Nem jutott be a pozsonyi parlamentbe a Momentum szlovák liberális testvérpártja

EP választás 2019 Európai Parlament EP2019 Momentum, eredményváró
Vágólapra másolva!
Sajtókommentárok szerint, az 1998-as parlamenti választás óta, mikor is sikerült összefogással leváltani Vladimir Meciar autokratikus és magyarellenes kormányát, a szombati voksolás volt a legfontosabb az önálló Szlovákia 27 éves történelme során. A rendszerváltás óta először nem jutottak be a szlovák parlamentbe magyar pártok, de nem sikerült elérnie a bejutási küszöböt a liberális Momentum Mozgalom testvérpártjának, a macronista Progresszív Szlovákia-Együtt (PS-SPOLU) pártszövetségnek sem, hiába kampányolt nekik a magyar pártok ellenében Donáth Anna és Fekete-Győr András. Nem mellesleg, kampányra a SMER után ők költötték a legtöbbet, január 29-ig közel 1,3 millió eurót. A PS-SPOLU főleg a magyarlakta járásokban szerepelt katasztrofálisan, a vezetőik pedig hétfő délelőtt be is jelentették a lemondásukat. 
Vágólapra másolva!

Történelmi jelentőségű parlamenti választásokat tartottak szombaton Szlovákiában. Szlovák viszonylatban a részvétel kiugróan magas volt, 65,8 százalékos volt.

A választás eredményeképpen abszolút kisebbségbe került a szociáldemokrata, populista, de mégis nacionalista - bár az utóbbi időben a magyarellenességét háttérbe szorító - Robert Fico volt kormányfő vezette SMER, amely csak 18,29 százalékot kapott.

Ez azt jelenti, hogy

2006 óta először (leszámítva egy rövid 2010-2012 közötti időszakot) olyan kormánya lesz Szlovákiának, aminek nem része a SMER.

Az abszolút győztes a jobboldali, bevándorlásellenes és Orbán Viktor magyar kormányfő egyes intézkedéseit méltató Igor Matovic vezette OLaNO (Átlagemberek és Autonóm Személyek Pártja) lett, 25,02 százalékot szerezve, ez különösen annak tükrében meglepő, hogy a felmérések 15-18 százalék közé mérték a pártot.

Igor Matovic Forrás: MTI/EPA/Martin Divisek

Az OLaNO korábban a konzervatív-euroszkeptikus ECR európai parlamenti frakciójának volt a tagja, de tavaly átültek az Európai Néppártba (EPP).

A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) csak 3,9 százalékot kapott, így nem jutott be a pozsonyi parlamentbe,

a vegyes nemzetiségű, de magyar irányítású Most-Híd pedig kiesett a törvényhozásból, katasztrofálisnak nevezhető, 2,05 százalékos eredménnyel.

Emiatt a Most-Híd még az állami támogatást is elveszette, ahhoz ugyanis legalább 3 százalékot kellett volna elérnie.

A párt elnöke, az elmúlt közel 3 évtized legmeghatározóbb felvidéki magyar politikusa, Bugár Béla lemondott a Híd elnöki tisztségéről.

Bugár Béla Forrás: MTI/Komka Péter

A magyar pártok bukása miatt

a független Szlovákia történetében először nem lesz jelen a pozsonyi parlamentben magyar politikai erő,

aminek következményei még beláthatatlanok. A magyarság képviselet nélkül maradása elsősorban azzal magyarázható, hogy az MKÖ és a Most-Híd között főleg személyi konfliktusok miatt nem jött létre összefogás.

A pozsonyi parlamentben így egyetlen magyar nemzetiségű politikus maradt, Grendel Gábor (Grendel Lajos Kossuth-díjas író fia), aki az OLaNO színeiben szerzett mandátumot.

Szintén

nem jutott be a szlovák törvényhozásba a magyarországi Momentum szlovák testvérpártja, a macronista Renew Europe EP-frakció tagja, a Progresszív Szlovákia-Együtt (PS-SPOLU) pártszövetség,

mivel csak 6,96 százalékot kaptak, de a szlovák törvények értelmében, pártszövetségek esetében a bejutási küszöb 7 százalék.

A PS-ben politizált régebben Zuzana Caputová jelenlegi köztársasági elnök, de tavaly kilépett a pártból.

Érdemes megjegyezni, hogy kampányra az eddigi kormánykoalíció legnagyobb pártja, a SMER után a PS-SPOLU költötte a legtöbbet, január 29-ig közel 1,3 millió eurót.

A PS-SPOLU sajtókommentárok szerint alapvetően két ok miatt nem lett parlamenti párt, egyrészt

az erőszakos akcióktól sem visszariadó antifasisztákkal vállalt közösséget,

annak érdekében, hogy együtt harcoljanak Szlovákia állítólagos „fasizálódása" ellen.

Marian Kotleba LSNS nevű szélsőséges pártja egyébként 7,97 százalékot kapott a 2016-os 8 százalékhoz képest, tehát szó sincs a szélsőségesek előretöréséről.

A helyi balliberális sajtóorgánumok által megrendelt és később közölt felmérések amúgy 12-15 százalék közé mérték a progresszíveket,

e közvélemény-kutatások hitelessége az eredmény tükrében megkérdőjeleződött.

A szlovák progresszívek vereségének a másik oka az volt, hogy

a szintén nem létező magyar veszéllyel riogatták a szlovákokat, és állandóan az „orbanizáció" rémképét vetítették elő,

tulajdonképpen budapesti ügynököknek bélyegezve a helyi magyar politikusokat, különösen az MKÖ-pártiakat.

Az sem sokat segített rajtuk, hogy a Momentum elnöke, Fekete-Győr András még a választások előtt egy nappal, pénteken is kiállt mellettük az Azonnalinak adott nyilatkozata alapján.

Fekete-Győr András Forrás: MTI/Illyés Tibor

A PS-SPOLU egyébként rendelkezik magyar platformmal is, de a magyar jelöltjeiket annyira hátra sorolták a listán, hogyha bejutott volna a pártszövetség a szlovák parlamentbe, akkor sem lehetett volna magyar képviselőjük Pozsonyban.

Korábban egyébként Fekete-Győr és a Momentum egyik EP-képviselője, Donáth Anna azt állították, hogy lesznek befutó helyen magyar politikusok a szlovák testvérpártjuk listáján, de

ez akkor sem lett volna igaz, ha elérik a bejutási küszöböt.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, ennek ürügyén Donáth november 7-én, a PS-SPOLU magyar képviselőjelöltjeinek a révkomáromi bemutatkozóján azért kampányolt, hogy a felvidéki magyarok szavazzanak a magyar pártok helyett a szlovák pártszövetségre.

Ráadásképpen, a liberális politikus a kampányrendezvényen többek között azt mondta, „a felvidéki magyarok lehetnek úgy magyarok, hogy közben büszke szlovákok".

A liberális politikus Révkomáromban hangoztatott álláspontja akkor óriási botrányt váltott ki a felvidéki magyarok körében és Magyarországon is.

A PS-SPULO a Momentum kampánya ellenére nagyon rosszul szerepelt a Felvidék magyarlakta járásaiban:

  • a Dunaszerdahelyi járásban, ahol a lakosság 75 százaléka magyar, csak 4,43 százalékot kaptak;
  • a Komáromi járásban, ahol 64 százalékos a magyarság aránya, 4,49 százalékot szereztek;
  • a Rimaszombati járásban, ahol a népesség 41,3 százaléka vallotta magát a legutóbbi népszámláláson magyarnak, nem is mérhető a PS-SPOLU;
  • a 35 százalékban magyarlakta Galántai járásban sem lehet mérni a támogatottságukat;
  • az Érsekújvári járásban szintén nem mérhetőek a szlovák progresszívek, ott 33,6 százalékos a magyarság aránya;
  • a 32,4 százalékban magyarlakta Vágsellyei járásban 5,94 százalékot kapott a PS-SPOLU, ami a parlamenti küszöb alatt van;
  • a 30,6 százalékos magyar lakosságú Rozsnyói járásban sem sikerült olyan teljesítményt nyújtaniuk a progresszíveknek, hogy tudják őket mérni
Szlovákiai választási térképe a járások győzteseivel. Sötétzöld - OLaNO, piros - SMER, világoszöld - MKÖ Forrás: Ma7.sk

Az egyetlen felvidéki magyar nyelvű napilap, az Új Szó információi alapján, mind a PS, mind a SPOLU elnökei bejelentették a távozásukat.

Michal Truban és Miroslav Beblavy a jövőben nem is kívánnak részt venni pártjaik vezetésében.