A román kormány a világjárványt is a magyarok diszkriminálására használja

A marosvásárhelyi székhelyű Civil Elkötelezettségi Mozgalom (CEMO), amely az erdélyi magyarság nyelvi jogait védi, az Agerpres román hírügynökséghez is eljuttatott közleményében hívja fel a figyelmet a magyarság diszkriminációjára. A bukaresti tanügyi minisztérium ugyanis nem akarja biztosítani mintegy 120 ezer magyar diáknak az anyanyelvű digitális oktatáshoz való hozzáférést, a Stratégiai Kommunikációs Törzs sem kommunikál magyarul, az Egészségügyi Minisztériumnak nincs magyar nyelvű honlapja, ráadásul a gyorssegély-ügyfélszolgálatnak sincs magyar csatornája. A diszkriminatív gyakorlat ellen az Európa Tanács is tiltakozik, amely emberi jogi egyezményének az alkalmazását Bukarest ideiglenesen felfüggesztette.

A Civil Elkötelezettségi Mozgalom (CEMO) közleményt adott ki a koronavírus-járvány idején Romániában tapasztalható nyelvi jogok súlyos korlátozásával kapcsolatosan. A közlemény lényegét eljuttatták az Agerpres román hírügynökséghez is.

Ahogy arról az Origo beszámolt, miután Romániában a világjárvány miatt szükségállapotot hirdettek, a bukaresti Ludovic Orban vezette kormány

erre az időszakra felfüggesztette a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) Emberi Jogok Európai Egyezményének az alkalmazását,

ami vonatkozik a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartára is.

A bukaresti parlament épülete. Forrás: Shutterstock

Ez azt jelenti, hogy

amíg tart a szükségállapot, addig az Emberi Jogok Európai Bírósága nem ítélheti el Romániát.

A bukaresti kormány erről a lépésről azonban „elfelejtette" értesíteni a hazai közvéleményt és sajtót, akik ezt csak napokkal később, az AFP francia hírügynökség jóvoltából tudták meg.

Az Origo már akkor is arra figyelmeztetett, hogy

Ludovic Orbanék lépése megnyitja az utat a magyar közösségi diszkriminációja felél.

Ez már be is következett.

Ezzel kapcsolatosan az Európa Tanács március 30-án kiadott egy közleményt, amelyben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértő Bizottsága megállapította, hogy ET tagállamok nagy része – köztük Románia – nem tartja be a Chartában szereplő kisebbségekre vonatkozó anyanyelvhasználati jogokat, sajnálatos, hogy a kormányok hivatalos kommunikációja csak az adott állam hivatalos nyelvén/nyelvein zajlik.

Az akkori közleményt a CEMO lefordította magyarra, és most részben erre hivatkozva, a jogvédő szervezet részletezi az erdélyi magyarságnak a járvány ürügyén elszenvedett sérelmeit.

A szükségállapot kihirdetése (március 16.) óta a Stratégiai Kommunikációs Törzs (a magyarországi Operatív Törzs romániai megfelelője-szerk.) kizárólag román nyelven kommunikál,

csak román nyelvű szórólapok, plakátok készülnek,

a Belügyminisztérium által koordinált rendőrségi autókból és a városok központi terein sugárzott figyelmeztető szövegek kizárólag román nyelven hangzanak el.

Az életbevágóan fontos és életmentő információkat a járvány miatt minden romániai állampolgárnak értenie kell, ezek a hatósági utasítások mindenki számára kötelezőek, a rendőrség óriási pénzbírságokkal bünteti azokat az állampolgárokat, akik nem töltik ki, és nem mutatják be igazoltatás esetén a belügy által kibocsátott lakossági nyilatkozatokat, amelyek csak román nyelven kerültek kinyomtatásra.

A lakosság által ingyen hívható zöld számon (gyorssegély-ügyfélszolgálat-szerk.) nem lehet magyar nyelven érdeklődni.

Az Egészségügyi Minisztérium közleményei csak román nyelvűek, a Népegészségügyi Igazgatóságok honlapjain nincsenek magyar nyelvű tájékoztatók. Ráadásul pont ezek a hatóságok hangoztatják, hogy a járvány nem diszkriminál, mindenki számára ugyanúgy veszélyes lehet.

Itt természetesen meg kell jegyezzük, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége kiválóan beszél románul, de a nemzetközi szerződések értelmében ettől a ténytől teljesen függetlenül joguk kell legyen anyanyelven is információkhoz jutni, főleg, ha ez létfontosságú, márpedig egy világjárvány idején az. Nyilvánvaló, hogy anyanyelven sokkal könnyebb az információk befogadása. Ugyanakkor vannak bizonyos csoportok, akiknek elsősorban az életkorúk miatt hiányos a románnyelvtudásuk, egyrészt mert még iskolások, így nem jutottak el tanulmányaik területén erre a szintre, másrészt, főleg a magyar falvakban élő nyugdíjasok, akiknek vagy eleve nem volt szükségük a románra, vagy a nyugdíjazásuk után megkopott a nyelvtudásuk, hiszen már évek, vagy évtizedek óta nem igazán használják a románt. Márpedig a 65 év fölöttiek különösen kitettek a koronavírussal összefüggő megbetegedésnek.

A tanügyi minisztérium sem vette figyelembe azt a tényt, hogy Romániában, Erdélyben él Európa egyik legnagyobb kisebbsége, az 1,25 milliós magyarság (más adatok alapján 1,5 milliós-szerk.), és nagyjából

120 ezer magyarul tanuló diák van az országban, következésképp az online oktatás esetén meg kell oldani a magyar diákok távoktatását is.

A Charta szakértői az online oktatásból kizárt kisebbségek esetén egyértelműen diszkriminációról beszélnek, mivel

az oktatási szaktárca járvány idején is köteles a kisebbségek oktatási és nyelvi jogait biztosítani.

A bukaresti szaktárca a romániai köztévében (TVR) megszervezte az online távoktatást, azonban a magyar nyelvű műsorokat a közösség saját erőforrásból oldotta meg, magyar szülők, pedagógusok, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének közreműködésével.

Az Oktatási Minisztérium magyar diákokat érintő jogsértő „gyakorlata" sajnos nem új keletű,

a szaktárca már az eddigi években sem jelentetett meg például az érettségi előtt magyar nyelven mintatételeket,

ezeket mindeddig a magyar pedagógusok fordították le diákjaiknak, így készülve a vizsgára - áll a civil szervezet közleményében.

A CEMO panaszait eljutatta a bukaresti belügyminisztériumnak, a tanügyi minisztériumnak, és az Egészségügyi Minisztériumnak is.