Szuperkedd: Biden és Sanders között dől el a demokrata jelöltség

TOPSHOT - Democratic presidential hopefuls Vermont Senator Bernie Sanders (L) and former Vice President Joe Biden gesture as they participate in the tenth Democratic primary debate of the 2020 presidential campaign season co-hosted by CBS News and the Congressional Black Caucus Institute at the Gaillard Center in Charleston, South Carolina, on February 25, 2020. (Photo by JIM WATSON / AFP) (Photo by JIM WATSON/AFP via Getty Images)

Joe Biden vezet a szuperkedden a demokrata elnökjelöltségért folytatott versenyben, az eddigi eredmények alapján. Az utolsó napokban a javára bejelentett visszalépések és a dél-karolinai győzelme miatt jelentősen nőtt a támogatottsága. A 14 államból eddig hetet nyert meg, a szuperkedd előtt vezető Bernie Sanders kettőt. A milliárdos Michael Bloomberg a többszázmillió dolláros reklámkampány ellenére rosszul szerepel, Amerikai Szamoán kívül sehol nincs esélye a győzelemre és második helyen is legfeljebb egy államban végezhet. Nagy vereséget szenved az október-novemberben legnagyobb esélyesnek számító Elizabeth Warren is, még saját államában, Massachusettsben is csak a harmadik helyen áll. Az ő esetleges visszalépése Sanders esélyeit javítaná, bár kérdéses, hogy felszólítja-e szavazóit Sanders támogatására. Bloomberg azt mondja, semmiképpen nem lép vissza, és ezt támasztja alá, hogy már Floridában, a március 17-i előválasztás helyszínén kampányol. A  republikánusoknál Donald Trumpnak nincs igazi vetélytársa, biztosan ő lesz újra a republikánus jelölt. 

Miután Pete Buttigieg és Amy Klobuchar is visszalépett a javára, a Texasban népszerű Beto O'Rourke pedig támogatásáról biztosította, jelentősen megnőttek az eddig gyengén szereplő Joe Biden esélyei.

Ennek megfelelően szerepelt az első államokban is, ahonnan eredmények érkeztek a szuperkedden. Virginiában (szuperkedden a negyedik legnagyobb állam) a vártnál jóval magabiztosabban nyert, 53,3-23,1-re győzte le Bernie Sanderst. Sanders megnyerte ugyan Vermontot, de az eredmény kisebb kudarccal ért fel számára. A kis Vermont (mindössze 16 delegáltja lesz) ugyanis a saját állama, 2016-ban több, mint 85 százalékos eredménnyel nyert Hillary Clinton ellen, és az összes delegált az övé lett. Ehhez képest most 51-52 százalékos eredménnyel nyeri csak meg az államot, és legalább 3 delegált Bidené lesz.

Biden nagy győzelmet arat a harmadik legnagyobb államban, Észak-Karolinában is, a szavazatok 65 százalékának összeszámolása után 39,1-23,8-ra vezet Sanders előtt. Obama volt alelnöke megnyeri Alabamát, Oklahomát, Tennesse-t, Arkansas-t és Minnesotát is (ez utóbbi a hatodik legnagyobb állam a szuperkedden). Ráadásul vezet Massachusettsben is, ami Elizabeth Warren állama, Warren azonban csak a harmadik helyen áll.

Sanders Vermonton kívül Coloradót és Utahot nyerte eddig meg, Bloomberg pedig az Amerikai Szamoában rendezett jelölőgyűlést, de annak jelképes a jelentősége, a jelöltek közül rajta kívül más nem is kampányolt ott.

Magyar idő szerint négy órakor Bidennek összesen 296, Sandersnek 183 delegáltja van (a már visszalépett Buttigieg-nek 26, Warrennek 17). Texasban, több, mint félmillió szavazat összeszámolása után azonban Sanders stabilan vezet (29,0-23,3 Bidennel szemben) és Kaliforniában is ő az esélyes. A verseny tehát nem dőlt el, de várhatóan már csak Biden és Sanders között zajlik majd a szuperkedd után.

Korábban írtuk:

A nyári elnökjelölt-állító konvenciókra a küldötteket jelölőgyűléseken választják ki, amely február 3-án Iowa államban kezdődött, és júniusban, Puerto Ricóban fog véget érni. A republikánusok jelöltje Donald Trump lesz.

Bár technikai értelemben van kihívója, az elnök annyira népszerű, hogy nem lehet kérdés a jelölése.

A demokraták tizenegy jelölttel indultak neki az előválasztásoknak, most már csak öten vannak versenyben, bár azok közül is csak kettő, maximum három kandidálónak van esélye, hogy összegyűjtse az elegendő számú küldöttet. A lehetséges küldöttek száma államonként eltérő, Kaliforniában 415 demokrata delegátust lehet választani, míg New Hampshire államban csak 24-et.

A Demokrata Párt elnökjelölt-állító konvenciója július közepén lesz, míg a republikánusoké augusztus végén.

Tulsi Gabbard, Michael Bloomberg, Bernie Sanders, Elisabeth Warren, Joe Biden Forrás: AFP

Kedden szuperkedd

Miközben röpködnek a kampányokra költött dollármilliók, kedden tizennégy tagállamban - Alabamában, Arkansas államban, Coloradóban, Észak-Karolinában, Kaliforniában, Maine-ben, Massachusettsben, Minnesotában, Oklahomában, Tennessee-ben, Texasban, Utah államban, Vermontban, Virginiában - és Amerikai Szamoán szavaznak a jelöltekre.

A Demokrata Párt részéről Bernie Sanders vermonti szenátor tűnik a legesélyesebbnek arra, hogy a legtöbb államban megszerezze a többséget vetélytársaival szemben. Iowa államban a kaotikus szavazatszámlálási procedúra után nem nyert, de nagyon jól szerepelt, New Hampshire-ben és Nevadában viszont megnyerte a jelölőgyűlést.

A másik aspiráns a korábbi amerikai alelnök, Joe Biden, aki Dél-Kaliforniában úgy tudott nyerni, hogy jelentősen felülmúlta a várakozásokat, igaz szinte kizárólag arra az államra koncentrált. Tyler Olson ugyanakkor megjegyzi a Fox News-on megjelent cikkében, hogy Bidennek nincs olyan szintű erőforrása a kampányra, mint Sandersnek, vagy a milliárdos Michael Bloombergnek, New York korábbi polgármesterének.

Donald Trump közben megkérdőjelezte Joe Biden mentális állapotát hétfői kampánya során Észak-Karolinában, kihangsúlyozva az egykori alelnök bakijait. Biden állítólag "szupercsütörtökről" beszélt szuperkedd helyett, valamint egy televíziós vitában azt mondta, hogy 2007 óta 150 millió ember halt meg fegyveres támadásban. Hozzátette, hogy ha Biden lenne majd az új elnök, akkor betennék egy otthonba, és más emberek vezetnék az országot, akik ultrabaloldali radikális őrültek.

Bloombergre, aki eddig több mint 400 millió dollárt költött kampányára, először lehet majd szavazni kedden az előválasztás során.

A kampány eddigi küzdelmeit kihagyta, és bár a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy népszerűsége emelkedőben van, kedden kiderülhet, hogy ez szavazatokban mit is ér.

Szombaton, a dél-karolinai előválasztás kudarca után Tom Steyer kaliforniai milliárdos, vasárnap Pete Buttigieg, egy indianai kisváros (South Bend) volt polgármestere, hétfőn pedig Amy Klobuchar minnesotai szenátor jelentette be, hogy visszalép a jelöltségért folyó vetélkedéstől. Hétfőn este Buttigieg és Klobuchar is az Obama-kormányzat egykori alelnökét, Joe Bident biztosította nyilvánosan is a támogatásáról, sőt Klobuchar szenátor már együtt is kampányolt a volt alelnökkel a texasi Dallasban. Beto O'Rourke egykori texasi kongresszusi képviselő szintén Bident támogatja.

Klobuchar azzal magyarázta visszalépését, hogy az elkövetkező négy hónapot (az elnökjelölt-állító konvencióig) nem azzal kell tölteni, hogy megosztják a pártjukat, és egymást marják.

Joe Biden volt amerikai alelnök támogatóihoz beszél egy kampányrendezvényen a Dél-Karolina állambeli Conway városban 2020. február 27-én. Forrás: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Elizabeth Warren massachusettsi szenátor viszont egyelőre folytatja küzdelmét, bár kérdés, hogy mire alapozza elnökjelölt-aspiránsi álmait. Az eddigi eredmények alapján csak a negyedik helyen áll - Pete Buttigieg visszalépésével a harmadik helyre "jött fel" -, így ha a szuperkedden sem tud átütő sikert aratni, akkor az ő visszalépésével is számolni lehet.

Van még egy jelölt, Tulsi Gabbard, Hawaii kongresszusi képviselője, aki a legfiatalabb az összes jelölt közül. Az ő támogatottsága elenyésző, de még nem lépett vissza.

Bár Sanders arra hívta fel riválisait hétfői minnesotai kampánya során, hogy csatlakozzanak hozzá, a BBC azt írja, hogy

a Demokrata Párt mérsékeltebb szárnya nem akarja, hogy a magát demokratikus szocialistának nevező Sanders legyen Trump kihívója a novemberi elnökválasztáson.

További probléma lehet, hogy Sanders jövőre nyolcvan éves lesz; igaz, a másik esélyes, Joe Biden is már 78 éves lesz az elnökválasztások idején. (Elizabeth Warren szintén elmúlt hetven éves, Bloomberg Bidenhez hasonlóan '42-es születésű).) Sanders egyébként ősszel szívinfarktust kapott, de utána folytatta a kampányt.

Az első négy jelölőgyűlés után tehát Bernie Sanders vezet 60 delegátussal, Biden a következő 54-gyel, míg Warrennek csak nyolc küldöttje van eddig.

Ahhoz, hogy elnökjelölt legyen valaki, 1991 küldött elnyerése szükséges.

A kedden szavazó tizennégy államból az öt legtöbb küldöttet adó államban Sanders vezet a felmérések szerint, köztük Kaliforniában és Texasban is. Ahogy azonban korábban írtuk, Pete Buttigieg és Amy Klobuchar visszalépése nem jó hír Sandersnek, ezért kérdés, hogy a visszalépések mennyire fogják befolyásolni a szavazókat. Amennyiben a mérsékelt szavazók Bident választják, úgy értelemszerűen csökkenhet a különbség kettejük között. Ott van ugyanakkor még Bloomberg is, aki Bidentől vehet el voksokat.

Michael Bloomberg Forrás: AFP/2016 Getty Images/Joe Raedle

Sanders sikeréhez hozzájárul az is (azon kívül, hogy jól hangzanak ígéretei a jövedelmi egyenlőtlenségek felszámolásáról az egészségügytől kezdve az adózáson át az oktatásig), hogy messze ő gyűjti a legtöbb adományt,

januárban 25,1 millió dollárt, miközben a többi demokrata jelölt kampánya összesen kevesebb mint 33 millió dollárt kapott egyéni adományokból.

Választási évben a jelölteknek havonta kell beszámolniuk pénzügyeikről a Szövetségi Választási Bizottságnak.

Bernie Sanders vermonti szenátor egy kampányrendezvényen, a Dél-Karolina állambeli Richmondban 2020. február 27-én. Forrás: MTI/EPA/Erik S. Lesser

A szuperkedd egyébként mindig is nagy esemény volt az amerikai elnökválasztásokon. Maga a kifejezés az 1976-os elnökválasztás idejére nyúlik vissza. Abban az évben júniusban tartották az utolsó nagy előválasztásokat - Kaliforniában, New Jerseyben és Ohióban -, de sem a demokrata, sem a republikánus elnökjelölt nem tudott átütő eredményt elérni. Akkor használták először a szuperkedd kifejezést.

1984-ben, amikor a demokrata párti Walter Mondale földcsuszamlásszerű vereséget szenvedett a republikánus Ronald Reagantől, akkor a Demokrata Párt vezetői, és elsősorban is a déli tagállamok pártvezetői úgy okoskodtak, hogy ha államaikban nem júniusban, hanem egy jóval korábbi időpontban, és egyszerre tartják az előválasztásokat,

ezzel megnövelhetik egy, a térségből származó elnökjelölt esélyét, és azt is, hogy legyen idő a további előválasztásokon népszerűsíteni az adott jelöltet.

13 déli állam akkor megállapodást írt alá erről, majd csatlakozott hozzájuk még 7 további állam és Amerikai Szamoa is. S ekkor született meg az a szuperkedd, amely nagyjában-egészében ma is ismeretes. Igaz, nem minden évben ugyanazok az államok választanak a szuperkedden, de a krónikák úgy tartják: azóta a szuperkeddet - mivel a választó államok nagy része délen fekszik - bizonyos déli hangulat lengi be. Az idén szavazó 14 állam fele is déli tagállam.