Péntek 13.: birodalom omlott össze, háborúk sorsa fordult meg ezen a napon

Lángokban egy japán nehézcirkáló

Több kultúrában a péntek illetve a 13-as szám szerencsétlennek számít, de péntek 13. különösen.  A szerencsétlen naptól való félelem ma már betegség-címkét is kapott, triszkaidekafóbiának nevezik ezt a kórt. És babona ide vagy oda, péntek 13-án tényleg történnek abszurd dolgok, amelyek különösen hadvezéreknek és királyoknak tanulságosak. Ezekből válogattunk. 

1. Egy birodalom bukása

Ha az ember megszúrja az ujját péntek 13-án, az kellemetlen, de azonnal tudjuk, miért történt. Ha aznap elveszítjük az országunkat, megint csak nem csodálkozunk. De hogy háromszoros túlerőben legyenek a csapataink, mégis elbukjuk a birodalmunkat, ez péntek 13-án is elég furcsa. Nos, az aztékoknak sikerült ez a bravúr.

Herán Cortés Forrás: Wikipedia

Hernán Cortés spanyol konkvisztádor 1521 nyarán 1500 katonával és nagy szövetséges indiánsereggel ostromolta a 300 ezres azték fővárost. Amikor az ostromlók betörtek Tenochtitlán utcáira, elkeseredett harc kezdődött. A szövetséges törzsek gyakorlatilag egyetlen összecsapásban sem tudták legyőzni a védőket, a spanyol gyalogság nélkül esélyük sem lett volna az aztékok ellen.

Cortés és csapata visszavonul Tenochtitlánból Forrás: Britannica

A védők morálja akkor roppant meg, amikor 1521. augusztus 13-án, egy pénteki napon Cuauhtémoc azték király megpróbált elmenekülni a fővárosból. Így lett vége a virágzó azték birodalomnak a mai Mexikó területén.

2. Figyeljük a naptárat, mielőtt boszorkányüldözésbe kezdünk

1307. október 13-án IV. (Szép) Fülöp francia király a történelem egyik első, jól dokumentált koncepciós eljárásában egy jól megszervezett akcióval, egyetlen nap leforgása alatt lefoglalta a templomos rend vagyonát, bezáratta a tagjait, majd bíróság elé állíttatta őket a keresztény vallás meggyalázása ürügyén.

A templomosok megégetése Szép Fülöp jelenlétében Forrás: Pinterest

Fülöpnek sikerült elérnie, hogy V. Kelemen pápa a vienne-i zsinaton (1311-1312) feloszlassa a templomosok rendjét. A rend utolsó nagymesterét, Jacques de Molay-t és templomosok legfontosabb vezetőit Párizsba csalták, ahol az ígéretek ellenére börtönbe zárták, majd 1314-ben máglyára megégették őket. A nagymester a máglyáról megátkozta a királyt, a pápát és Guillaume de Nogaret pecsétőrt, akik egy éven belül valóban meghaltak.

3. Mibe csomagoljuk a szivarjainkat, ha nem akarunk elveszteni egy háborút?

1862. szeptember 13-án Lee tábornok Konföderációs hadseregének egy tisztje papírba tekert három szivart, és még aznap el is vesztette a csomagot. Amit viszont annak rendje és módja szerint megtalált egy unionista felderítő káplár. Amikor meglátta a szöveget, felpattant a lovára és őrült vágtában indult a parancsnokságra. A papír Lee tábornok 191.számú különleges parancsának egy példánya volt, Maryland inváziójának részletes, tízpontos haditerve.

A déli hadsereg főparancsnoka, Robert E. Lee tábornok kedvenc lován, Travelleren Forrás: Wikipedia

A déli terv birtokában az északi erők McClellan vezérőrnagy vezetésével felkészülve várták a támadást, és négy nap múlva Antietamnál sikerült legyőzniük Lee Észak-Virginiai hadseregét. Ez volt az amerikai történelem addigi legnagyobb ütközete, és máig a legvéresebb csata, amelyet amerikai földön vívtak. A győzelem lehetőséget adott Abraham Lincoln elnöknek, hogy kiadja az Emancipációs Nyilatkozatot, amelyben szabadságot ígért a déli államokban élő rabszolgáknak. A nyilatkozat visszariasztotta Angliát és Franciaországot a Konföderáció elismerésétől, így az Unió hadseregének nem kellett a külföldi csapatokkal szembenéznie.

Az antietami csata ábrázolása Forrás: Wikipedia

A történet tanulsága, hogy ha mindenáron államtitkot képező dokumentumba kell csomagolni a szivarokat, az uzsonnát vagy akármit, azt ne péntek 13-án tegyük. Vagy ne veszítsük el.

Cikkünk folytatódik a következő oldalon.