Megszavazták: atomfegyvereket telepíthetnek Fehéroroszországba

LUKASENKA, Aljakszandr Minszk, 2022. február 27.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök leadja voksát a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosításairól és kiegészítéseiről szóló népszavazáson egy minszki szavazóhelyiségben 2022. február 27-én. 
MTI/AP
Minszk, 2022. február 27. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök leadja voksát a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosításairól és kiegészítéseiről szóló népszavazáson egy minszki szavazóhelyiségben 2022. február 27-én. MTI/AP/BelTA
Vágólapra másolva!
A fehéroroszok több mint 65 százaléka szavazott vasárnap az alkotmánymódosításokra, amely szerint megszüntetik az ország "nem nukleáris" státuszát. A döntés utat nyithat Oroszországnak nukleáris fegyverek telepítésére az országban.
Vágólapra másolva!

Az Aljakszandr Lukasenka elnök által javasolt alkotmánymódosításokat elfogadta Fehéroroszországban a többség - közölte hétfőn a központi választási bizottság. A szavazásra bocsátott kérdés az volt, hogy "Elfogadja-e a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosításait és kiegészítéseit?".

A népszavazásra akkor került sor, amikor a szomszédos Ukrajnát a február 24-én kezdődött orosz invázió sújtja (percről percre közvetítésünket itt követhetik), miközben a fehérorosz határon oroszok és ukránok közötti, mindkét fél által bejelentett tárgyalásokra kerül sor.

- jelentette be vasárnap este Ihor Karpenko, a központi választási bizottság elnöke, akit orosz hírügynökségek idéztek. Elmondása szerint a szavazók 10,07 százaléka az alkotmánymódosítás ellen szavazott.

A részvételi arány 78,63 százalék volt

- közölte ugyanez a forrás. A módosítások elfogadásához a szavazatok több mint 50 százalékára volt szükség, mivel a népszavazás akkor volt érvényes, ha a választópolgárok több mint fele részt vett rajta.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök leadja voksát a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosításairól és kiegészítéseiről szóló népszavazáson Forrás: MTI/AP/BelTA/-

Erről szavaztak Fehéroroszországban

A javasolt változtatások között szerepelt

a volt elnökök élethosszig tartó bírói mentelmi joga,

valamint a Lukasenka utódaira vonatkozó kétéves elnöki mandátumkorlátozás bevezetése.

Míg az alkotmány korábban nem irányzott elő korlátozást, ez az új korlát az új elnök hivatalba lépésétől kezdve lenne érvényes, ami lehetővé tenné Lukasenka számára, hogy 2025-ben történő újraválasztása esetén 2035-ig hatalmon maradjon.

A módosított változat azt a kötelezettséget is eltörli, hogy Fehéroroszország továbbra is atomfegyvermentes övezet maradjon.


Január végén az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a reform lehetővé tenné az orosz nukleáris fegyverek telepítését az Ukrajnával és Lengyelországgal határos Fehéroroszországban. A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és a hatáskörébe tartozna politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a központi választási bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása.

A népi gyűlés

engedélyezné az elnök javaslatára fehérorosz csapatok külföldi bevetését

és az elnök felmentését, ha megsérti az alkotmányt, hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek. A 2020-as augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Fehéroroszországot. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el.

Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.