Vajon mit csinál a koronavírus-járvány idején Stella Kyriakides egészségügyi EU-biztos?
2020. március 18. 18:13
Brüsszel, 2020. február 24.
Stella Kyriakides, az Európai Unió egészségügyért felelős ciprusi biztosa sajtóértekezletet tart a tüdőgyulladást okozó új koronavírus olaszországi megjelenésével kapcsolatban Brüsszelben 2020. február 24-én. Több olasz városban is az utazást korlátozó intézkedéseket vezettek be. Olaszországban 160-ra emelkedett a tüdőgyulladást okozó új koronavírussal fertőzöttek száma, és eddig összesen négy ember halt bele a betegségbe.
MTI/AP/Francisco Seco
Vágólapra másolva!
Magától értetődően vetődik fel a kérdés, hogy a koronavírus által okozott járvány közepén, annak most már az epicentrumában lévő Európai Unióban mégis mivel foglalkozik Stella Kyriakides asszony, az EU egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős ciprusi biztosa. Kyriakides január legvégén arról beszélt, hogy Kína megfékezte a koronavírus terjedését, így Európában nincs szükség intézkedésekre... Egy hónap múlva azt nyilatkozta, hogy nincs szükség utazási korlátok bevezetésére... Brüsszel leglátványosabban Rómát hagyta magára a járvány közepette, ahol már jóval meghaladta a 30 ezret a fertőzöttek száma. Az európai „szövetségesek" helyett Kína sietett Olaszország segítségére, de ennek még meg lesz az ára. Március 18-án Kyriakides főnöke, Ursula von der Leyen bizottsági elnök elismerte, hogy az EU későn reagált a járványra, a ciprusi biztos asszony azonban még nem gyakorolt önkritikát.
A 64 éves, ciprusi születésű Stella Kyriakides az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős biztosa 2019. december 1. óta.
Stella Kyriakides Forrás: MTI/AP/Francisco Seco
A politikus pszichológus végzettségű, 2004 és 2006 között az Európai Emlőradiológiai Társaság elnöke volt.
Először 2006-ban választották meg parlamenti képviselőnek a jobbközép EPP-tag Demokrata Tömörülés (DISY) színeiben.
2013-ban a párt alelnöke lett. Hazája parlamentjének 2019-ig volt a tagja.
2017 és 2018 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az elnöki tisztségét töltötte be.
Annak ellenére, hogy Kyriakides elméletileg egy konzervatív párt tagja,
2018-ban a ciprusi törvényhozásban előterjesztett egy törvényjavaslatot, amely támogatta az abortusz dekriminalizálását.
2019 augusztusában, amikor már világossá vált, hogy párttársa, Níkosz Anasztasziádisz ciprusi államfő őt jelöli EU-biztosnak, csak azt nem lehetett hivatalosan még tudni, hogy melyik portfóliót kapja, azt nyilatkozta egy ciprusi angol nyelvű lapnak, hogy
a klímaváltozás elleni küzdelmet és a nemek közötti egyenlőség megteremtését tekinti az Európai Unió előtt álló legfőbb prioritásoknak,
tehát véletlenül sem valamelyik közegészségügyi probléma orvoslását, vagy esetleg egy közös uniós stratégia kidolgozását a leendő járványok lassítására/megfékezésére, esetleg a tagállamok megsegítésére.
Kyriakides képtelen volt időben reagálni a koronavírus elleni küzdelemre
Stella Kyriakides eddigi egészségügyi EU-biztosi pályafutásának az egyetlen komoly feladatát az új típusú koronavírus okozta világjárvány jelentette, amelynek európai szintű kezelésében látványosan megbukott, akárcsak a többi brüsszeli felelős (?) politikus.
a kínai intézkedések megfékezték (!) a koronavírus-járvány terjedését, ezért Európában egyelőre nincs szükség semmilyen különleges intézkedés meghozatalára.
Ekkor még egyetlen EU-s tagállamból sem jelentettek koronavírusos esetet, de ma már tudjuk, hogy a vírus január közepe óta Észak-Olaszországban és Bajorországban lappanghatott.
Kyriakides éppen egy hónap múlva, február 24-én is interjút adott a Euronewsnak. Akkor azt mondta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatát figyelembe véve
egyelőre nincs szükség korlátozások bevezetésére, sem az utazásra, sem a kereskedelemre vonatkozóan.
A WHO szerint ekkor a koronavírussal való fertőzöttek száma a Föld 30 államában 80 ezer körül volt, Olaszországban 50 ezer embert pedig előtte egy nappal vesztegzár alá helyeztek.
Az Itáliai-félszigeten nagyjából 350 fertőzöttet és 10 halottat tartottak számon a vírus okozta megbetegedés következtében.
A ciprusi egészségügyi biztos első alkalommal február 26-án látogatott Rómába, ahol meglehetősen későn, a koronavírus elleni összehangolt európai fellépést sürgetett.
Azt mondta, hogy az EU általános irányelveket dolgoz ki az utazók tájékoztatására.
Elmondta, hogy minden tagállamnak tájékoztatnia kell Brüsszelt a felkészülési terveiről, és az Európai Bizottság kész összehangolni a válaszokat.
Kyriakides hozzáfűzte, hogy az EU 114 millió eurót juttat a WHO-nak, hogy segítse a járvány világméretű elterjedésének elkerülését célzó átfogó terve kidolgozását, az utalás konkrét időpontjáról viszont nem nyilatkozott. (Az egy újabb feladat lesz, a járvány elmúltával, értékelni a WHO munkáját...)
Ugyanakkor
egyetlenegy tagállam számára sem javasolt segélycsomagot, noha Olaszország akkor már komoly bajban volt.
Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen csak március 2-án jelentette be, hogy az EU tudományos szakértőkből álló csoportot hoz létre az új típusú koronavírus-járvány megfékezésére irányuló intézkedések összehangolása érdekében.
A már amúgy is megkésett szóbeli reakciót azonban még később követték tettek.
A szakértői csoport végül csak március 17-én alakult meg, aminek elnöke Von der Leyen lett, a helyettese pedig Stella Kyriakides.
We have launched a European team of scientific experts composed of epidemiologists and virologists from different EU countries to strengthen EU coordination and medical response to #COVID19.
Azonban sem az Európai Bizottság, sem az Európai Tanács nem értették meg, hogy milyen súlyos a kialakult helyzet.
A múlt héten egyre több EU-s tagállam kezdte el lezárni a határait a járvány megfékezése érdekében.
Március 11-én aztán Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 30 napra felfüggeszt minden beutazást az Európai Unióból a járvány terjedésének megállításáért.
Másnap Von der Leyen és Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke közös nyilatkozatban fejezték ki, hogy nem értenek egyet Trump döntésével.
A Brüsszelben lévő fejetlenséget jól jelezte, hogy Von der Leyen a koronavírus-járvány kockázata miatt még aznap távmunkát rendelt el március 16-tól kezdődően a bizottság azon dolgozói számára, akiknek nem nélkülözhetetlen a személyes jelenléte.
Hogy a helyzet még kaotikusabb legyen, a bizottság elnöke március 13-án a WHO ajánlására hivatkozva
nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy egyes tagállamok lezárják a határaikat, illetve visszaállítják a határellenőrzést.
Von der Leyen szerint így nem lehet kezelni a helyzetet.
Március 16-án a korábbi kommunikációjával szöges ellentétben, már maga a bizottság elnöke szólította fel 30 napos beutazási korlátozás elrendelésére a tagállami kormányokat... Ezt a megoldási javaslatot már Charles Michel is helyeselte.
korábban hibázott, nem vette elég komolyan a járvány terjedése jelentette veszélyeket,
és már tiszteletben tartja a tagállamok azon döntését, hogy lezárták a határaikat.
Charles Michel a beismeréssel még adós maradt, akárcsak Stella Kyriakides, aki továbbra sem hajlandó önkritikát gyakorolni.
Ursula von der Leyen és csapata Brüsszelben Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Az egészségügyért felelős EU-biztos március 6-án a vakcina kifejlesztése támogatásának a növeléséről és tagállamok közötti szolidaritás fontosságáról beszélt.
Ez utóbbi meglehetően ironikusan hangzik annak a tükrében, hogy Németország és Franciaország – tehát a két legerősebbnek tartott tagállam – áruhiányra hivatkozva megtagadta a szolidaritás legminimálisabb gyakorlását is, hiszen
Berlin és Párizs megtiltotta az orvosi védőfelszerelések exportját a többi tagállamba,
mit sem törődve azzal, hogy a már megrendelt felszerelések jelentős részét előre kifizették.
Az EU-s szolidaritás helyébe tehát a nemzeti szolidaritás lépett, bár a svédek még ezt is megtagadták.
A stockholmi szélsőbaloldali-szociáldemokrata-liberális kormánykoalíció ugyanis újabban nemcsak Brüsszellel, de még a saját állampolgáraival sem hajlandó közölni, hogy hány beteg van.
A svéd ellenzék szerint azért rendeltek el hírzárlatot, mert nem szereztek be elegendő koronavírus-tesztet.
Kyriakides március 10-én pedig kifejtette, hogy az egészségügyi rendszereknek időt kell nyerniük a felkészülésre, konkrét intézkedéseket azonban nem jelentett be, de legalább másfél hónap késéssel elismerte, hogy nagy baj van.
Nem Brüsszel, hanem Peking sietett Róma segítségére
Az a tény, hogy Brüsszel képtelen válsághelyzetekben időben reagálni a fejleményekre, a 2008-ban kezdődő világgazdasági válság óta nyilvánvaló, ezt erősítette meg a 2014-es ukrán, és a 2015-16-os migrációs krízis is.
Az viszont új fejlemény, hogy Brüsszel heteken át meg sem próbál cselekedni, így egy EU-s tagállam „megsegítését" egy külső hatalomnak kell magára vállalnia.
Az Origo is beszámolt róla, hogy Olaszország maszkokat, gumikesztyűket és műanyag szemüvegeket kért Európától, hogy csak a legelemibb feltételei legyenek meg a koronavírus elleni harcnak.
Róma, 2020. március 16-án Forrás: AFP/Filippo Monteforte
Az olaszok nemhogy védőfelszereléseket, de még választ sem kaptak „Európától",
hiszen ahogy fentebb megírtuk, e termékek exportját a németek és a franciák betiltották.
Emlékeztetőül:
az Európai Unióban leginkább Olaszországot érinti a koronavírus miatt kialakult járvány, eddig 31 506 fertőzést regisztráltak, a megbetegedés következtében 2503-an meghaltak, 2060 személy állapota pedig válságos.
Ivan Rioufol híres francia esszéista a Le Figaróban ezzel kapcsolatosan a következő, egyáltalán nem költőinek szánt kérdéseket tette fel, amiről az Origo részletesen beszámolt: „Miért nem kezdett Európa közösen a koronavírus elleni eszközök gyártásába? Miért nem született semmilyen, a legelemibb védőeszközök, mint a maszkok, gumikesztyűk gyártására vonatkozó terv, amikor tudtuk, hogy ezek döntő fontosságúak voltak Kínában? Most minden ország reménytelenül kutat lélegeztetőgépek, védőfelszerelések után, miközben az Európai Unió ipara egy hónap alatt képes lett volna minden szükséges gépet legyártani és raktározni Olaszország és az összes többi tagállam részére. De nem tette ezt."
Róma segítségére Brüsszel, Berlin vagy Párizs helyett végül Peking sietett,
és március 12-én a járvány kezelésében már tapasztalatot szerzett orvosokat, illetve lélegeztetőgépeket, gyógyszereket és más egészségügyi felszereléseket küldött, repülőgépen.
Nyilvánvaló, hogy a kínai vezetés az olaszoknak nyújtott segítséget - a gazdasági befolyásszerzés mellett - fel fogja használni kommunikációs-propagandisztikus célokra is, hiszen
már az egész világ láthatja, hogy nem Brüsszel, hanem Peking nyújt segítőkezet, ha baj van.
A jövőben az olasz gazdaság a járvány miatt még inkább kilátástalan helyzetbe fog kerülni, és akkor nem kizárt, hogy Róma nem Brüsszelhez, Berlinhez vagy Párizshoz, hanem már automatikusan Pekinghez fog fordulni segítségért, okulva a mostani helyzetből és emlékezve arra is, hogy mit jelentett számára a 2008-as világgazdasági válság során az uniós-német-francia „segítség".
Ez a német és francia bankok megmentését jelentette, ami nagyon komoly megszorításokkal járt, amelyek napjainkig visszafogja az olasz gazdasági növekedést.
A pekingi kommunisták a szó minden értelmében ki fogják használni az európai koronavírus-helyzetet, demonstrálva, hogy
Brüsszel még egy járvánnyal sem képes megbirkózni.
Az uniós bürokrácia a maga lassúságával, ellentmondásaival és nemzeti érdekekre való széttöredezettségével megbukott a járvány kezelésében (is), ennek a következményei a jövőre nézve pedig még beláthatatlanok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
