A román elnök magyarellenes gyűlöletkeltésbe kezdett az állami tévében

Klaus Iohannis, román államfő .

A 90-es évek Romániáját idéző, szélsőségesen nacionalista stílusban támadta meg Klaus Iohannis német származású román államfő az erdélyi magyarságot, illetve az első számú ellenzéki pártot, a PSD-t, azt állítva, hogy azért fogadta el a parlament alsóháza „hallgatólagosan" a Székelyföld autonómiastatútumát, mert a PSD segédletével a Képviselőház kifutott a törvényes határidőből. Ez azonban egyáltalán nem igaz, a Képviselőház egyszerűen nem szavazott a törvényjavaslatról, így a döntés joga átkerült a Szenátushoz, ott pedig az összes román párt szavazatával elutasították a törvényjavaslatot, amely autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek. Nemmel szavazott az MSZP és a DK testvérpártja, a PSD, és a Momentum román testvérpártja, az USR is. Igennel csak az RMDSZ politikusai voksoltak.

A német származású, de a 2014-ben kezdődő első államfői mandátuma óta magát románnak való Klaus Iohannis az állami televíziónak (TVR) nyilatkozva először román nyelven azt mondta „Jó napot kívánok, kedves románok!", majd magyarul így folytatta, „Jó napot kívánok, PSD!", magyar hangsúllyal ejtve a párt nevét.

Ezt követően – ismét románul – kijelentette: míg a román hatóságok a világjárvány ellen küzdenek, a PSD a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak

A román elnökség által közreadott képen Klaus Iohannis román államfő nyilatkozik a bukaresti államfői rezidencián, a Cotroceni-palotában 2020. április 27-én. Forrás: MTI/EPA/Román elnökség/Dragos Asaftei

Majd így folytatta: „Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért Orbán Viktor, a budapesti vezető cserébe ezért a megegyezésért?" - A „jó napot" köszöntést magyarul, a többit románul mondva. (Marcel Ciolacu a Képviselőház elnöke.-szerk.)

„Ez egy mérgező többség" - jelentette ki Iohannis arra utalva, hogy a Ludovic Orban vezette kormány ellenzéke többséget alkot a parlamentben. (A PSD többsége egyébként relatív, 40 százalék körüli.-szerk.)

„Nem akarom, hogy a nemzet fontos ügyeit a PSD döntse el Románia és a románok ellenében. Ez megengedhetetlen" – mondta a román államfő, majd közölte:

míg ő Románia elnöke, ilyen törvény nem létezhet. Magyarán: Székelyföldön addig nem lesz autonómia.

Erről felkerült egy videó is a román államfő közösségi oldalára.

A Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt magyar képviselők által tavaly decemberben benyújtott tervezetet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozta ki.

Marcel Ciolacu PSD-elnök az egyik közösségi portálon közölt reagálásában olyan alávaló megnyilvánulásnak minősítette Klaus Iohannis nyilatkozatát, amelyik teljes mértékben diszkvalifikálja őt az elnöki tisztségben.

Majd megpróbált Iohannisra licitálni a magyargyűlöletben, mondván „az államfő cinkosként hallgatott, amikor néhány nappal ezelőtt bemocskolták Románia nagykövetét Budapesten". Hozzátette: ha igazi hazafi lett volna, meg kellett volna védenie a nagykövetet. A pártelnök Szijjátó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon nyilatkozatára utalt, amelyben nyilvánosságra hozta, hogy a a budapesti román nagykövet kiállt Szabó Tímea mellett, aki a külhonba küldött védőfelszerelések miatt támadta a magyar kormányt.

A PSD vezetője úgy vélte: Iohannis annak ellenére tette a „románellenes, demokráciaellenes kirohanását", hogy az államfő tudta:

a PSD is ellenzi Székelyföld autonómiáját, és a Szenátus még szerdán elutasítja a tervezetet.

A közösségi oldalán Ciolacu, még az államfő nyilatkozata előtt, éppen Iohannis pártját, a PNL-t és Ludovic Orban miniszterelnököt hibáztatta a törvénytervezet hallgatólagos elfogadása miatt, mert véleménye alapján, a kormány két hónapot várt a tervezet véleményezésével, és ezt csak azután küldte el, hogy már lejárt a törvény megvitatásának határideje.

Szerinte

elkésett a véleményezéssel a Képviselőház közigazgatási bizottsága is, amelyet szintén a PNL politikusa vezet.

A témára Ludovic Orban miniszterelnök, a PNL elnöke szintén Iohannis nyilatkozata előtt reagált.

Szerinte Ciolacu házelnöknek kellett volna gondoskodnia arról, hogy a székelyföldi autonómiatervezet a Képviselőház plénuma elé kerüljön.

Orban hangsúlyozta, hogy ő is ellenzi Székelyföld autonómiáját.

(Ludovic Orban apja amúgy magyar.-szerk.)

A magyarországi Momentum testvérpártja, az USR politikusai is a PSD-t hibáztatták, és felhívták rá a figyelmet, hogy – szemben egyes momentumos politikusok korábbi kijelentéseivel – ellenzik az autonómiát, amit a Szenátusban le is fognak szavazni.

Kelemen Hunor elítélte Iohannis gyűlöletkeltését

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta:

Iohannis azzal riogatja honfitársait, hogy a magyarok elveszik Erdélyt, ami a - 90-es években jelentős támogatottsággal rendelkező, szélsőségesen nacionalista - Nagy Románia Párt (PRM) erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet.

(A PRM leghírhedtebb magyarellenes politikusa az a Gheorghe Funar kolozsvári polgármester volt, aki mellett dolgozott a Momentumot is magában foglaló Renew Europe-frakcióvezető, Dacian Cioloș.-szerk.)

Ma az elmúlt harminc év példátlan megnyilvánulásának voltunk tanúi, hiszen az elnöki palota mikrofonjától zúg a félretájékoztatás és a magyarok elleni gyűlöletkeltés. Az RMDSZ határozottan elutasítja ezt a fajta beszédet és gyűlöletbeszédet. Az államelnöknek elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért

– tudatta Kelemen sajtóközleményben.

Elutasította a Szenátus Székelyföld autonómiáját

A koronavírus-járvány ellenére szerda délutánra rendkívüli ülésre hívták össze a szociáldemokraták a Szenátust, hogy mielőbb elutasítsák a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet.

A kétkamarás parlament felsőházának soron kívüli ülésén ez volt az egyedüli napirendi pont.

A vitán a román pártok szónokai az autonómiatervezetet egyöntetűen elítélték, románellenesnek minősítetve azt, a beterjesztését pedig provokációnak nevezték, ugyanakkor egymást vádolták „árulással" a képviselőházban történtek miatt.

Az RMDSZ nevében felszólaló Tánczos Barna szenátor azt nehezményezte, hogy

a román politikusok nem hajlandók érdemi vitát folytatni az autonómiáról.

Rámutatott: tucatnyi jól működő példa létezik szerte az Európai Unióban különböző autonómiaformákra.

Emlékeztetett rá, hogy

a modern Romániát megalapozó - Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó - 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban a románság kötelezettséget vállalt arra, hogy önrendelkezést biztosít Erdély népeinek.

A végleges döntés meghozatala érdekében

a név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a - Székelyföld autonómiáját elutasító - szakbizottsági jelentést.

Az autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta, a PSD, az USR, illetve Iohannis és Orban pártja, a PNL, valamint Traian Băsescu volt elnök PMP nevű pártja, továbbá Victor Ponta bukott miniszterelnök Pro Romania pártja is elutasította azt.

A Facebook-oldalán az USR büszkén hívja rá fel a figyelmet, hogy

ők bizony nem támogatják a magyar közösség autonómiáját, majd – szokásukhoz híven – elkezdenek Orbán Viktorral riogatni.

Feljelentették Iohannist

A Maszol információi alapján, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentette az államfőt az RMDSZ vezetése alatt álló Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).

A jogvédő szervezet vezetője, Benkő Erika RMDSZ-es képviselő ezzel kapcsolatosan közölte:

azt kérik a CNCD-től, vizsgálja ki Klaus Iohannis sajtónyilatkozatát, amelyben az államfő súlyosan sérti a magyar közösség méltósághoz való jogát, méltatlan és diszkriminatív módon beszél a romániai magyarságról.

Közben a Mediafax román hírügynökség egyik munkatársa a témáról szóló írásában azt a kérdést teszi fel, hogy

az államfő kijelentései okot adhatnak az ostromállapot bevezetésére?

Magyarázatként hozzáfűzi, hogy május 15-én lejár a szükségállapot, és akkor akár kihirdetésre kerülhet a jelenleginél csak komolyabb helyzetekben indokolt ostromállapot.