Már 120 ezer migráns van a görög-török határon, egyre több az összecsapás

Kasztaniesz, 2020. március 2. Európába igyekvő migránsok állnak a szögesdrótkerítés mögött a görög-török határnál fekvő görögországi Kasztaniesznél 2020. március 2-én. Szíriai menekültek ezrei próbálnak átjutni a török-görög szárazföldi határon Görögországba azóta, hogy február 28-án Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő menekülteket. Görögország egy hónapra felfüggesztette a menedékkérelmek elfogadását, és katonai erőkkel erősítette meg a határait, hogy visszaszorítsák az illegális határátlépést. MTI/AP/Jánisz Papanikosz
Vágólapra másolva!
Este is folytatódtak az összecsapások az Európai Unió külső határánál, a görög-török határon. Görög katonák, az M1 tudósítása szerint könnygázzal, vízágyúval és gumilövedékkel próbálják megakadályozni, hogy a migránsok áttörjenek. Egyes források szerint halálos áldozata is van az összecsapásoknak, a görögök szerint azonban ez álhír, mint ahogy az is, hogy több tízezren átjutottak. Azt viszont a görögök is megerősítik, hogy a tengeren százával szállítják a hajók a migránsokat. Angela Merkel német kancellár hétfőn azt közölte, 2015-tel ellentétben Németország most nem fogja befogadni a migránsokat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a migránsok nagy része koronavírussal fertőzött területekről érkezik.
Vágólapra másolva!

Ahogy arról az Origo is folyamatosan beszámol, az után alakult ki új migrációs válság, miután a törökök megnyitották nyugati határaikat a migránsok előtt.

Európába igyekvő migránsok állnak a szögesdrótkerítés mögött a görög-török határnál fekvő görögországi Kasztaniesznél 2020. március 2-án Forrás: MTI/AP/Jánisz Papanikosz

Erdoğan török elnök azt mondta,

már hónapok óta figyelmeztette rá az európai partnereket, hogy nem képesek fenntartani a határzárat, de ennek ellenére mégsem kaptak több támogatást az uniótól.

Szerinte az EU nem tartja be a 2016. márciusi megállapodást. Annak a paktumnak - melyet Angela Merkel német kancellár és Erdoğan török elnök kötött - az volt a lényege, hogy

6 milliárd euróért cserébe Ankara visszatartja a migránsokat.

A pénzt pedig – elméletileg – a Törökországban tartózkodó migránsok ellátására kell költeni.

Azonban

az ígért 6 milliárdból csak 3,2 milliárd érkezett meg, ráadásul a törökök szerint már 6 milliárd is kevés lenne.

A válsághelyzetet fokozza, hogy az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban az elmúlt hetekben sokkal intenzívebbé váltak a harcok, emiatt december óta

nagyjából 900 ezer szír indult meg a török határ felé.

Azt pontosan nem tudni, hogy ebből végül hányan jutottak be Törökországba.

Süleyman Soylu török belügyminiszter hétfőn, a közösségi oldalán azt írta, hogy Törökország nyugati határainak csütörtök éjszakai megnyitása óta négy nap alatt 117 ezer 677 migráns hagyta el az országot az Európai Unió irányába.

Soylu szombat éjszaka még csak 47 ezer, vasárnap délelőtt pedig már 76 ezer távozó migránsról számolt be.

A görög hatóságok szerint az időközben megerősített határvédelemnek köszönhetően a több tízezresre duzzadt tömegből csak nagyon kevesen tudják valóban átlépni a határt, és aki megteszi, azt is őrizetbe veszik vagy visszaküldik.

A görögök szerint

péntek óta több mint 15 500 illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg.

Hétfőn a görög hadsereg egynapos hadgyakorlatot tartott a török határ közelében. A hadgyakorlaton éles lőfegyvereket is használtak. A cél nyilvánvalóan a migránsok elrettentése volt.

Közben a görög hazafias és nacionalista erők is azt szorgalmazzák, hogy védje meg az athéni kormány a határaikat.

A törökök szerint a görög határvédelmi szervek megöltek egy szíriai migránst, a görögök szerint ez álhír

Ömer Çelik, a török kormánypárt szóvivője, hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, a görögök megölték az egyik migránst. Mivel a görög-török kapcsolatok hagyományosan nagyon rosszak, ezt a bejelentést fenntartásokkal kell fogadni.

Celik a szíriai migráns állítólagos megöléséről szóló hírt a BBC egyik Isztambulban élő, török nemzetiségű tudósítójának, Mughira Al Sharifnak a Twitter-oldalán közzétett videójára és rövid magyarázatára hivatkozva jelentette be. Celik megnevezte az állítólagos migránst is, és azt mondta, Aleppóból származik.

Más információt ugyanakkor nem közölt róla.

Ezt a híresztelést később átvette a Reuters brit hírügynökség is, később pedig futófűzként terjedt el a nemzetközi médiában.

A konzervatív görög kormány szóvivője, Szteliosz Pecasz a közösségi oldalán

fake newsnak, a törökök álhírének minősítette a migráns lelövéséről szóló hírt.

A bolgárok még nem éreznek jelentős nyomást a határaikon, a migránsok ugyanis szinte mind Görögország felől próbálkoznak bejutni az Európai Unióba. Bojko Boriszov miniszterelnök szerint a helyzet nem változott.

Ennek az a magyarázata, hogy

a bolgár-török határon kerítés húzódik, a bolgárok pedig az elmúlt 5 évben is jól védték a határaikat,

ellentétben a görögökkel, akik csak a most hivatalban lévő, júliusban beiktatott konzervatív kormány intézkedései után kezdtek figyelmet fordítani rá.

A görög-török határon is húzódik egy kerítés, csak azt - a bolgárral ellentétben -, a szélsőbaloldali Sziriza-kormány alatt nem tartották karban.

Hétfő este Boriszov egyébként találkozott Ankarában Erdoğan elnökkel.

A találkozó részletei még nem ismertek, de aligha kerülhették el a migrációs válság miatt kialakult helyzetről szóló konzultációt.

Angela Merkel: Németország nem kívánja befogadni a migránsokat, a törökök pedig bánjanak velük rendesen

Angela Merkel német kancellár - szintén hétfő este - egy másik ügyben tartott sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy

Angela Merkel Forrás: AFP/DPA/Kay Nietfeld

Hozzátette, Erdoğan török elnök úgy érzi, nem kap elég segítséget az EU-tól, ami érthető és méltányolható, az viszont elfogadhatatlan, hogy ezt a menekültek és migránsok kárára folytatott politikával juttatja kifejezésre, hiszen

arra készteti őket, hogy induljanak el a határhoz, holott ez az út szerinte lényegében egy zsákutca.

Arra a kérdésre, hogy „opció" lehet-e a határok megnyitása, a távozók befogadása és a menedékkérőket befogadó németországi állomások előkészítése nagyobb tömeg fogadására, a német kancellár azt mondta: számára az az opció, hogy tárgyaljanak Törökországgal annak érdekében, hogy visszaálljon a korábbi helyzet.

Merkel elismerte, hogy Ankara „nagyon sokat teljesít" a mintegy hárommillió szíriai állampolgár, és a további legkevesebb egymillió afgán, iráni és más külföldi menekült és migráns befogadásával, helyzete pedig az idlíbi harcok miatt egyre súlyosbodik.

Merkel bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalt arról, hogy alakítsanak ki egy védett övezetet Szíriában a török határ térségében.

Arról viszont Merkel nem beszélt, hogy

az általánosságokon túl tervezik-e a 2016-ban megígért 6 milliárd euróból a maradék 2,8 milliárd folyósítását.

A konkrét összeg átadása nélkül nehezen képzelhető el, hogy Erdoğan hosszabb távon is visszatartja a migránsokat, noha elméletileg ez ellene a cél.

Koronavírussal feltőzött területekről is jönnek migránsok

Ha ez nem lenne elég, a migránsok többsége olyan régiókból érkezik, amelyek koronavírussal féltőzöttek.

Sokan Iránból jönnek Törökország felé, a perzsa államban pedig hivatalosan 1501 feltőzött van, a negyedik legtöbb Kína, Dél-Korea és Olaszország után.

null

null

Azt, hogy nem hivatalosan mennyien lehetnek, nem lehet tudni, de egyes brit sajtóorgánumok a bejelentett szám legalább kétszeresére teszik a koronavírus-gyanús eseteket.

Más migránsokat kibocsátó államokban is megjelent a koronavírus, például Indiában, Pakisztánban és Afganisztánban.

Ráadásképpen, ezen országok állampolgárai Iránon keresztül érkeznek Törökországba.

A török határra jönnek migránsok Irakból és Jordániából is, ezen államokban pedig szintén jelen van a koronavírus.