1977 januárjában Gabriel Matzneff, a francia balliberális értelmiség közkedvelt, bevallottan is pedofil írója egy petíciót fogalmazott, amellyel összefüggésben néhány hete Eugénie Bastié fiatal francia esszéírónő a Le Figaróban úgy fogalmazott, hogy
a baloldal a 70-es években kísérletet tett a pedofília dekriminalizációjára, a „megengedő szexualitás" és az „emancipáció" nevében.
A petíció „Egy peres ügy kapcsán" címmel jelent meg a Le Monde és a Libération baloldali sajtóorgánumokban. A petícióval az akkori baloldali intellektuális elit ismert tagjai
3 olyan pedofilt vettek védelmükbe, akik ellen a hatóságok eljárást indítottak pedofil bűncselekmények miatt.
Korábban megírtuk, hogy a 69 támogató aláíró között találhatjuk többek között Jean-Paul Sartre-ot, Simone de Beauvoir-t, Louis Aragont, de Jack Langot, Mitterrand egykori kultuszminiszterét, vagy a szintén szocialista minisztert, Bernard Kouchner-t is.
A Soros-féle Orvosok Határok Nélkül elnevezésű szervezet egykori alapítóját, becenevén a „Francia-doktort", Bernard Kouchner-t erről is kérdezte a héten a Le Point jobbközép hetilap.
Más idők, más erkölcsök
„Matzneff petíciója?" - kérdezett vissza Bernard Kouchner az újságírók kérdésére, „még csak nem is olvastam. Daniel-Cohn-Bendit és én csak azért írtuk alá, mert Jack Lang kérte tőlünk. Ez már 40 éve történt. Óriási hiba volt, ez az ügy valóban bűzlött a pedofíliától, ez (az aláírás) egy eszeveszett őrültség volt. Több is mint egy őrültség, beteges volt." (Daniel Cohn-Benditnek pedofil ügyeiért egyébként könnyen lehet, hogy évtizedek után felelnie kell majd.)
Úgy tűnik tehát, hogy Kouchner megbánta, hogy aláírta a petíciót, és arra is emlékezni vélt, hogy ő volt az egyetlen, aki azt mondta, hogy „Matzneff egy rohadék". Nehezen tudott viszont magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy vajon akkor hogyan írhatták alá a petíciót olyanok, mint Sartre, Aragon vagy Barthes. „Nehéz erre választ adni. Más idők, más erkölcsök. Az az időszak bántóan könnyed, megengedő volt. Elborítottak bennünket az ideológiák" felelte Kouchner, majd idézte Camus-t:
valamitől vágyaik rabszolgái lettünk
- tette hozzá Kouchner.
Az ominózus petíciót egyébként 3 olyan férfi szabadon bocsátása érdekében írták alá, akiket, a francia büntetőtörvénykönyv vonatkozó cikke alapján, „15 éven aluli kiskorúak ellen elkövetett, erőszak nélküli bántalmazás" miatt ítéltek el, és 3 évre előzetes letartóztatásba helyeztek. Az áldozatok 12-13 éves kisfiúk voltak, akiket egy naturista kempingben különböző (nagyon durva) szexuális játékokra vettek rá, és ezeket lefilmezték és lefényképezték (az ügy Franciaországban a „versailles-i eset" néven vált közismertté). A petíció, amely az ítélethozatal napja előtt jelent meg,
védelmébe vette a felnőtteknek gyerekekkel folytatott szexuális kapcsolatát (azaz a pedofíliát).
Az iromány azzal zárult, hogy „3 év börtönbüntetés simogatásért és csókolózásért, na ebből elég. Érthetetlen számunkra, hogy miért nem lehet (az elkövetőket) szabadon bocsátani".
Bernard Kouchner, a „Francia doktor" („French Doctor") a Soros-támogatta „Orvosok Határok Nélkül" (Médecins sans frontières) egyik alapítója és meghatározó arca volt az elmúlt évtizedekben. Több baloldali francia kormányban volt miniszter (Béregovoy, majd Jospin alatt), sőt egy ideig - úgymond nagykoalíciós gesztusként - külügyminiszter lehetett a konzervatív Fillon kormányában is.
Kouchner most 80 éves. Először a fiatal kommunisták pártjának volt a tagja, később a francia szocialista pártban politizált. Első feleségét egyébként 1964-ben, Kubában ismerte meg, a fiatal francia lány akkor éppen Fidel Castro szeretője volt. A számos botrányba keveredett, de úgymond emberbarát, humanitárius akciókat vezető Kouchner sokáig az egyik legnépszerűbb francia politikus volt, és minden visszás ügyét megúszta.
Annak sem lett semmi következménye, amikor a kétezres évek fordulóján - az ENSZ főképviselője volt Koszovóban - azzal vádolták, hogy szervkereskedőket fedez. A Mediapart tényként közölte, hogy a gyalázatos koszovói szervkereskedők Kouchner barátai voltak. Olyan esetről is írt a Mediapart - évekkel később -, hogy szerb hadifoglyokat koszovóiak elhurcoltak Albániába, ott fejbe lőtték őket, a veséjüket és más szervüket pedig eladták. Naim Miftari, egy védett tanú azt mondta a bíróságon: 1999-ben minden elkövetett bűnről tudott Bernard Kouchner.