit for 55" című brüsszeli javaslatcsomag fokozná a korábbi erőfeszítéseket, ennek célja az energiatermelő technológiák erősebb megkülönböztetésével, valamint a lakossági energiafogyasztás megadóztatásával gyorsabb és drasztikusabb változások előidézése az energiapiacon. Miután a csomagot az ősszel kirobbanó energiaválságot követően nem sikerült elfogadtatni a tagállamok vezetőivel, a Bizottság most beemelte azt az orosz–ukrán konfliktus kezelésére kiadott javaslattervébe. A Századvég felmérte, hogy az európai közvélemény felelősnek tartja-e a brüsszeli szakpolitikát az energiaválságért, valamint, hogy támogatja-e a „Fit for 55" csomag leginkább vitatott lakossági karbonadó javaslatát.

Az energiaválságért részben az elhibázott brüsszeli szakpolitika felelős

A „Fit for 55" javaslatcsomag már a publikációt követően is megosztotta a tagállamokat, és az európai energiaválság kirobbanását követően a feszültségek tovább nőttek. A brüsszeli tisztségviselők (és a tagállamok vezetőinek egy része) az őszi árrobbanást egy rövid, átmeneti anomáliának tartották. Szerintük Brüsszel korábbi energiapolitikai döntései nem voltak felelősek a kialakult helyzetért, sőt, az áremelkedés valójában azt mutatta, hogy a meglévő erőfeszítések fokozását tartalmazó „Fit for 55" javaslatcsomagot – a meglévő formájában – mielőbb el kell fogadni és meg kell valósítani. A tagállamok vezetőinek másik része azonban úgy ítélte meg, hogy a válság rámutat az európai energiapiac strukturális problémáira: a közös szakpolitika irányain változtatni kell, és ezért a javaslatcsomagot nem szabad elfogadni.

Az energiaválság kirobbanása óta eltelt fél év bizonyította, hogy az őszi áremelkedés nem csak egyszeri anomália volt: az októberi rekordárak azóta decemberben és márciusban is megdőltek. Arról azonban továbbra is vita van, hogy a korábbi energiapolitikai törekvések hozzájárultak-e a kialakult helyzethez, és így szükséges-e azokat módosítani. A Századvég kutatásából kiderül, hogy a véleménnyel rendelkező európai polgárok háromnegyede szerint részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája felelős a válságért.

Forrás: Századvég

Azoknak az aránya, akik szerint a válság részben a brüsszeli szakpolitika következménye, valamennyi tagállamban meghaladja azokét, akik szerint nincs összefüggés a kettő között.

A fenti állítással leginkább Bulgáriában (83 százalék), Portugáliában (81 százalék) és Szlovéniában (81 százalék), legkevésbé Belgiumban (61 százalék), Luxemburgban (56 százalék) és Dániában (55 százalék) értettek egyet.

Magyarországon a véleménnyel rendelkezők kétharmada szerint az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája is felelős a kialakult helyzetért. Az eredmények azt mutatják, hogy az európai lakosság többsége egyetért azokkal a tagállami vezetőkkel, akik a központi energiapolitika megváltoztatását sürgetik.

Az európai háztartások elutasítják Brüsszel karbonadó javaslatát

A „Fit for 55" javaslatcsomag leginkább vitatott intézkedése egy új, központi karbonadó, ami a lakosság épületeit és gépjárműveit terhelné, és amivel Brüsszel az energiafogyasztásuk csökkentésére kényszerítené a háztartásokat. A tagállamok egy része – köztük Magyarország – már a csomag bejelentésekor is tiltakozott a beavatkozás ellen, azóta pedig az európai országok többségében jelentősen megemelkedtek a lakossági rezsidíjak, így a tarifákat mesterségesen tovább drágító karbonadót elutasító tagállamok száma is növekedett. Brüsszel azonban továbbra is ragaszkodik az intézkedéshez, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a beavatkozás új, központi árbevételt jelentene számára, így finanszírozási szempontból is függetlenedhetne a tagállamok befolyásától. A Századvég kutatása alapján a véleménnyel rendelkező európai polgárok 69 százaléka nem támogatja Brüsszel új, központi karbonadó javaslatát.

Forrás: Századvég

A válaszadók többsége valamennyi tagállamban elutasította az intézkedést. A

beavatkozást leginkább Magyarországon (84 százalék), Horvátországban (83 százalék) és Csehországban (81 százalék), a legkevésbé Portugáliában (53 százalék), Dániában (53 százalék) és Luxemburgban (51 százalék) utasították el a válaszadók.

Az eredmények alapján kijelenthető, hogy Brüsszel karbonadó javaslatának nincs kellő társadalmi támogatottsága az Európai Unióban, így az intézkedést nem szabad bevezetni.

Az Európa Projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel január 3. és február 14. között.