Új költségvetési javaslat bemutatásával folytatódhat az EU-csúcs

VON DER LEYEN, Ursula, EU-csúcs
Brüsszel, 2020. február 20. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozójára érkezik Brüsszelben 2020. február 20-án. A csúcstalálkozó résztvevői a 2021 utáni, hétéves uniós költségvetésről tárgyalnak. MTI/EPA/Ian Langsdon
Vágólapra másolva!
Az európai uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről folytatják a tárgyalást péntek reggel a rendkívüli EU-csúcstalálkozón. Az új, pontosított tagországi álláspontok alapján készült javaslatot az Európai Tanács elnöke fogja bemutatni. 
Vágólapra másolva!

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú európai uniós költségvetés áll az Európai Tanács csütörtökön kezdődött rendkívüli ülésének középpontjában, majd az új költségvetési javaslat bemutatásával folytatódik pénteken. Elemzők kétségesnek tartják, hogy a tagállami vezetők végső megállapodásra jutnának.

Diplomáciai források szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet. Barend Leyts, Charles Michel szóvivőjének tájékoztatása szerint

a csúcstalálkozón az uniós tagállamok vezetői előbb ismertették országaik álláspontját a következő hétéves költségvetésről,

majd az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének, valamint a tagországi vezetőknek az egymás közötti egyeztetései kezdődtek meg. Ezek végeztével indulhat az új javaslat szövegezése.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozójára érkezik Brüsszelbe Forrás: MTI/EPA/Ian Langsdon

A brexit miatt megosztó téma a büdzsé

Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy

kevesebb elosztható pénz marad,

miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.

A takarékos négyek állandó költségvetést akarnak

Az úgynevezett "takarékos négyek" - Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői, azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is állandó legyen a büdzsé, maradjon a bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka a befizetés mértéke. Ezzel összefüggésben - Németországgal együtt - továbbá ragaszkodnának a Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben, a közös agrárpolitikát (KAP) érintően bevezetett kompenzációs mechanizmus megtartásához is.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, Marjan Sarec szlovén (és Robert Abela máltai kormányfő) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozóján Brüsszelben Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Magyarország a támogatások csökkentését akarja elkerülni

A kohézió barátai nevű csoport tizenhat tagja - köztük

Magyarország - egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások,

valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek.

Elhúzódó vita tárgyát képezheti Charles Michel azon javaslata is, amely szerint a jogállamiság kritériumainak betartásához kötnék az uniós pénzek kifizetését. A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az EU-s források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint minősített többségi szavazással dönthetnének a tagállamok.