A feministák gyávasága a Mila-ügyben

Az egyik legjobb és legsikeresebb európai esszéíró, a konzervatív gondolkodó, Eric Zemmour a Le Figaróban a Mila-ügyet elemzi. Pontosabban, a baloldali feministák furcsa állásfoglalását. Az előzményekről azt kell tudni, hogy egy 16 éves francia lányt muszlim osztálytársai hónapokon át kínoztak. Azért, mert leszbikus. Ezután a lány - kétségtelenül durva stílusban - muszlim társnőit, és magát a muszlim vallást kezdte szidni a Facebookon. Ezt követően a lányt halálosan megfenyegették, az iskolából kitiltották, és egyáltalán nem járhatott iskolába. 

"Mostantól van olyan, hogy Mila előtt és Mila után. Ez a fiatal lány nagy valószínűséggel nem érdemli meg sem a túlzott figyelmet, sem a teljes érdektelenséget. Ő csak korának tinédzsere. Kifejezésmódja közelebb áll a rapper-böfögéshez, mint Chateaubriand prózájához. De szerencsétlenségére - és a mi okulásunkra - ő nem Franciaországot, a rendőrséget vagy a katolicizmust sértette meg, hanem az iszlámot. A többit kitalálhatjuk. Attól kezdve különböző reakciók és táborok alakultak ki és különültek el. Akik csak a lány durva sértéseire figyeltek fel, azok elfelejtették, hogy a vitatott dalok csupán válaszreakciók voltak a fekete-afrikai fiatalok durva és sértő zaklatásaira, és azt is, hogy ezt követően azok halálosan megfenyegették, míg végül a fiatal Milának menekülnie kellett a középiskolájából. A kritikák elsősorban baloldali nőktől és feministáktól származtak, mint például Nicole Belloubet vagy Ségolène Royal, akik kifejtették, hogy a muzulmánok méltóságát érte sérelem, márpedig azt tiszteletben kellene tartani. Ironikus, hogy anélkül, hogy tudták volna, a XIX. század katolikus publicistáinak retorikáját alkalmazták, akik megpróbálták visszahozni az istenkáromlás tilalmát, amit a francia forradalom törölt el."

Nicole Belloubet igazságügy-miniszternő - aki egyébként mihelyt elvégezte a jogi egyetemet, azonnal belépett a francia szocialista pártba, még 1983-ban - egyenesen egy cikket küldött a Le Monde szerkesztőségének, amelyben arról értekezett: súlyos vétség egy vallás, az iszlám ellen megszólalni. Royal, aki még 2007-ben a szocialisták elnökjelöltje volt (a második fordulóban Nicolas Sarkozy győzte le), a francia köztelevízióban az iskolából elüldözött és halálosan megfenyegetett kamaszlányt szidta, mondván, hogy hiányzik belőle a tisztelet, azaz, szerinte itt kezdődött az egész ügy.

Mila egy televíziós műsorban

Eric Zemmour írásában felidézi, hogy "megint mások, akik amúgy szakemberei lennének a média-feminizmusnak, az azonnali reakcióknak, az örök-áldozatként szereplő nők védelmének és mindenekfölött az összes LMBT-orientációnak (...) most mély csendjükkel sziporkáztak."

Arról is ír a kiváló esszéista, hogy "Caroline De Haas, nőjogi aktivista, a 2016. évi szilveszteri kölni támadások kapcsán, amikor fiatal migránsok rengeteg német nővel szemben erőszakoskodtak, mindenkit „rasszista szar”-nak nevezett, aki kapcsolatot vélt felfedezni a migránsok viselkedése, és azok származása között. Ugyancsak ő volt az is, aki arról magyarázott, hogy a Porte de la Chapelle kerületben „ki kellene szélesíteni a járdákat”, ami megvédené a nőket ugyanezen fekete-afrikai származású fiatalok sértegetéseitől és zaklatásaitól.

Újhullámos feministáink számára a gyűlölt patriarchátus kizárólag a nyugati fehér, keresztény férfi sajátossága." Természetesen Eric Zemmour nem ismerheti Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester szavait, vagyis hogy - mint többször megírtuk - a balliberális politikus számára mindez egy rémisztő képződmény.

Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

"Nincs olyan nap, nincs az a médiafelület, amikor ne utasítanák el a filmiparban, az irodalomban vagy a sportéletben észlelt erőszakos megnyilvánulásokat. Nincs nap, nincs média, film, vagy reklám a homoszexuálisok vagy transzszexuálisok tiszteletének említése nélkül. De ugyanezek az emberek a cipőjüket nézik, vagy a tisztelet és a vallási méltóság elismeréséről magyaráznak, ha muzulmánok nőket vagy homoszexuálisokat sértegetnek, fenyegetnek" - írja Zemmour.

A legutóbbi hírek szerint Mila egyébként megint járhat iskolába. Igaz, nem oda, ahova eddig, oda nem engedik vissza.