Kochavi kijelentette, hogy továbbra is ellenzi az Egyesült Államok visszalépését a 2015-ös iráni nukleáris egyezménybe és ezt az álláspontot fogja képviselni akkor is, amikor a világ vezetőivel találkozik.
Hozzátette, hogy a régi egyezmény megtartása vagy annak új tételekkel való kiegészítése is olyan lépés lenne, amit nem tud támogatni.
A The Times of Israel megemlékezik arról, hogy Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként 2018-ban lépett ki az Iránnal kötött többhatalmi nukleáris megállapodástól, amely pontjait Irán azóta is folyamatosan, nap mint nap megsérti. Irán ráadásul nemrég bejelentette, hogy felpörgetik az urán dúsítását olyan mértékre, amely többszörösen túlhaladja az egyezményben foglaltakat.
Kochavi szerint minden jel arra mutatat, hogy Irán jó úton halad az atomfegyver megalkotásához, ez pedig néhány hónap, de akár már heteken belül bekövetkezhet. Irán emellett azt is bejelentette, hogy korlátozni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) iráni atomlétesítmények látogatásához való jogát.
A 2015-ös egyezmény értelmében a NAÜ kérvényezhette, hogy bármilyen atomlétesítményt meglátogassanak Iránban, de ezt 24 nappal előre kellett jelezniük. A szakértők szerint ennyi idő nem elég ahhoz, hogy eltüntessék az atombomba fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek nyomait, ezért is lett elfogadva a felek által.
Senkinek nincs kétsége afelől, hogy Irán célja a nukleáris fegyverek gyártása és az ehhez szükséges technológiai és tudományos háttér megteremtése" - jelentette ki Kochavi.
Szerinte azzal, hogy az Egyesült Államok visszalép az atom-megállapodásba Biden csak azt érné el, hogy Irán egyik legnagyobb riválisa a térségben - Szaúdi Arábia - továbbra is megtartja és fejleszti saját atomfegyvereit, ezzel késleltetve a régió stabilizálódását és kockáztatva a békét.