A koronavírus-járvány drámaian megmutatta, hogy Belgium a működésképtelenség határán áll

2020.04.05. 18:23

A koronavírus miatt kialakult belga járványügyi helyzetet Franciaországhoz hasonlóan a késedelmes döntések sorozata jellemzi. A belga viszonyok megértéséhez két dolgot mindenképpen meg kell jegyezni elöljáróban. Az egyik az, hogy a későn meghozott döntések mögött a Belgiumot már hagyományosan jellemző belpolitikai bizonytalanság áll, konkrétan az, hogy az országnak több mint 15 hónapja nincs rendes kormánya. (Hasonló válságra utoljára 2010-11 között került sor, amikor is az országot 541 napig ügyvivő kormány irányította, sajátos világrekordot elérve ezzel.) Maggie De Block egészségügyi miniszternő - aki maga is bagatellizálta az elején a veszélyt - zavaros ügyekbe keveredett, azóta a kormány voltaképpen eltüntette a jelen helyzetben egyik legfontosabb szakminiszterét. A belgák többsége a drámai késlekedésért általánosságban a nem stabil politikai állapotokat teszi felelőssé, személy szerint pedig az egészségügyi miniszternőt.

Belgiumot jelenleg is egy olyan ügyvezető kormány vezeti, amely hosszú hetek után, több mint egy hónappal az első koronavírusos esetet követően,

csak március 17-én kapott felhatalmazást arra a belga parlamenttől, hogy teljes jogkörrel harcoljon a koronavírus ellen,

biztosítsa a harchoz szükséges pénzügyi és emberi erőforrást. Ez a hosszú késlekedés egyértelműen mutatta, hogy Belgium - a zavaros politikai helyzetéből adódóan - szinte a működésképtelenség határán áll.

Emberek egy szupermarket előtt a belgiumi Drogenbosban 2020. március 18-ánForrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A másik fontos háttérinformáció az, hogy függetlenül attól, hogy van kormány vagy nincs, a belga föderális államszerkezet felépítése rendkívül bonyolult, semmihez sem hasonlítható érdekszövetségek, nyelvi, kulturális és politikai törésvonalak és ellentétek mentén épül fel. Ezért is volt bonyolult az egészségügy (járvány elleni harc) és a korlátozó intézkedések területén (például az iskolák tevékenységének felfüggesztése) döntéseket hozni.

Teljes káosz - kilenc egészségügyi miniszter van egyszerre Belgiumban

Belgiumban szám szerint 9 egészségügyi miniszter van (azt most hagyjuk inkább figyelmen kívül, hogy még abban sincs megállapodás, hogy valójában hány egészségügyi miniszter van; van, aki csak 6-ot tart annak, van, aki 7-et, de a többségi vélemények szerint 9, így mi is ezt fogadjuk el). Az egészségügy területén meglevő részkompetenciák miatt ezért február végén felmerült, hogy az egyes föderális (Belgium), regionális (Flandria, Vallónia, Brüsszel) valamint nyelvi közösségi szintű (flamand, francia és német nyelvi közösségek) szereplőket egy asztalhoz kellene ültetni, és meg kellene állapodni valamiféle koronavírus elleni stratégiában. Február végén tehát: azaz, már akkor is rendkívül elkéstek. 

Amikor a nagy egészségügyi konferenciát elkezdték szervezni - és még semmilyen érdemi óvintézkedést nem tettek, több mint 20 nap telt el az első beteg felfedezése után, és akkor már 150 igazolt koronavírusos volt Belgiumban.

Az első vonalban dolgozó orvosokat hol ide, hol oda küldözgettékForrás: AFP/Bruno Fahy

„Hiányzik a koherencia az egyes szintek között, néha van ellenőrzés, néha nincs, néha izolálunk valakit, néha nem. Az első vonalban dolgozó orvosokat hol ide, hol oda küldik, holott egy járvány elleni harcban a koherencia és a gyakorlati hatékonyság számít. Belgiumnak jobban lehet és kellene is csinálnia ezt" - mondta Catherine Fonck orvos, Brüsszel-Vallónia korábbi szövetségi egészségügyi minisztere a 7sur7.be internetes újságnak.

Elkéstek az iskolabezárással

Ugyanígy problémát okozott március közepén, hogyan és miként függesszék föl az egyes tanintézmények tevékenységeit,

ezekben ugyanis egységes, föderális szinten nem lehetett dönteni, és miközben a vallon régióban készek voltak az általános és középiskolák bezárására, a flamand régióban nem.

De még mielőtt erre sor került volna (2020. március 16.), néhány nappal korábban a flamand, majd ezt követve a frankofón egyetemek saját hatáskörben döntöttek a bezárás és a távoktatás mellett.

Emmanuel Macron francia elnökForrás: AFP/Hector Retamal

Ebben a kérdésben a végső lökést politikai elemzők szerint a francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron 2020. március 12-i beszéde adta meg, amelyben Macron elrendelte a francia oktatási intézmények 2020. március 16-ai bezárását. Mivel a belga „nagypolitika" szeret általában a francia „nagypolitika" mögé bújni, Macron bejelentése megtette a hatását Belgiumban is.

Az első beteg után egy hónapig szinte semmi sem történt a járvány elleni küzdelemben

Ami a járványügyi helyzetet illeti, Belgiumban (pontosabban annak nyugat-flamand régiójában) február 4-án rögzítették az első koronavírusos beteget.

Több mint egy hónap telt el tehát az első eset és aközött, hogy a Wilmès-kabinet parlamenti felhatalmazást kapott a koronavírus elleni harcra,

addig szinte semmi sem történt föderális szinten a járvány elleni küzdelemben.

Az első beteg után Belgium úgy élte tovább az életét, mintha mi sem történt volna (illusztráció)Forrás: AFP/Bruno Fahy

A február 4-i eset egy Vuhanból visszatérő 50-es éveiben járó flamand férfi volt, akit a tünetek azonosításakor azonnal izoláltak és a brüsszeli Saint-Pierre kórházba szállítottak. Ezt követően gyakorlatilag egy hónapig nem találtak újabb esetet (az is igaz, hogy nem is teszteltek, Kínából hazaérkezett belga üzletembereket sem), Belgium úgy élte tovább az életét, mintha mi sem történt volna.

Sem utazási korlátozást, sem óvatossági intézkedéseket nem vezettek be.

Ezért a járvány elindulását az utolsó februári hétre, az ún. karneváli időszak utáni napokra tehetjük; ekkor, miután a járvány elöntötte Észak-Olaszországot, a belga külügy arra kérte állampolgárait, hogy ne utazzanak oda, mert veszélyes.

Ezt persze a többség egy viccnek tekintette, még az európai uniós intézmények később karanténba helyezett munkatársai közül is többen elmentek síelni.

Belgiumban, mint ahogy Nyugat-Európa legtöbb országában, ekkor van ugyanis síszünet az iskolákban, és a síelők egyik közkedvelt célpontja hagyományosan Észak-Olaszország, arról nem is beszélve, hogy a belgiumi több százezres olasz közösség is előszeretettel tér vissza ilyenkor szülőföldjére.

Nem véletlen, hogy március 2-án már 8, alig egy hét elteltével pedig 239 esetet rögzítettek Belgiumban,

addigra már Brüsszelben, Flandriában és Vallóniában is. Nem könnyítette meg a helyzetet az sem, hogy Belgiumban, ugyanúgy, mint Dél-Hollandiában, gond nélkül megtartották a hagyományos karneváli rendezvényeket, amelyek általában több ezres, sok esetben több tízezres fesztiválok és utcai felvonulások. Igaz, akkor még semmilyen korlátozó intézkedés nem volt érvényben.

Maggie De BlockForrás: AFP/Daina Le Lardic

Ebben az időszakban Maggie de Block, föderális egészségügyi miniszter állt leginkább a kereszttűzbe, később látni fogjuk, hogy nem véletlenül. A belga politikai élet egyik fő jellemzője ekkor is a döntések hiánya volt, a viták arról, hogy kinek mit kell tennie a kialakult járványügyi helyzetben. Személy szerint a fő mulasztó pedig a Magyarországon is meglehetősen jól ismert Guy Verhofstadt bizalmasa és párttársa, a balliberális egészségügyi miniszternő, Maggie de Block.

Verhofstadt párttársa, egy liberális török-belga politikus és üzletember eltüntethet 5 millió maszkot - a miniszternő pedig hallgat

Belgium kórházi ellátottsága és felszereltsége ugyan az európai átlag fölött van, de a védőeszközökre, gumikesztyűkre, maszkokra senki sem gondolt, így ezek az eszközök szinte sehol és senkinek nem álltak rendelkezésre.

Március elejére már egyáltalán nem volt maszk az országban,

és ahogy a belga sajtó nevezte, egy furcsa „fiaskó" is közrejátszott ebben. A március 14-15-i hétvégére 5 millió maszkot vártak Törökországból, de ez soha nem érkezett meg. Sem a belga sajtó, sem a politikusok nem adtak magyarázatot arra, hogy mi történt.

Minden szereplő, még a Szövetségi Egészségügyi Szolgálat (SPF Santé) is megtagadta, hogy a kérdésben világos válaszokat adjon, annyit azonban a Le Soir napilapnak sikerült kideríteni, hogy

a szállítmány eltűnésével (ellopásával?) kapcsolatba hozható egy belga-török üzletember, Mahmut Öz,

ugyanis az ő cégének, a „Mahmut Öz Service Support Agency"-nek kellett volna az országba hozni a maszkokat, de azok soha nem érkeztek meg. Az újságírók jogos kérdésére („hova tűnt 5 millió maszk?") semmilyen válasz nem érkezett, az ügyészség még arra sem volt hajlandó válaszolni, hogy a már elindított eljárásban vajon Mahmut Özt is kihallgatják-e, holott az SPF Santé az ügyben csalással vádolja.

A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő emberek állnak sorban egy szupermarket előtt a belgiumi Drogenbosban 2020. március 18-ánForrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A Le Soir szerint érthetővé válik ez a szokatlan ködösítés, ha megnézzük, hogy Mahmut Öz melyik párt színeiben indult a tavalyi önkormányzati választásokon. Mahmut Öz a flamand liberálisok, az „Open VLD" jelöltje volt. A flamand liberálisok pártja nemcsak arról ismert, hogy korábban ők adták az ország miniszterelnökét, a később európai parlamenti képviselőként Magyarországgal többször szemtelenkedni próbáló, szélsőségesen liberális Guy Verhofstadt személyében (aki ma is tagja a pártnak), hanem arról is, hogy a jelenlegi föderális egészségügyi miniszter, Maggie de Block is ennek a pártnak a tagja. A Le Soir napilap szerint akár érdek-összefonódás is felmerülhet ebben az ügyben, mindenesetre De Block zavarbaejtően nem válaszolt a török maszkokkal kapcsolatban feltett kérdésekre, és a szállítmány eltűnését, valamint

a krónikus maszkhiányt azzal kommentálta, hogy „a kabinet és a közigazgatás éjjel-nappal azon dolgozik, hogy megoldást találjon.

Fontos, hogy megvédjük az első vonalban dolgozó ápolókat. Kellő időben megkapják a tájékoztatást, hogy mikor érkeznek a szállítmányok. A hét folyamán remélhetőleg megérkeznek". Vagyis, semmitmondó mellébeszélés a balliberális, egyébként is rengeteget bírált egészségügyi miniszternő részéről.

Biciklis Gent központjában március 18-ánForrás: AFP/James Arthur Gekiere

Furcsa még az is ebben az ügyben, hogy nem is a kormányzat, hanem egy flamand képviselő, az N-VA politikusa, Kathleen Depoorter jelentette be, hogy arra a hétre 500 ezer maszkot várnak...a kínai Jack Ma Alapítványtól, Kínából. Ez a szállítmány meg is érkezett. És ha már az azóta is súlyos maszkhiányt nézzük, a Le Vif című napilap szerint Belgium tavaly több millió egészségügyi maszkot, köztük a hatékony védekezést segítő FFP2 típusút semmisített meg a stratégiai készletekből, mivel azok „szavatossági ideje lejárt". Ezeket a készleteket még a 2009-es H1N1-es influenzajárvány idején hozták létre.

Az újság szerint költségvetési okokból nem gondoskodtak a készlet megújításáról.

Az egészségügyi miniszter, Maggie De Block zavaros tájékoztatása szerint a lejárt szavatosságú készletet valóban megsemmisítették, de a tervek szerint egy „forgókészletet" hoztak volna létre, és a készlet egy részét a lejárat előtt szétosztották volna a kórházak között, hogy ne ismétlődjön meg a tömeges megsemmisítés kényszere. A készletek feltöltésére vonatkozó terv azonban soha nem készült el. A minisztert egyébként egyre több támadás éri a járvány erőtlen kezelése miatt. A Wilmès-kabinet különleges hatáskörrel történő felruházása után a balliberális miniszternő háttérbe vonult, gyakorlatilag eltüntették. (Vasárnap egyébként megszólalt - most éppen amiatt kellett védekezni, mert többen bírálták, hogy nagyon rosszul beszél franciául, alig lehet érteni, amit mond. Mint ismert, a belga állampolgárok minimum 31%-a, más felmérések szerint 36%-a francia anyanyelvű.) 

Hirtelen felgyorsult a járvány

Visszatérve a járványügyi helyzetre, március 15-e után kezdett el minden nagyon aggasztóvá válni:

március 18-ra több mint a duplájával nőtt a halottak száma, és átlagosan napi 20%-al a fertőzötteké.

Miután februárban az ország (Belgium ebben is a francia mintát követi) még a járvány elleni harc I. fázisában volt (ekkor a vírus kívülről történő behozatalának megakadályozása volt elvben a cél), március 1-jén az országot a járvány elleni harc II. fázisába helyezték (a cél az országok határain belüli terjedés megakadályozása volt). Azaz, folyamatosan késtek a döntésekkel.

Üres polcok egy brüsszeli szupermarketben március 18-ánForrás: AFP/John Thys

Miután a járvány felgyorsult, alig egy hét elteltével, március közepén a belga orvosok már a III. fázisba történő átlépést követelték, ami az ország teljes lezárásával és karanténba helyezésével lett volna egyenértékű, ehelyett viszont elrendelték a „megerősített II. fázist", és további, elsősorban a lakosság mozgására vonatkozó korlátozó intézkedéseket vezettek be, amelyekről az Origo itt írt.

Március 18-a déltől elrendelték a lakosság kijárási korlátozását, amit a belgák meglehetősen nagy fegyelemmel tartottak be, kivéve azokban a negyedekben, amelyekben migránsok élnek,

mert ott, hasonlóan a franciaországi no-go zónákhoz, amelyekről itt írtunk, a rendőrségnek komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy a szabályokat betartsák. És nem mindig járnak sikerrel.

Belga lapértesülések szerint legutóbb Schaerbeek migránsok lakta negyedében került sor súlyos összecsapásokra a rendőrség és az ott élő bevándorló közösségek között, ráirányítva ismét a figyelmet arra, hogy épp az jelenti a belga rendőrségnek a legnagyobb feladatot, hogy érvényt szerezzen a kijárás korlátozására vonatkozó szabályoknak.

Az elmúlt napokban romlott a helyzet

Az ország közben változatlanul a megerősített II. fázisban van, bár az adatok és a beszámolók alapján a helyzet jelentős mértékben romlott az elmúlt napokban. További szigorítások helyett

mindösszesen abban döntöttek, hogy jobban és keményebben szereznek érvényt a kijárási korlátozásoknak,

amelyeket a mostani tervek szerint május elejéig tartanának érvényben. Közben a járvány egyre jobban terjed, a halottak száma túllépte az 1200-at, a fertőzöttek száma pedig 20 ezerhez közelít.

Búvárszemüvegeket alakítanak át maszkká,

mert továbbra sincs elegendő védőfelszerelés. Most a brüsszeli közlekedési vállalat dolgozói kérnek maszkokat, miközben az állomány 30 %-a már nem dolgozik. A maszkhiányt enyhítendő az ULB egyetem kutatója épp most dolgozta ki egy decathlonos búvárszemüvegből azt a megoldást, ami segítséget jelenthet a kórházaknak, amíg nem érkeznek újabb és újabb maszkok. 

Namur március 18-ánForrás: AFP/John Thys

Két tartományban (Hainaut és Limbourg) pedig megkezdték a kórházak közötti „átcsoportosítás" végrehajtását is, ez már működik francia-német és olasz-német relációban is. Orvosi vélemények szerint Brüsszel egyik nagy kórházában („Brugmann") a rendelkezésre álló 21 intenzív ágy hamarosan nem lesz elegendő, de a teljes országos kapacitás még nem érte el teljesítőképessége határait, jelenleg az intenzív kezelésre alkalmas ágyak 53 %-a foglalt. Ahogy mindenütt Európában, a koronavírus elsősorban

Belgiumban is az idős embereket sújtja.

Az ápolónők szövetsége pedig arra panaszkodik, hogy az ápolónők nem bírják a túlterhelést, regionális Whatsapp-csoportokat létrehozva próbálják megszervezni a betegek ellátását és enyhíteni az ápolók terheit.

A járványügyi helyzetre tekintettel a belga katolikus egyház vezetése elhalasztotta a húsvét és pünkösd közötti időszakban szokásos elsőáldozásokat és bérmálásokat. A bérmálásokat szeptemberre, illetve októberre halasztották, míg az elsőáldozások a következő iskolaévben lesznek.