Elbukott Soros Magyarország megbüntetésére irányuló kísérlete

Soros György
US investor George Soros gives a speech on the occasion of the "25th Anniversary of the Open Medical Institute" in Vienna, Austria, on November 19, 2018. (Photo by HERBERT NEUBAUER / APA / AFP) / Austria OUT
Vágólapra másolva!
A Soros-hálózat központja 2020. március 30-án kezdte meg egy hónapon át tartó kampányát, amelyben nem először azt a célt tűzték ki, hogy az Európai Unió határozottan lépjen fel Magyarországgal és vezetőivel szemben, akik „nyilvánvalóan megsértik a nemzetközi jogot, és európai állampolgárokat fenyegetnek". Minden követ megmozgattak bel- és külföldön egyaránt, de a zavarkeltésen túl eredményt ezúttal sem tudtak elérni, hiszen Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke hivatalosan is megerősítette, hogy nincs alapja egy Magyarországgal szembeni uniós eljárásnak. A kampány egy jól felépített, összehangolt kísérlet volt arra, hogy magukat függetlennek és szakmainak beállító intézmények és természetes személyek politikai döntéshozókat – esetünkben az Európai Unió vezetőit – vegyenek rá az Unió egyik szuverén országának szabad választásokon megválasztott kormányának szankcionálására. A Nézőpont Intézet elemzése ezt a hálózati működést tárja fel a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény kapcsán megszervezett bel- és külföldi kampány dokumentálásán, valamint a (személyi és intézményi) összefüggések bemutatásán keresztül.
Vágólapra másolva!

Soros György nem bízta a véletlenre, hiszen még csak nem is a brüsszeli uniós szervezetén, az Open Society European Policy Institute-on keresztül indította meg legutóbbi politikai hadjáratát Magyarország ellen, hanem a hadüzenetet maga a New York-i Open Society Foundations (OSF) adta ki azon a napon, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt (2020. március 30.).

Soros György Forrás: AFP/Herbert Neubauer

A mindössze hat mondatból álló közlemény szerint az Open Society Foundations elítéli (!) a magyar parlament döntését, autoriter tendenciákkal bíró, leendő diktátornak nevezte a magyar miniszterelnököt, és még – többek között – azt a hamis állítást is megfogalmazta, hogy a törvény eltörli a jövőbeli választásokat.

Ugyanakkor

az Európai Unión túl a „nemzetközi közösséget" is arra sürgette, ítélje el Magyarországot.

A politikai támadás: a nemzetek feletti koalíció

Az alapos előkészületek után, 2020. április 15-én következett az aktív politikusok bevonása a Magyarország elleni kampányba.

A hálózat magyarországi és nemzetközi szervezetei koalíciót alkotva az Európai Parlament képviselőivel nyílt levelet intéztek az Európai Bizottság és a Tanács elnökéhez.

Az írásban, mielőtt felszólítják a két uniós intézményt Magyarország elítélésére és vele szembeni cselekvésre, egyenesen azt fogalmazzák meg, hogy a magyar kormány (!) az ellenzék és a civil társadalom ellenkezését felülbírálva korlátlan hatalmat adott a miniszterelnöknek.

A Transparency International EU oldalán publikált levél aláírói között valamennyi fenti szervezetet (Transparency International Magyarország, Human Rights Watch-HRW, TASZ, Magyar Helsinki Bizottság, Mérték), de magát az Open Society European Policy Institute-ot és azt a Magyarországi Európa Társaságot is, amelynek elnöke Hegedűs István, aki a Magyar Soros Alapítvány szakértőjeként is tevékenykedett, de tagjai között tudhatja Bozóki Andrást és Hegedűs Dánielt, Brückner Gergelyt, az Index és Ónody-Molnár Dórát, a 168 óra újságíróit is.

A nyílt levelet több jogvédő és egyéb civil szervezeten túl – a honlap szerint – aláírta több mint 80 EP-képviselő is, noha közülük csupán harminc neve szerepel az írás végén.

A zöldek, a szocialisták és a Renew Europe több EP-képviselői mellett megtaláljuk Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció és Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselőjének nevét is, sőt azt a Gwendoline Delbos-Corfield-ot, francia zöld EP-képviselőt is, aki a Sargentini-jelentést viszi tovább.

Gwendoline Delbos-Corfield, francia zöld EP-képviselő Forrás: Twitter

A Soros György által pénzelt szervezetek egy része - számos buktató után - végül 2020. április 22-én egy újabb kísérletet tettek arra, hogy rászorítsák az Európai Uniót a Magyarországgal szembeni fellépésre.

Az Amnesty International, az International Federation for Human Rights (FIDH) és a Human Rights Watch kiegészülve egy újabb, szintén OSF-szponzorált jogvédő szervezettel, az International Commission of Jurists-szel, a Riporterek Határok Nélküllel és magával az OSF európai lábával, az Open Society European Policy Institute-tal,

közös levélben fordult a tagállamok európai uniós ügyekért felelős minisztereihez, hogy az Európai Unió Tanácsa keretében tartsanak meghallgatást, és folytassák a Magyarországgal szembeni 7. cikkely szerinti eljárást.

A hálózat kampányának kudarca

A Soros-hálózat koordinált fellépése végül elbukott, hiszen a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvény nemcsak Magyarország Alaptörvényével, hanem az Európai Unió taxatív jogszabályain túl még annak általánosságban megfogalmazott értékeivel is összhangban van. Utóbbit maga a területért felelős bizottsági cseh alelnök, Vera Jourová április végén erősítette meg.

Vera Jourová Forrás: AFP/John Thys

Az első eset indirekt bizonyítéka pedig, hogy a kormányellenes oldal már régen az Alkotmánybíróság előtt támadta volna meg a jogszabályt, amennyiben annak leghalványabb alkotmányos alapját is feltételeznék. Egy hónapnyi intenzív, bel- és külföldi hadjárat után

a jogi és politikai tények a kormányt és a parlamenti kormánytöbbséget igazolták, a Soros-hálózat pedig ismét felsült,

noha minden lehetséges, megszokott eszközüket bevetették mozgásba lendítve teljes hálózatukat, álcivilekkel kezdve, újságírókon keresztül megbízható politikai szereplőikig egyaránt.

A Nézőpont Intézet teljes elemzése itt olvasható el.