Az intelligens más kárán tanul, Hollandia még a sajátján sem

2020.04.10. 07:57

Hollandiában az ellátórendszer folyamatosan telítődik, a kórházak zsúfolttá, az egészségügyi rendszer túlterheltté, az intenzív kórházi ágyak pedig belátható időn belül mind foglalttá válnak. A holland kormány a közúti balesetek elkerülése érdekében az intelligens kamerákban, a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében az intelligens megközelítésben hisz. A probléma az, hogy ez utóbbi hozzáállás naponta csaknem dupla annyi ember életét teszi kockára, mint amennyi halálos áldozatot összesen követelt 2018-ban a felelőtlen gépjárművezetés az országukban. A Századvég Alapítvány vezető elemzője, Halkó Petra írása az Origónak.

Halkó Petra, a Századvég Alapítvány vezető elemzőjeForrás: Kozma Zsuzsi

Hollandia az elmúlt hetekben rohamtempóban került a globális statisztika alapján a koronavírussal fertőzött nemzetek listájának élére. Április 4-éről 5-ére virradóan a Holland Közegészségügyi Intézet bejelentette, 1224-gyel emelkedett a megerősített fertőzöttek száma, meghaladva ezzel a 18 ezer főt, míg a járványban meghaltaké 115-tel 1766 főre nőtt,  amellyel Hollandia az ötödik legmagasabb mortalitási számmal rendelkező európai ország lett.

A vásárlók közötti biztonságos távolságra figyelmeztető felirat egy élelmiszerbolt padlóján a hollandiai Engelenben 2020. március 24-énForrás: MTI/EPA/ANP/Rob Engelaar

Mindeközben a holland kormány az úgynevezett intelligens megközelítést alkalmazza a koronavírus-járvány megfékezésével szemben. Vajon Sargentini és Timmermans hazájában ismét azt gondolják, ők találták fel a kanálban a mélyedést?

Ami biztos, hogy a holland kormány nem a védelmi intézkedésekben hisz a rendkívüli egészségügyi feladat megoldásaként, egy ideig ugyanis a britek és svédek által is preferált nyájimmunitás elvét követte. Ezen elv szerint a holland politikai és egészségügyi vezetőség hagyja, hogy a lakosság koronavírus által kevésbé veszélyeztetett korosztályának tagjai mihamarabb elkapják a kórt, így megóvva azokat, akikre valóban veszélyt jelent.  Meg is lett a következménye:

Hollandiában február 27-én regisztrálták az első koronavírusos beteget, aki Észak-Olaszországból tért haza. Alig egy héttel később a fertőzöttek száma meghaladta a százat, majd március 6-án meghalt a járvány első áldozata is az országban, egy 86 éves férfi, a kiemelten veszélyeztetett korosztályból. Ezek szerint mégsem járt sikerrel az elképzelés, sőt mondhatnánk úgyis, hogy gyenge lábakon állt, mint a hollandok még egy hónappal ezelőtt regnáló egészségügyi minisztere.

Az 56 éves Bruno Bruins 2017 októbere óta állt a Rutte kormány egészségügyi tárcájának élén, azonban március 18-án elájult, és összeesett egy parlamenti vitán. Rosszulléte kapcsán túlzott kimerültségre hivatkozott az elmúlt hetek rendkívül megterhelő munkája miatt, amelyet a holland kormány koronavírus elleni küzdelemért való felelőseként végzett. Rá egy napra lemondott tisztségéről. 

A rendkívül megterhelő semmittevés eredményeképp Hollandiában addigra átlagosan napi 500-zal emelkedett a koronavírussal megfertőződött betegek száma, és csaknem 100 halottjuk volt. 

A nyájimmunitás elvének ellentmondva akkor mind 63 és 95 év közötti személy volt.

Miután a holland kormányt sorra érték a járványügyi szakemberek jogos kritikái, áttértek a koronavírus-járvánnyal szembeni intelligens eljárásra, illetve elzárásra. E szerint azok a vállalkozások, amelyek közvetlen érintkezésre alapuló szolgáltatást nyújtanak, bezártak, ahogy a kávézók, bárok és éttermek, valamint oktatási intézmények is. A méltán híres holland virágüzletek, pékségek, trafikok és delikátüzletek továbbra is nyitva tarthatnak, ám biztosítaniuk kell, hogy betérő vásárlóik egymástól tartsák a másfél méteres távolságot. Az embereknek pedig intelligens módon csupán társadalmi távolságtartást tanácsolnak, vagyis, hogy lakó- vagy tartózkodási helyüket csak munkaügyi, vagy létszükségleti szempontból hagyják el, netalántán, ha friss levegőt kívánnának szívni.

Autós orrából vesz vizsgálati mintát egy egészségügyi dolgozó egy rotterdami utcai tesztelő ponton a koronavírus-járvány idején, 2020. április 6-ánForrás: MTI/EPA/ANP/Robin Van Lonkhuijsen

Vagyis Hollandiát „felnőtt országként", a holland állampolgárokat „felnőttként, nem pedig szófogadatlan gyerekként" kezelik – ahogy Mark Rutte, holland kormányfő fogalmazott. Ennek ellentmondóan a holland rendőrség tavaly ősz óta intelligens kamerákat kényszerül bevetni annak érdekében, hogy növelje a közúti biztonságot, hiszen a halálos esetek számának ugrásszerű emelkedése következtében a holland lakosság nem bizonyult elég felnőttnek ahhoz, hogy önkontrolt gyakorolva mellőzze a telefon, és más eszközök használatát vezetés közben. Ezek alapján megkérdőjelezhető, mennyire intelligens hozzáállás azt feltételezni, hogy hívogató tavaszi időben a holland kormány jóhiszemű tanácsára a lakosok nem mozdulnak ki a szabadba világjárvány idején.

És mindez a holland kormány koronavírussal szemben gyakorolt „maximális kontrollja" – tette hozzá Rutte. Azaz a holland kormány részéről nem várhatóak a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére irányuló további intézkedések, holott Hollandia is szerepel azon kilenc európai ország között, amelyek vezető egyetemi kórházai közös közleményben figyelmeztetettek, hogy az országos helyzet olyannyira súlyos, hogy a kórházak két héten belül kifogynak a szakképzett dolgozókból, valamint azokból az alapvető gyógyszerekből és felszerelésekből, amelyek az intenzív osztályon ápolt COVID-19-betegek kezeléséhez elengedhetetlenek. A hollandok tétlenségüket összességében azzal indokolják, hogy ezáltal csökkentik a gazdasági, társadalmi és pszichológiai hatásokat, így egy nap majd könnyebben vissza tudnak térni a mindennapi élet régi kerékvágásába. Csakhogy abból gyakorlatilag ki sem léptek, így félő, hogy beigazolódik a holland közmondás, miszerint valamelyik nap, az semelyik nap lesz...