Törökország továbbra sem zárja le nyugati határait

Pazarkule, 2020. március 8. Illegális bevándorlók és görög rendőrök összecsapása a határ görög oldalán lévő Kasztaniesz és a török oldalán lévő Pazarkule határállomások között 2020. március 8-án. Törökországban tartózkodó migránsok ezrei özönlöttek a görög határhoz, mert a török kormány február 28-án közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az Európai Unióba igyekvő bevándorlókat és megnyitja előttük a határokat. MTI/AP/IHA/Ismail Coskun

Törökország továbbra sem gondol arra, hogy lezárja nyugati határait az Európai Unióba vágyó migránsok előtt - írta a török sajtó Recep Tayyip Erdogan elnök szavaira hivatkozva kedden, egy nappal az után, hogy az államfő az európai uniós központi intézmények vezetőivel tárgyalt Brüsszelben a kérdésről.

Erdogan jelezte azt is, hogy március 17-én Isztambulban Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytat megbeszélést az ügyben. Hozzátette, lehet, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök is részt vesz a találkozón.

Illegális bevándorlók és görög rendőrök összecsapása a határ görög oldalán lévő Kasztaniesz és a török oldalán lévő Pazarkule határállomások között 2020. március 8-án Forrás: MTI/AP/IHA/Ismail Coskun

A török elnök a belga fővárosból hazatérőben a repülőgépen török újságíróknak nyilatkozva megismételte azt a Görögországnak tett vasárnapi javaslatát, hogy

nyissa meg "kapuit" a migránsok előtt,

mondván, az emberek nem maradnának ott, csak keresztülhaladnának rajta Európa más országai felé.

A török-EU migrációs megállapodást frissíteni kell

Erdogan rámutatott arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy Ankara teljesítette az egyezségben foglalt kötelezettségeit, valamint azt is, hogy Brüsszel "lassan járt el" vállalásait illetően.

A török elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának "a kép egészét kell látnia", Törökországnak ugyanis az energiaszektortól a terrorizmus elleni harcon át a migráció- és menekültügytől a biztonságig minden téren szolidaritásra és együttműködésre van szüksége.

Ha összhangban cselekszünk, mind Törökország, mind az EU erősebbé válik

- vélekedett Erdogan. A török államfő szerint "ebben az értelemben a harcok dúlta szíriai Idlíb tartomány és a menekültválság nem annyira Ankara, hanem sokkal inkább Brüsszel számára vezetői teszt". Az EU-nak is teljesítenie kell a ráeső részt az idlíbi tűzszünet ideje alatt, amelyben a polgári lakosság védelem alatt áll - sürgetett Erdogan.

Ennek eredményeként egy új folyamat veheti kezdetét az unióval. Ha az EU határozottságot és politikai jövőképet mutat fel, lehetségessé válik, hogy elérjünk valamit

- húzta alá.

A Törökország és az Európai Unió közötti 2016-os migrációs megállapodást a migránsok jelenlegi szükségletei és a mostani szíriai helyzet fényében frissíteni kell - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden Ankarában az Anadolu török állami hírügynökségnek.

A tárcavezető rámutatott, hogy a kiegészítő rendelkezéseknek figyelembe kell venniük az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban uralkodó humanitárius helyzetet, valamint a 2016 augusztusát követően végrehajtott szíriai török hadműveleteket, amelyek következtében biztonságos területek jöttek létre az arab ország északi részén. Cavusoglu az idlíbi harcok miatt otthontalanná vált emberekkel kapcsolatban arról számolt be, hogy

a török segélyszervezetek eddig 1500, papírtéglákból összerakott, 25-30 négyzetméteres házat építettek a számukra a térségben.

A török diplomácia vezetője az előző napi brüsszeli munkalátogatás nyomán megalakított török-uniós tárgyalócsoportot illetően azt mondta: Ankara kész a konstruktív munkára, de őszinteséget vár Brüsszeltől. Törökországgal szemben az időhúzás korszaka véget ért, a kapcsolatok fenntartása érdekében cselekedni is kell - szögezte le.

A csoport egy ütemterv lefektetésén dolgozik - közölte a miniszter, és kifejezte abbéli reményét, hogy

a március 26-án kezdődő EU-csúcstalálkozóig megszületik a megállapodás.

Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Recep Tayyip Erdogan török államfőt Brüsszelben 2020. március 9-én. Forrás: MTI/EPA/AFP/John Thys

Cavusoglu hangsúlyozta, hogy

szerinte az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva,

különösen akkor, ha a közösség globális tényező akar lenni. Törökország soha nem volt és most sincs abban a helyzetben, hogy könyörögni kényszerüljön az uniónak - tette hozzá.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Ankara eddig 2,7 milliárd eurót kapott meg abból az összesen 6 milliárdos támogatásból, amelyet az EU-nak legkésőbb 2018 végéig át kellett volna utalnia a menekültek ellátására. Cavusoglu az európai bürokráciát és a vonatkozó projektek kiírását okolta a lassú folyósításért.

Brüsszel és Ankara 2016. március 18-án abban egyezett meg, hogy

Törökország feltartóztatja a migránsokat, és visszafogadja az Európai Uniótól azokat,

akik illegálisan érkeztek valamelyik görög szigetre, az EU pedig a visszaküldöttekért cserébe - először egy 72 ezres kontingens erejéig - legálisan átvesz Ankarától szíriaiakat, és hatmilliárd euróval hozzájárul a törökországi menekültek ellátásához. A megállapodás a török állampolgárok schengeni vízummentességét, Törökország uniós csatlakozási folyamatának felélénkítését és a vámunió fejlesztését is kilátásba helyezte.

A görög határ felé tartó migránsok a törökországi Edirne térségében 2020. március 9-én Forrás: MTI/AP/Emrah Gürel

Az utóbbi másfél hétben a török-görög szárazföldi határon kialakult migrációs helyzettel összefüggésben Cavusoglu úgy fogalmazott: "ő szégyelli magát a görög hatóságok helyett bánásmódjukat látva." "Ráadásul civilizációról, demokráciáról papolnak, és emberi jogokból is próbálnak kioktatni bennünket" - hangoztatta, hozzáfűzve, hogy "ha Törökországban történt volna ilyen, az egész világ felháborodott volna".

Cavusoglu nyomatékosította, hogy Európa határai nem a görög-török határnál, hanem Törökország délkeleti, szíriai, iraki, iráni határainál kezdődnek.