Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A párizsi és a hágai liberális kormánykoalíciók 2019-ben a demokrácia működésének elégtelensége és a korrupció elleni harc eredménytelensége ürügyén nem támogatták Szkopjét és Tiranát abban, hogy megkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel.
A franciák és a hollandok szerint az EU keleti és déli irányú bővítése veszélyeztetné annak a belső kohézióját, amely már most is komoly kihívásokkal szembesül a Brexit miatt.
Franciaország és Hollandia fenntartásainak az igazi oka azonban az lehet, hogy félnek a német befolyási övezet esetleges terjedésétől,
amely véleményük alapján a nyugat-balkáni államok uniós integrációja útján ölthet testet.
Úgy tűnik azonban, hogy a többi tagállamnak sikerült eloszlatnia aggodalmukat, és a Reuters szerint
beleegyeztek végül a csatlakozási tárgyalások megkezdésébe Észak-Macedóniával, illetve Albániával.
A brit hírügynökség azt állítja, hogy betekintése nyílt a munkatársainak ezen dokumentumokba, amelyeket várhatóan még ezen a héten nyilvánosságra hoznak.
Görögország csupán az albán uniós törekvéseket fogadta elutasítással az ottani görög nemzeti kisebbség helyzetének a megoldatlanságára hivatkozva, bár hivatalosan vétót nem emelt, ellentétben Párizzsal és Hágával.
Athén kívánságának megfelelően azonban a hétvégén belekerült az albán dossziéba egy klauzula a nemzeti kisebbségek jogainak a védelméről, így
már a görögök sem gördítenek akadályt a csatlakozási tárgyalások megkezdése elé.
Csütörtök kerülhet sor egy videokonferencia keretén belül uniós csúcsra, amelynek főtémája az új típusú koronavírus okozta világjárvány lesz.
A Reuters informátorai szerint akkor a tagországok állam- és kormányfői nagy valószínűséggel elfogadják a csatlakozási tárgyalások megindítását Észak-Macedóniával és Albániával.
