Kelemen Hunor etnikai gyűlöletkeltéssel vádolta meg Iohannis román elnököt

Az RMDSZ jelöltje a pártelnök Kelemen Hunor

Álhírnek, összeesküvés-elméletnek, színtiszta xenofóbiának és gyűlöletkeltésnek minősítette az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor Klaus Iohannis román államfő azon hétfői kijelentését, miszerint az RMDSZ „párhuzamos közigazgatási törvénykönyve kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein". Ezt követően a bukaresti Képviselőház délután elvetette az RMDSZ kisebbségi anyanyelvhasználatról szóló törvénytervezetét. A román baloldal pedig azt szeretné elérni, hogy ha a soknemzetiségű ország román nemzetállami jellegét érintő tervezeteket a jövőben meg se lehetne vitatni.

Kelemen Hunor a kezdeményezők nevében szólalt fel a román Képviselőház szerdai ülésén, annak a - kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó - közigazgatásikódex-tervezetnek a vitáján, amelyet tavaly ősszel terjesztett az RMDSZ a parlament elé.

Kelemen Hunor Forrás: Kelemen Hunor Fb-oldala/Gönczy Tamás

Kelemen emlékeztetett rá, hogy az RMDSZ azért nyújtott be egy saját törvényjavaslatot a teljes központi és helyi közigazgatást egységes keretbe foglaló törvénykönyvre vonatkozóan, mert - miután a parlament által két éve megszavazott kódex formai hibák miatt elbukott az alkotmányossági kontrollon -

Viorica Dăncilă szociálliberális kormánya tavaly nyáron egy hiányos változatot léptetett hatályba.

Az RMDSZ tervezete tehát csak kijavítja a „Dăncilă-kódexet", és a kisebbségi anyanyelvhasználatról szóló része gyakorlatilag azonos azzal, amit

2018-ban nemcsak az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), hanem a jelenleg kisebbségben kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy része is megszavazott

- érvelt Kelemen Hunor.

(A PNL elnöke Ludovic Orban jelenlegi kormányfő, illetve szintén ebben a pártban politizál Klaus Iohannis államfő, aki karrierjét eredetileg a Német Demokrata Fórumban kezdte. -- szerk.)

Az RMDSZ-elnök hozzátette: Iohannis már két éve is alkotmányossági kifogást emelt a kódexbe foglalt anyanyelvhasználati rendelkezések ellen, de az alkotmánybíróság ezeket nem találta megalapozottnak, legalábbis nem ezek miatt bukta el a normakontrollt a parlament által két éve kidolgozott eredeti közigazgatási kódex.

Két hete egymással versengve próbálják bebizonyítani, hogy a romániai magyarok és a magyar nyelv veszélyeztetik Romániát és a románokat. Tudják, hogy nem igaz: ez butaság. Könyörögve kérem: állítsák le magukat! (...) Több évtizedes diktatúra után az utóbbi harminc évben demokratikus eszközökkel igyekszünk biztosítani a magyar kisebbség etnikai és kulturális identitása megőrzését szolgáló intézményes keretet. Ne tegyék tönkre, amit építettünk!

- kérte román képviselőtársait Kelemen.

Ahogy arról az Origo is már több alkalommal beszámolt, Iohannis elnök múlt héten magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva, a magyar nyelvet és rajta keresztül az erdélyieket megalázva,

hamisan azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, az „átadásról" pedig már meg is egyeztek Orbán Viktor miniszterelnökkel...

Klaus Iohannis Forrás: MTI/EPA/Román elnökség/Dragos Asaftei

A román elnök hétfőn – az egyébként nem létező – „magyar veszélyre" hivatkozva ismét álhírgyártásba kezdett: az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetének hallgatólagos szenátusi elfogadása kapcsán azzal vádolta a PSD-t, hogy a szakbizottsági véleményezésben olyan törvénytervezetet támogatott, amely a Székelyföld autonómiájához vezet.

Iohannis fake news-a szerint ugyanis az RMDSZ „párhuzamos" közigazgatási kódexe „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein".

A Képviselőház sürgősségi eljárással napirendre tűzte az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetét.

Elvetette az RMDSZ anyanyelvhasználati jogokat visszaállító tervezetét a román Képviselőház

Az RMDSZ tervezete azokat a nyelvhasználati jogokat is tartalmazta, amelyeket kihagytak a közigazgatási kódex tavaly nyáron kormányrendelettel hatályba léptetett változatából, illetve további, magyar szempontból fontos kiegészítéseket is javasolt.

A szerdai képviselőházi szavazáson 287-21 arányban vetették el az RMDSZ tervezetét, három törvényhozó tartózkodott.

A Transindex szerint Kelemen a szavazás után elmondta, hogy Románia valamennyi problémája továbbra is aktuális:

a vírus nem tűnik el, a gazdaság nem fejlődik, a munkanélküliség nő, az iskolák nem nyitnak ki, az emberek továbbra is a kormánytól várják a megoldást a problémáikra, a romániai vendégmunkásokat továbbra is embertelenül kizsákmányolják külföldön, és nem lesz mód arra, hogy a végtelenségig olyan áltémákat találjon ki és tárgyaljon a parlament, amelyek hosszú távon elvonják a figyelmet a valódi problémákról.

A román baloldal azt akarja, hogy a soknemzetiségű ország román nemzetállami jellegét érintő tervezeteket meg se lehessen vitatni

A Maszol információi alapján, Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) képviselőházi elnök a közigazgatási törvénykönyvet módosító RMDSZ-tervezet vitáján jelentette be, hogy Robert Cazanciuc (PSD) szenátusi elnökkel kezdeményezték a két ház szabályzatának módosítását.

Tervezetük értelmében sem a Szenátus, sem a Képviselőház nem fogadhatná be ezentúl azokat a jogszabálytervezeteket, amelyek Románia független, egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, illetve az ország területi integritását érintik,

dacára annak, hogy a nem létező nemzetállami jelleget leszámítva, senki sem vitat ilyesmiket.

Romániában 19 őshonos nemzeti kisebbségi közösséget ismernek el törvényesen.

Magától adódik a kérdés, hogy akkor mégis milyen alapon lehet azt állítani, hogy az ország a román etnikumúak kirázólagos nemzetállama?