Boris Johnson: Ha Amerikának nem kell az iráni nukleáris megállapodás, másikat kell kötni

2020.01.14. 09:57

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint, ha az Egyesült Államoknak nem kell az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről kötött többhatalmi megállapodás, akkor új egyezményt kell kötni Iránnal.

Johnson a BBC televízió keddi politikai magazinműsorában kijelentette azt is, hogy meggyőződése szerint igen nagy eséllyel sikerül az év végéig szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval.

Az iráni egyezményről szólva elmondta: azt igyekszik megértetni az amerikai kormánnyal - amely kivonult az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről kötött többhatalmi -egyezményből (JCPOA) és szövetségeseit is erre szólította fel -, hogy "így vagy úgy", de valahogy meg kell akadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert.

A konzervatív párti brit kormányfő kijelentette: amerikai szempontból az egyik probléma a mostani megállapodással az, hogy Donald Trump elnök elődje, Barack Obama kötötte, és Trump szerint az egyezménynek számtalan hibája van.

Ha viszont ez a megállapodás nem kell, akkor váltsuk fel egy másikkal, váltsuk fel egy Trump-egyezménnyel - fogalmazott Johnson a keddi BBC-interjúban.

Az Egyesült Államok 2018-ban mondta fel a megállapodást, és Trump a múlt héten felszólította az egyezményt aláíró európai hatalmakat arra, hogy szintén vonuljanak ki a JCPOA-megállapodásból.

Boris JohnsonForrás: AFP/Ben Stansall

A többi aláíró hatalom - az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Oroszország és Kína - azonban továbbra is tartja magát az egyezményhez.

Dominic Raab brit külügyminiszter legutóbb a múlt héten, Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel tartott washingtoni megbeszélése után jelentette ki a BBC televíziónak, hogy London egyértelműen kitart a JCPOA-egyezmény mellett.

Raab is tett ugyanakkor közvetett utalást arra, hogy a mostani megállapodás esetleg nem lesz tartható. Úgy fogalmazott: Irán most már olyan mértékben nem tartja magát a JCPOA-megállapodáshoz, hogy nagyon erőteljesen meg kell fontolni, mi történjen a továbbiakban az egyezménnyel.Brit részről azonban Boris Johnson vetette fel először nyilvánosan a keddi BBC-interjúban egy új megállapodás lehetőségét.

Nem siratják Kászim Szulejmánit

Az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnoka, Kászim Szulejmáni tábornok megöléséről Johnson azt mondta a keddi BBC-műsorban, hogy a brit kormány nem fog forró könnyeket hullatni egy olyan ember halála miatt, akinek a kezéhez rengeteg brit vér tapadt.Szulejmáni a hónap elején vesztette életét Irakban egy amerikai légicsapásban. Az amerikai akció után Irán Irakban lévő, az amerikai hadsereg által is használt támaszpontok ellen hajtott végre rakétatámadásokat, de ezeknek nem voltak áldozataik.

A brit miniszterelnök már az iráni tábornok elleni amerikai akció után, a brit parlamentben felszólalva is úgy fogalmazott, hogy ennek az embernek a kezéhez brit katonák vére tapadt, mivel Szulejmáni terroristákat látott el olyan robbanószerkezetekkel, amelyek brit katonák életét oltották ki, vagy súlyos sérüléseket okoztak nekik.

Johnson azonban a keddi BBC-interjúműsorban kijelentette: sem ő, sem más nem akar fegyveres konfliktust a Nyugat és Irán, mindenekelőtt az Egyesült Államok és Irán között.
Hozzátette: a brit kormány nem számít a feszültség további eszkalálódására.

Év végére meglehet a szabadkereskedelmi megállapodás 

A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett szabadkereskedelmi megállapodásról a brit miniszterelnök azt mondta: bízik abban, hogy ezt sikerül az idei év végéig tartó átmeneti időszak lejárta előtt elérni az Európai Unióval.

Arra a kérdésre, hogy ennek milyen százalékos esélyét látja, Johnson kijelentette: nem kíván számszerű esélylatolgatásokba belemenni, de megítélése szerint óriási az esélye annak, hogy az év végére meglesz a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val.

Uniós részről azonban többször is hangoztatták - legutóbb múlt heti londoni látogatásán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke -, hogy a megállapodás elérésére szolgáló, februárban kezdődő és december végén lejáró átmeneti időszak 11 hónapja alatt ez gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne a tárgyalási időszak meghosszabbítására.

A Brexit-megállapodás lehetőséget ad akár kétévi hosszabbításra is, a brit kormány azonban erre nem hajlandó, sőt jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek az átmeneti időszak meghosszabbítását.