Brexit: mi következik most?

2020.02.01. 19:33

Az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból, amivel egy több éves folyamat zárult le. Kezdődik azonban egy új: az átmenet. Rengeteg pénzről kell dönteni, ki kell alakítani egy új kereskedelmi megállapodást a britek és az EU között, miközben figyelni kell a már kint élő és dolgozó uniós állampolgárokra is.

Február elsejével az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, amivel véget ért a 2016 júniusi népszavazás óta tartó bizonytalanság. Negyvenhét évet és egy hónapot töltöttek el az Európai Közösségek, majd utódja, az Európai Unió tagországaként.

Az Egyesült Királyság 2016 júniusában tartott népszavazást követően 2017 tavaszán jelentette be kilépési szándékát az Európai Unióból, és magyar idő szerint péntek éjfélkor távozik a szervezetből. Az akkori brit miniszterelnök, Theresa May 2018 novemberében hosszas tárgyalások után megállapodott az Európai Unióval a Brexit feltételrendszeréről, amelyet a londoni alsóház azonban háromszor is elutasított. Ezt követően a kilépés dátumát az EU brit kérésre 2019 március végéről október végére halasztotta. A Boris Johnson vezette új brit kormány 2019 októberének elején új Brexit-megállapodási javaslatot terjesztett elő. A legneuralgikusabb pont az ír-északír határ kérdése volt, amely az EU külső határává válik, viszont a múlt század ír-szigeti fegyveres konfliktusát lezáró egyezmény értelmében teljesen átjárhatónak kell maradnia. Az egyre növekvő belpolitikai feszültség miatt december 12-re azonban előrehozott választásokat írtak ki, amin a Boris Johnson vezette konzervatívok elsöprő győzelmet arattak. Ezzel megnyílt az út a Brexit minél hamarabbi véghezvitelére.

Boris Johnson jelenlegi brit miniszterelnök közvetlenül a kilépés előtt közzétett üzenetében azt mondta, hogy az Európai Unió fejlődési iránya már nem felelt meg Nagy-Britannia igényeinek. Szerinte a Brexit sokak számára a remény bámulatos pillanatát jelenti, olyan pillanatot, amelyről azt hitték, hogy soha nem jön el. Hozzátette: a legfontosabb annak kimondása, hogy a Brexit nem valaminek a vége, hanem kezdet, amikor felmegy a függöny a mi nagy nemzeti drámánk új felvonása előtt.

Gazdasági értelemben azonban még december 31-ig változatlan feltételek mellett tagok maradnak, ebben a 11 hónapos átmeneti időszakban kell minden kérdéses ügyet rendezni az unióval. Az időszak a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás alapján kétszer egy évre meghosszabbítható, de a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány erről hallani sem akar, olyannyira nem, hogy külön törvényben tiltotta meg saját magának és a brit parlamentnek a hosszabbítás kezdeményezését. Ez a törvény, persze módosítható szükség esetén, de egyértelmű a brit politikai szándék, hogy év végéig minden kérdésre választ találjanak. Az igazi előrelépéseket a szakemberek a június 31. utáni német EU-elnökség idejére várják elsősorban.

Elviszik az Európai Tanács épületéből az Egyesült Királyság zászlaját, ami minden bizonnyal múzeumba kerül majd.Forrás: AFP/POOL/Olivier Hoslet

December 31-ig tehát marad az eddigi szabályrendszer, így addig érdemi változás nem lesz érzékelhető olyan területeken, mint az EU-állampolgárok jogosultságai, a beutazás, a bevándorlás szabályozása, a légiközlekedés vagy a kereskedelem. Addig megmarad az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, nem lesznek vámok, illetve az uniós állampolgárok munkát vállalhatnak és le is telepedhetnek az országban. Egészségügyi területen sem lesz változás az eddigiekhez képest, a britek pedig jelen állás szerint december 31-ig fizetnek tovább a közös kasszába is, miközben az uniós politikai döntéshozatalban már nem vesznek részt.

A roaming-díjak nem változnak
A Brexitet követően a Magyar Telekomnál és a Vodafone-nál is az EU díjzónában marad az Egyesült Királyság, azaz sem a mobil, sem a vezetékes forgalmazás díja nem változik az EU-ból történő kilépéssel. A Telenornál a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban a mostanival azonos feltételekkel lehet telefonálni és mobilnetezni

A brit kormány elsődleges céljai között szerepel egy átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val, de ebben az időszakban kell szabályozási megállapodásra jutni olyan területeken is, mint a igazságügyi hatóságok büntetőjogi együttműködése, a gyógyszer- és a repülésbiztonság, a halászati jogok vagy a védelmi és a biztonságpolitika.

Mindenesetre 11 hónapig még biztosan nem változik semmi az import és az export területén, a leendő kereskedelmi megállapodással azonban vélhetően megszűnik majd a kétirányú vámmentesség. Ugyanígy például turisztikai szempontból is sok múlik a tárgyalások sikerességén, ugyanis a vízummentesség is alapvetően az uniós tagság egyik velejárója volt.

Alapvetően mindenkinek érdeke egy minél előnyösebb, illetve - más szempontokból - a legkévésbé káros szabadkereskedelmi megállapodás megköése, ugyanis a más uniós tagállamok és az Egyesült Királyság közti éves kereskedelem összértéke eléri a 600 milliárd eurót, azaz 200 ezer milliárd forintot.

Ennek jelentős része szolgáltatás-kereskedelem, a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát a szolgáltatási szektor állítja elő, és valószínűleg ez lesz a legfőbb ütközési pont a jövőbeni kapcsolatrendszerről folytatandó tárgyalássorozaton.

Forrás: MTI/EPA/Andy Rain

Közben az unió szombaton már meg is nyitotta londoni diplomáciai képviseletét, ezzel kapcsolatban Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő külön kiemelte, hogy a hagyományos nagykövetségi feladatok mellettfokozott figyelemmel kísérik az uniós polgárok jogainak biztosítását.

Az Európai Parlamentben természetesen átalakulnak az erőviszonyok, elemzők szerint a jobboldali frakciók jöttek ki legjobban a britek kilépésével. A távozó 73 képviselőből 27-et a népességváltozások miatt újraosztottak arányosan 14 tagállam között, a legtöbbet, 5-5 helyet a franciák és a spanyolok kaptak.

Az Alapjogokért Központ elemzője nem tartja kedvezőnek Magyarország szempontjából, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Párkányi Eszter pénteken az M1 aktuális csatornán ezt azzal indokolta, hogy Magyarország egy szövetségest veszít el, mert a britek jó partnereink voltak a szuverenitás kérdésében.

Az elemző beszélt arról is: nem csoda, hogy a britek a kilépésre szavaztak, a gazdasági és a migrációs válság után ugyanis úgy érezték, túl nagy árat fizetnek a uniós tagságért, és a Juncker-bizottság sem bánt szépen velük. A Brexit talán megelőzhető lett volna, ha a 2016-os kilépésről szóló népszavazás előtt a bizottság semlegesség és elutasítás helyett kezet nyújtott volna a briteknek - vélekedett.

 A Magyar Nemzet megkérdezte a Niveus Consulting Groupot a várható gazdasági hatásokról. Szerintük a magyar adórendszert alapvetően nem érinti a brexit, így kiesést sem okoz a hazai költségvetés adóbevételeiben, legfeljebb áttételesen, ha a brit cégek a jövőben kevésbé lennének aktívak. De ennek mértékét egyelőre megbecsülni sem lehet.

A tanácsadó cég szerint jelentős változás két területen várható: a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmi kapcsolatok áfa- és vámkezelésében, illetve a brit cégek itteni gazdasági jogi helyzetében. Az áfánál az adminisztráció változik, de a magyar cégek fizetendő adóját a változás nem érinti. A Nagy-Britanniában dolgozók személyi jövedelemadóját sem érinti a brexit, mivel hazánk nemzetközi egyezményt kötött Nagy-Britanniával a kettős adóztatás elkerüléséről, és erre nincs hatással az EU-tagság. A kint végzett munka utáni nyugdíj kiszámításához azonban várhatóan külön megállapodásra lesz szükség. A szigetországgal üzletelő cégeknek pedig fel kell készülniük, hogy a termékeket érintő vámfizetés, kötelező adminisztráció várja őket – erre vámjogi képviselőt érdemes megbízniuk.