Biden és Putyin telefonon beszélt a nukleáris fegyverekről

Joe Biden amerikai elnök 2011. január 20-án beiktatási beszédét tartja az amerikai Capitoliumban, Washington DC-ben.

Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejezte országa készségét a hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START- (START-3) szerződés meghosszabbítására - közölte kedden a Fehér Ház.

A két elnök megállapodott abban, hogy a két ország tárgyalócsapata sürgősen munkába kezd, hogy a meghosszabbítást a szerződés február 5-i lejárta előtt tető alá hozza. Az Egyesült Államok és Oroszország a nap folyamán korábban diplomáciai jegyzéket váltott arról, hogy megállapodott a szerződés meghosszabbításáról.

Megállapodtak abban is, hogy megvizsgálják a stratégiai stabilitásról folytatandó megbeszélések lehetőségét a fegyverzet-ellenőrzési és a felmerülő biztonsági kérdések körében.

A két elnök Biden beiktatása után először lépett kapcsolatba egymással.

A Kreml közleménye szerint a két elnök megelégedésének adott hangot az Új START szerződés ügyében lezajlott jegyzékváltással kapcsolatban. Putyin ratifikálásra még kedden átküldte az orosz parlament alsóházának a szerződés meghosszabbítását. A 2026. február 5-ig meghosszabbítandó dokumentum megjelent az Állami Duma adattárában.

Vlagyimir Putyin Forrás: AFP/Sputnik/Mikhail Klimentyev

A washingtoni elnöki hivatal kommünikéje szerint a fegyverzetcsökkentés kérdésén túl Biden megerősítette Ukrajna szuverenitásának az Egyesült Államok által erőteljes támogatását - Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivőjének megfogalmazása szerint "a fennálló orosz agresszió tükrében." A közlemény értelmében felvetett más aggályos kéréseket is, beleértve az amerikai kormányzati és egyéb célpontok ellen intézett SolarWinds hackertámadás, az amerikai katonákért Oroszország által Afganisztánban kifizetett vérdíj, a 2020-as elnökválasztásba való beavatkozás és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyét.

Joe Biden Forrás: AFP/Andrew Caballero-Reynolds

Biden egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok erőteljesen fel fog lépni nemzeti érdekei védelmében, válaszul Oroszország azon lépései ellen, amelyek vagy neki vagy a szövetségeseinek kárt okoznak. A két elnök megállapodott az átlátható kommunikáció fenntartásában.

Putyin a Kreml szerint köszöntötte Bident a hivatalba lépése alkalmából. Megjegyezte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálása megfelelne mindkét ország, és - figyelembe véve különös felelősségüket a biztonság és a stabilitás fenntartásáért - az egész nemzetközi közösség érdekeinek.

A moszkvai tájokoztatás szerint a felek emellett megvitatták a kétoldalú és a nemzetközi kapcsolatok egyes kérdéseit, áttekintették az együttműködés lehetőségét az új koronavírusos világjárvány elleni küzdelem, valamint a kereskedelem és a gazdaság területén. Az orosz elnöki sajtószolgálat a párbeszéd gyakorlatiasnak és őszintének minősítette.

Az Új START az 1991-ben Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnök és George H.W. Bush volt amerikai elnök által megkötött START-1 utódja. Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama volt amerikai elnök írta alá 2010-ben, és 2011-ben lépett hatályba.

A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig - beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is - 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.

Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba.

Marshall Billingslea, a Trump-kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta. Később Putyin orosz elnök tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél elutasította.