Megkezdődött Londonban Julian Assange kiadatási pere

ASSANGE, Julian
London, 2018. január 11. 2017. május 19-én Ecuador londoni nagykövetségének erkélyén készített kép Julian Assange-ról, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál ausztrál alapítójáról, aki 2012 júniusától rejtőzködik a dél-amerikai ország londoni külképviseletén, mert attól tart, a brit hatóságok kiadnák őt az Egyesült Államoknak. Az ecuadori külügyminiszter 2018. január 11-én közölte, hogy hazája állampolgárságot adott Assange-nak. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Vágólapra másolva!
Megkezdődött hétfőn Londonban a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiadatási pere.
Vágólapra másolva!

A várható fellebbezések miatt valószínűleg évekig tartó bírósági eljárás tétje az, hogy Assange-t a brit kormány kiadhatja-e az Egyesült Államoknak. A WikiLeaks-alapítót az amerikai bűnüldöző hatóságok bizalmas amerikai kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt körözik, és kérték kiadatását Londontól.

Az ausztrál állampolgárságú, 48 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint

csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg,

és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Tavaly április 11-én azonban - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények címén, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és tavaly visszavonta Assange nemzetközi körözését.

Julina Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-t Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak.

2017. május 19-én Ecuador londoni nagykövetségének erkélyén készített kép Julian Assange-ról Forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz eljutatták a kiadatási kérelmet.

A londoni Woolwich kerület koronabíróságán hétfőn kezdődött eljárásban az amerikai kormány brit jogi képviselője, James Lewis kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Az Egyesült Államok nevében eljáró jogi képviselő elmondta:

olyan emberekről van szó, akik például az iráni rezsim jogsértéseiről vagy az al-Kaida terrorszervezet működéséről adtak tájékoztatást.

Lewis szerint az Assange által szerkesztés nélkül nyilvánosságra hozott diplomáciai iratok olyan ellenzékiek és informátorok nevét és személyi adatait is tartalmazták, akik Afganisztánban segítették az amerikai és a koalíciós haderők terrorellenes műveleteit.

Az amerikai kormány jogi képviselője szerint nem lehet a szólásszabadsághoz fűződő joggal igazolni mások életének és személyi biztonságának közvetlen veszélyeztetését. Az amerikai hatóságok 18 vádpontot fogalmaztak meg Assange ellen, ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja a WikiLeaks alapítóját.

Az amerikai kormány jogi képviselője szerint e vádak alapján Assange közönséges bűncselekményeket követett el.

Az első fokú végzés Assange kiadatásának ügyében legkorábban májusra várható,

de jogi szakértők egyöntetű véleménye szerint a szinte biztosra vehető fellebbezési eljárások miatt az ügy jó eséllyel évekig elhúzódik. Az eljárás nyitó tárgyalási napján több százan tüntettek a londoni bíróság épülete előtt Assange szabadlábra helyezéséért.