Maróth Miklós: A közel-keletiekre a trianonihoz hasonló diktátumokat kényszerítettek rá

az MTA elnökjelöltjei, Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) társadalomtudományi alelnöke
Budapest, 2011. május 3. Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) társadalomtudományi alelnöke részt vesz az MTA 181. közgyűlésén. MTI Fotó: Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Irán a Közel-Kelet síita muszlim lakosságának védnökeként tekint magára – ott is, ahol egyébként a többség szunnita. Hogyan fokozza befolyását a térségben, és hogyan szállnak ezzel szembe a szunnita hatalmak? A térség szövevényes etnikai, vallási és szövetségi határvonalairól beszélt a Mandiner című hetilapnak Maróth Miklós arabista, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézet igazgatója, aki újabban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak is az elnöke.
Vágólapra másolva!

A szakértő kiemelte, hogy Ali Hámenei iráni ajatollah a Szolejmáni-merényletet követő első nyilvános beszédében azt mondta, hogy nincs baj a régió arab államaival: ha nem segítik Amerikát és Izraelt, akkor nem ellenségei Teheránnak.

Maróth Miklós Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az iszlám rendkívül konzervatív vallás, az egyik alapvető dokumentum a politikájában a medinai alkotmány, amely szerződés volt Mohamed és a medinai zsidók között.

– fűzte hozzá.

Az öbölháborúban Amerika rá tudott bírni egyes arab országokat, hogy támogassák az Irak elleni hadjáratát, Egyiptomot például az adóssága elengedésével, ám az utcai tüntetések során a tömegek az alapelvhez való ragaszkodást követelték.

Jelenleg az igazi küzdelem a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia között folyik.

Ebben a küzdelemben Rijád például mindig hangsúlyozza a palesztin ügy melletti kiállását, kormánya időnként mégis hajlandó szövetségre lépni Izraellel.

– fejtette ki.

Maróth Miklós felhívta rá a figyelmet, hogy egyes elméletek szerint Kászem Szolejmáninak éppen azért kellett meghalnia, mert titokban iráni–szaúdi kiegyezést készített elő.

A szakértő kihangsúlyozta, hogy

kialakult a síita telihold, Szaúd-Arábiát körbevették a síiták.

Az irániak és a szaúdiak között zajló jemeni proxiháború kapcsán elmondta, hogy az arabok és a perzsák között nemzetiségi ellentét feszül, ugyanakkor a síita arabok és Irán között vallási kapcsolat van, amely viszont éppen ellentétes azzal, amit nemzetiségként éreznek. Tehát eleve irracionális helyzet alakult ki – tette hozzá.

Maróth elmondta, hogy

Az amerikai befolyás következményeként az addig szunnita befolyás alatt álló Irakban – miután amerikai szisztéma szerinti választást kényszerítettek rá – a síiták vették át a vezetést, hiszen ők vannak többségben. Szíriában síita kisebbség kormányoz – azért kellett volna megbuknia Bassár el-Aszad elnöknek, hogy a síita láncolatot megtörjék.

Az úgynevezett síita félholdnak még része Libanon is.

Ugyanakkor Szaúd-Arábiában, a Perzsa-öböl partvidékén is végig síiták laknak. Bahrein lakosságának nyolcvan százaléka síita, mégis szunnita vezetése van. Jemenben a húszi lázadók is síiták.

- nyomatékosította Maróth.

Szaúd-Arábia be van szorítva, Irán óriási helyzeti előnybe került vele szemben a régióban a helyi nagyhatalmi pozícióért való küzdelemben.

A szakértő kiemelte, hogy Washington és Rijád között érdekszövetség van:

a szaúdiak az amerikaiak segítségével tudnak erősek lenni a térségben, tőlük kapják a fegyvereket.

Közölte továbbá, hogy Irak az amerikai beavatkozás következtében három részre oszlik: az északi kurd régióra, a középső szunnita övezetre és a déli síita területre. Ez utóbbinak Iránnal van gazdasági kapcsolata, gyakorlatilag az iráni gazdaság része lett.

Szerinte

Irakban síita vezetés van, nem véletlen, hogy a bagdadi parlament a Szolejmáni-merénylet után megszavazta a határozatot, amely távozásra szólította fel az amerikai csapatokat. Ez beláthatatlan következményekkel járna.

– mondta.

Szíria problémáival kapcsolatosan kiemelte Maróth, hogy megtöbbszöröződött az ország lakossága, amit nem bírt el a gazdaság. Miután a síita alágának számító alavita vallást követő kisebbség vette át az uralmat, Irán – amely akkor is embargó alatt állt – ezzel a síita vezetés alatt álló arab országgal szövetkezett.

Szíria volt Irán lélegeztetőgépe, és fordítva: Szíria az iráni olajbevételekből kapott nagy pénzeket, hogy megoldja a szociális problémáit.

Szíriában nem forradalom zajlott a diktátor ellen, hanem egy kívülről megindított folyamat

– jegyezte meg.

És mik a török stratégiai célok? Törökország NATO-tagként belevágott egy ellentmondásos akcióba a kurdok ellen Észak-Szíriában, és beavatkozik a líbiai konfliktusba, hogy megtartsa földközi-tengeri pozícióit.

A törökökről kijelentette, ő úgy látja, hogy

Maróth Miklós véleménye alapján, az első világháború után a Közel-Keleten húzott mesterséges államhatárok (török viszonylatban is) ugyanolyanok, mint számunkra a trianoniak. Soha nem létezett államok jöttek létre.

Az interjú teljes szövege itt olvasható el.