Érdekes határozatot fogadott el a napokban Norvégiában a konzervatív Haladó párt (FrP) – számolt be róla a TV2 nevű norvég televíziós csatorna.
Az új irányvonalban a párt azt határozta meg, hogy szorosabban védi a nemzetállamot, és kiépíti a hazafiságot az országban.
Az FrP célja az, hogy Norvégia a hazafiasság világítótornya legyen a világban. Érdekesség, hogy a párt elnöke, Siv Jensen nem szavazta meg a határozatot.
Ugyanakkor a párt talán legmeghatározóbb politikusa, Christian Tybring-Gjedde a szavazás előtti vitában egyértelműen állást foglalt a liberalizmus ellen.
A liberalizmus halott. Hagyjuk az utópisztikus ideológiákat, és próbáljuk meg a mindennapi életet jobbá tenni az emberek többségének. Új törvényekre van szükségünk. Úgy kell beszéljünk, hogy a legtöbb ember megértsen minket, és egy új generáció számára kell törvényeket hozzunk
- fogalmazott a politikus.
Christian Tybring-Gjedde emellett úgy véli, hogy a pártnak egyértelműen támogatnia kellene a klímahisztéria ellen fellépőket, valamint olyan törvényeket kellene favorizálnia, amelyek megálljt parancsolnak a migrációnak.
Népszavazást kell tartsunk a bevándorlásról. Ez nincs benne a határozatunkban, de számomra ez a következő lépés,
szögezte le. Egy másik FrP-s politikus, Geir Ugland Jacobsen szerint Norvégiát és a norvég embereket kell mindenek elé helyezni.
A Haladó párt jelenleg Norvégia harmadik legerősebb politikai szerveződése.
Christian Tybring-Gjedde népszavazásos ötlete nem lehet a véletlen műve. Friss statisztikai adatok szerint ugyanis a bevándorlás egyre nagyobb méreteket ölt. Az ország statisztikai hivatala szerint
2019-ben például 52 ezer ember érkezett Norvégiába. Ez a szám majdnem megegyezik a születések számával, ami 54,500 volt tavaly.
Továbbá az adatokból az is látszik, hogy a norvég felmenőkkel rendelkező nők termékenységi rátája 1,5 százalékos, míg a bevándorló háttérrel rendelkezőké 1,87. Az afrikai felmenőkkel rendelkező bevándorlók körében ez a szám jóval magasabb, 2,6 százalék.
2019-ben a teljes norvég lakosság nagyjából ötöde volt migrációs hátterű. Ha a fiatalokat nézzük, akkor az arány még szembetűnőbb: minden harmadik 30 éven aluli fiatal bevándorló, vagy rendelkezik bevándorló felmenőkkel. 2017-ben a norvég statisztikai hivatal közzétett egy jelentést, amelyben azt írta, hogy 2100-ra az ország lakosságának 52 százaléka lesz bevándorló hátterű, azonban az adatok fényében ez akár hamarabb is bekövetkezhet.