Salih Ozcan amszterdami üzletember megdöbbent, amikor tavaly hazatért a nyaralásból.
Nem kevesebb mint 40 migránst talált az egyik lakásában, akik el akarták őt küldeni, hogy lakjon máshol.
A történetet videóra vette az AT5 televízió is, akik bemutatták, ahogy a dühös migránsok agresszíven léptek fel mind a tulajdonossal, mind pedig a riporterekkel szemben. Ráadásul azzal fenyegették meg őket, hogy ha nem mennek el, kihívják a rendőrséget.
Azért érdekes ez a történet, mert megerősíti azt a De Telegraaf által készíttetett friss felmérést, amely szerint
a hollandok 91 százaléka úgy gondolja, hogy az ország betelt, és már nincs "szabad szoba" benne.
65 százalékuk pedig úgy véli, hogy meg kellene állítani a migrációt, és kevesebb migránst szeretne látni.
Még érdekesebb, hogy a nem nyugati migrációs háttérrel rendelkező holland állampolgárok közel fele (48 százalék) ugyanazon a véleményen van.
2014 és 2018 között a holland kormány összesen 122 000 tartózkodási engedélyt adott az úgynevezett „menedékkérőknek". 2019-ben a holland népesség összesen nagyjából 132 ezer fővel növekedett.
Ebből 114 000 migráns, 16 000 pedig menedékkérő volt. Az újonnan érkezők fele Európán kívülről érkezett.
A holland társadalom jelentős része attól tart, hogy az ilyen ütemű népességnövekedés jelentős problémákat okozhat az ország egészségügyi és lakhatási ágazatában. Ráadásul a Központi Statisztikai Hivatal szerint a hollandiai népesség 2024-re körülbelül 17 millióról 18 millióra nő, majd 2039-re eléri a 19 milliót. Ennek a hajtóereje pedig a bevándorlás lesz.
A várható egészségügyi és lakhatási gondok mellé társult tavaly egy sokáig elhallgatott bűnözési statisztika is.
Addig Hollandiában a migránsbűnözésről még soha nem tettek közzé átfogó adatokat. Tavaly maga a holland rendőrség kérte a statisztikai hivatalt (CBS), hogy számolja össze: 2010 és 2017 között milyen arányban követtek el bűncselekményeket a hollandok, illetve a bevándorlók.
Ami a gyanúsítottakat illeti,
10 ezer lakosra 1 holland, viszont 5,4 marokkói és 3,2 török jut.
A hollandok nem jártak jól az országhoz tartozó autonóm területtel, Aruba szigetével sem, mert az onnan érkezők között 10 ezer lakosra vetítve 5,8 fő gyanúsított volt a vizsgált időszakban. Nagyjából ezek az arányok a büntető eljárások tekintetében is, habár ott a török származásúak aránya már 7,1.
Akiket már börtönre ítéltek, azok között még feltűnőbbek az arányok.
10 ezer lakosból van 1 holland, ám 11,2 marokkói, 4,8 török,
a holland Antillákról és Arubáról érkező bevándorlók esetében pedig már 17,3. Aruba a turisták számára biztonságos, de a szigeten az elmúlt négy évben ugrásszerűen megnőtt a bűnözés.
A különböző észak-amerikai drogkartellek itt is megjelentek, azóta pedig magukkal hoztak a kábítószerből az "anyaországba" is.