Biden Vietnam óta nem látott katasztrófát okozott Afganisztánban
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Elnézve a Joe Biden vezette Egyesült Államok látványos afganisztáni kudarcát, akarva-akaratlanul előjön a Vietnam-párhuzam, hiszen kísértetiesen hasonló felvételek készültek 2021 Kabuljáról és 1975 Saigonjáról. Mindkét fővárosból repülőkkel és helikopterekkel próbálták meg kimenekíteni az amerikai nagykövetség munkatársait, illetve a megszálló erőkkel együttműködő civileket. Sokak szerint Afganisztán lett Joe Biden Vietnamja. Mindezek dacára a demokrata elit még mindig a saját párhuzamos világában él, Biden elnök semmilyen ellentmondásra nem hajlandó érdemi magyarázatot adni, a CNN kabuli munkatársa csadorba öltözve pedig arról „tudósít", hogy a tálibok barátságosnak tűnnek, noha a háttérben azt üvöltik, hogy „halál Amerikára". Közben Törökország és az Európai Unió egy újabb migrációs hullámra készül Afganisztán irányából, egyre többen hívják fel rá a figyelmet, hogy a 2015-ös káosznak nem szabad megismétlődnie.
National Review: Rosszabb, mint Saigon
Az egyik legtekintélyesebb amerikai konzervatív folyóirat, a National Review úgy értékeli Joe Biden afganisztáni kudarcát, hogy a jelentős részben az elnök által előidézett kabuli káosz rosszabb, mint az 1975-ös saigoni zűrzavar.
A szerző, Ben Sasse véleménye alapján Biden afganisztáni fiaskója a legsúlyosabb külpolitikai katasztrófa egy generáció leforgása alatt. Szerinte
Kabul elfoglalása után visszahozzák az iszlám jogrend alapú törvénykezést, Afganisztán pedig egy „banditarezsim" lesz.
Majd kifejti, hogy noha az Egyesült Államok egy szuperhatalom, de a Biden-kormányzat mégsem viselkedik ehhez méltóan, péládul
a washingtoni demokrata vezetés nem tudta megvédeni a kabuli amerikai nagykövetség épületét a táliboktól.
Ben Sasse hozzáfűzte: az Egyesült Államok még arra sem képes, hogy kimentse azokat, akik az amerikai katonákat segítették az elmúlt 20 évben. Noha a szenátus hírszerzési bizottságában mind a demokrata, mind a republikánus tagok figyelmeztették a Biden-kormányzatot, hogy összeomlás és vérontás következhet Afganisztánban, az elnök és körei mégsem cselekedtek, most pedig úgy tesznek, mintha meglepték volna őket az elmúlt napok történései, pedig ezek az események előreláthatóak voltak.
(Az elnököt hírszerzési ügyekben illetékes politikusok figyelmeztették, de úgy tűnik, az amerikai hírszerzés már nem is működik, Biden szétverte. Még arra sem figyelmeztették az amerikai vezetést, hogy a tálibok már Kabul alatt vannak - a szerk.)
Ben Sasse szerint
a tálibok megalázták a szuperhatalom Amerikát, és ezért Biden a hibás.
A cikk szerzője felidézi az 1975-ös saigoni eseményeket, amikor is dél-vietnamiak megrohamozták a repteret, hogy Amerikába juthassanak, Washington pedig akkor is késlekedett, így az utolsó pillanatban tudták csak evakuálni az amerikai nagykövetség munkatársait egy helikopter segítségével, úgy, ahogy az vasárnap történt a kabuli amerikai nagykövetség esetében.
A vietnami háború záróakkordjaként 1975 áprilisában a Kína és a Szovjetunió által támogatott észak-vietnami kommunisták, az úgynevezett vietkongok elfoglalták az Amerikával szövetséges Dél-Vietnamot, az ország fővárosába, Saigonba viszont ellenállás nélkül hatoltak be. Az Egyesült Államok akkor azzal volt elfoglalva, hogy evakuálja a saigoni nagykövetségének a munkatársait és az amerikaiakkal együttműködőket, de ezzel alaposan elkéstek, végül a nagykövetség épületének tetejéről helikopterrel kellett kimentsék a helyieket, miközben a civil lakosság is menekülőre fogta. A késedelemért komoly kritikák kereszttüzébe kerül Gerald Ford akkori amerikai elnök. A vesztes vietnami háború az Egyesült Államok számára óriási kudarcnak bizonyult, ami csak Biden mostani afganisztáni fiaskójához fogható.
A párhuzam tehát kísértetiesen hasonló. Saigon evakuálásáról készült fényképek és videofelvételek bejárták akkor is a médiát, akárcsak napjainkban.
Akkor az észak-vietnami kommunisták alázták meg az Egyesült Államokat, most pedig az iszlamista tálibok.
Ez utóbbi miatt félő, hogy Afganisztán ismét nemzetközi terrorszervezetek fészkévé válik.
A National Review szerint Oroszország és Kína ki fogják használni a Biden-kormányzat gyengeségét, ehhez kétség sem férhet. A Kabulban történtek pedig egyértelmű üzenetet fogalmaznak meg az Egyesült Államok olyan szövetségei számára, mint Ukrajna vagy Tajvan, nevezetesen:
miért kellene bízzanak Washingtonban, mikor az látványosan magára hagyta Afganisztánt? Vajon Biden Ukrajnát és Tajvant is magára fogja hagyni?
A szerző véleménye szerint nem igaz, amivel Biden elnök mentegetőzik, nevezetesen, hogy most véget vetett egy „soha véget nem érő háborúnak", hiszen az Egyesült Államok nem birodalomépítési szándékkal vonult be 2001-ben Afganisztánba, hanem azért, hogy megakadályozza a szeptember 11-i terrortámadásokhoz hasonlók előfordulását, illetve, hogy segítse kiképezni a szövetséges afgán erőket a terrorizmus elleni harchoz.
Sikerként értékeli a 9/11 kitervelőjének, Oszama bin Ladennek a likvidálását is, de most mindazokat a hősöket, akik segédkeztek Amerikának, a Biden-kormányzat egyszerűen szembeköpi.
Ben Sasse azt a következtetést vonja le, hogy nem az amerikai katonák veszítették el a háborút, hanem a politikusok. Szerinte Biden elnöknek elő kellene bújnia rejtekéből, és vállalnia kellene a felelősséget. A demokrata kormányzattól most azt várja el, hogy biztosítsák a kabuli repülőteret annak érdekében, hogy az amerikaiaknak minél több segítője el tudjon menekülni a tálibok elől.
Biden júliusban még arról beszélt, hogy a tálibok nem fognak visszatérni
Július 8-án a Fehér Házban Joe Biden elnök sajtótájékoztatót tartott a tervezett afganisztáni kivonulásról, amelyet akkor „jó tervnek" nevezett. A Fehér Ház honlapján elérhető szövegből kiderül:
az egyik újságíró Bident arról kérdezte, hogy elkerülhetetlen a tálibok afganisztáni visszatérése? Mire az elnök azt válaszolta: „Nem, nem az, mert erős afgán haderőt hagynak hátra 300 ezer katonával, légierővel és egyéb harci eszközökkel felszerelve, míg a táliboknak csak 75 ezer katonája van".
Biden akkori értékelése alapján: „az afgán hadsereg olyan erős, mint bármely más hadsereg a világban". Majd leszögezte, hogy „nem bízik a tálibokban, de bízik az afgán hadseregben, amelynek kiválóan kiképzett katonái vannak".
Ezt követően Biden cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy az amerikai titkosszolgálatok szerint a kabuli kormány hamarosan összeomlik. Az elnök kijelentette, hogy „ez nem igaz".
Arról is kérdezték, hogy lát-e párhuzamot az amerikai katonák afganisztáni, illetve vietnami kivonulása között? Biden azt válaszolta, hogy
egyetlen ilyen párhuzamot sem észlel.
Szerinte a tálibok és az észak-vietnami hadsereg kapacitásai nem összehasonlíthatóak. Az elnök kiemelte:
nem fognak olyan felvételeket látni a kabuli nagykövetség épületéről, hogy annak tetejéről menekülnek az amerikaiak, minthogy ez Saigonban megtörtént.
Véleménye szerint
az afgán és a vietnami helyzet nem is hasonlít egymásra.
Végezetül azt mondta: nagyon kevés annak az esélye, hogy a tálibok átvegyék a hatalmat egész Afganisztánban.
Elég hamar kiderült, hogy Biden nem mondott igazat.
Augusztus első és második hetében a tálibok szinte ellenállás nélkül elfoglalták a tartományi székhelyeket, augusztus 15-én pedig benyomultak Kabulba, ahol a kormányerők harc nélkül átadták a fővárost, Asraf Gáni afgán elnök és több minisztere pedig elmenekült az országból.
Magyarán:
a Biden szerint kiválóan kiképzett, 300 ezer fős afgán hadsereg megszűnt létezni, a katonák letették a fegyvert vagy átálltak a tálibokhoz. Az amerikai nagykövetség munkatársait pedig helikopterek segítségével még aznap elkezdték evakuálni, a csillagos-sávos lobogót is bevonták.
Hétfőre állandósult a káosz a kabuli reptéren, a helyiek ugyanis megrohamozták a nyugatra tartó repülőgépeket annak reményében, hogy elhagyhatják Afganisztánt.
A történteknek legkevesebb 7 halálos áldozata van,
a sebesültek számáról nincsenek információk.
Nyilvánvaló, hogy Bidenék minderre nem voltak felkészülve, nem volt semmilyen stratégiájuk ilyen helyzetre.
A brit The Economist július 26-án arról írt, hogy az amerikai kivonulás határideje, augusztus 31. után is marad az Egyesült Államoknak 650 katonája a nagykövetség és a kabuli reptér védelmére.
Ennek tükrében nem világos, hogy akkor miért kellett még a kivonulás előtt evakuálni a nagykövetség munkatársait, az amerikai katonák miért nem tudták, vagy miért nem akarták megvédeni őket a táliboktól.
A mindig jól informált Al Jazeera az amerikai hírszerzés augusztus 11-i jelentésére hivatkozva aznap arról írt, hogy a tálibok 30 napon belül körülzárhatják Kabult, 90 nap alatt pedig el is foglalhatják az afgán fővárost. Ezekről az Origo itt számolt be.
Ez négy hónapot jelent, de ahogy az köztudott, a tálibok már augusztus 15-én elfoglalták Kabult, tehát a négy hónapból négy nap lett.
Döbbenetes, hogy Biden és a demokrata kormányzata mindezt nem látta előre.
Az afgán helyzet kapcsán az elnök hétfőn tartott ugyan egy rövid sajtótájékoztatót, de a legkisebb mértékben sem szolgált konkrét magyarázattal, az újságírók kérdéseire pedig nem volt hajlandó válaszolni.
A demokraták egy párhuzamos valóságban élnek
A demokraták politikai irányvonalának megfelelően a kabuli amerikai nagykövetség munkatársai júniusban még az úgynevezett „Pride-hónapot" ünnepelték. Ennek jeléül kiposztolták az LMBTQ-mozgalom szimbólumát, a szivárványos zászlót.
Hétfőn a demokratákhoz húzó CNN kabuli tudósítója, Clarissa Ward pedig a muszlim hagyományoknak megfelelően csadorba öltözve
próbálta elmagyarázni a nem kifejezetten tájékozott amerikai hallgatóságának, hogy szerinte a tálibok barátságosnak tűnnek... Közben a háttérben a tálibok azt üvöltötték, hogy „halál Amerikára".
Az eseményről készült videó alapján az iszlamista tálibok annyira nem értékelték a CNN munkatársának erőfeszítéseit.
Néhány hete Clarissa Ward még nyugatiasan öltözködött, és úgy tudósított Kabulból.
Újabb migránshullám jöhet Afganisztánból
Már hónapok óta teljesen világos, hogy az amerikaiak zajló kivonulása és a tálib hatalomátvétel
migrációs hullámot fog elindítani Afganisztánból lránon és Törökországon át az Európai Unióba.
Az utóbbi napokban egyre több afgán migráns lépett be az EU-ba Törökországon keresztül. A Mandinernek a francia AFP-re hivatkozó legfrissebb beszámolója alapján Ankara úgy próbálja a migrációt kordában tartani, hogy
bejelentette egy 295 kilométeres fal építését a török-iráni határra.
Ez azonban csak részleges megoldás, hiszen bár a török-szír határon is van egy fal, de a török-irakin nincs.
Érdemes megjegyezni, hogy
A NYUGATI KATONAI ERŐK KÖZEL 20 ÉVES JELENLÉTE ALATT AFGANISZTÁNT EDDIG MINTEGY 3 MILLIÓAN HAGYTÁK EL.
Június 25-én a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című rendezvényén arról beszélt, hogy
ha a nemzetközi csapatok Afganisztánból való kivonulása után nem sikerül megőrizni a békét, a biztonságot és a stabilitást, akkor az ország már a következő hónapokban az illegális migrációs hullámok legnagyobb globális kibocsátójává válhat.
Angela Merkel német kancellár is kijelentette, hogy migrációs hullám fenyeget Afganisztán irányából. Ugyanakkor Merkel - a 2015-ös helyzethez képest fordulattal - azt is egyértelműsítette, hogy
nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat.
Szerinte
ELKÉPZELHETŐ, HOGY ÖSSZEHÍVNAK EGY RENDKÍVÜLI EU-CSÚCSOT, AMELYNEK EGYIK FŐ TÉMÁJA ÉPPEN AZ AFGÁNOKAT BEFOGADÓ TÉRSÉGBELI ORSZÁGOK TÁMOGATÁSA LEHET.
Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter kedden pedig felhívta rá a figyelmet:
Görögország nem tud és nem is akar az EU bejáratává válni az oda igyekvő menekültek és bevándorlók előtt. Nem jöhetnek be emberek milliói Afganisztánból az Európai Unióba, Görögországon keresztül semmiképpen sem.
A görög miniszter közös uniós fellépést és a 2015-ös hibák elkerülését szorgalmazta.
Ezek alapján elég egyértelmű, hogy az Európai Unió nincs felkészülve egy újabb migrációs hullámra.
origo.hu
Elárulta a szakértő, miért nem vette észre a verőcei katasztrófát a szállodahajó
origo.hu
Újabb lépés a tragédia felé: a franciák átléptek egy átléphetetlennek hitt határt
borsonline.hu
„A történtek előtt fél órával még beszéltem vele” - Százak gyászolják Bogit, a verőcei hajóbaleset egyik áldozatát
magyarnemzet.hu
Putyin félelmetes fegyverétől retteg Amerika
ripost.hu
"Nem tudom értelmezni" - váratlanul stílust váltott Tóth Andi
origo.hu
A világ legszexibb golfozónőjének egy egzotikus szépség lett a legújabb riválisa - képek
origo.hu
Verőcei horrorbaleset: a rendőrség döbbenetes részleteket árult el
origo.hu
Már az apokalipszis fenyeget: az atomfegyverekhez nyúltak az oroszok
origo.hu
Kirúgták Újpestről a bulizós magyar válogatott focistát
origo.hu
