Az iráni Forradalmi Gárda vezetője vállalta a felelősséget az ukrán gép lelövése miatt

Rendőr áll a Boeing 737-es egyik kerekénél a baleset helyszínén.
Sahriár, 2020. január 8. Rendőr áll a lezuhant Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép egyik kerekénél a baleset helyszínén, az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án. A légi jármű hajnalban zuhant le 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl. MTI/AP/Ibrahim Norúzi
Vágólapra másolva!
Amirali Hádzsizadeh, az iráni légtérért felelős parancsnok azt mondta, az ukrán utasszállítót pilóta nélküli repülőgépnek hitték, és pár másodperc alatt döntöttek a támadásról.
Vágólapra másolva!

Az iráni Forradalmi Gárda magas rangú vezetője szombaton teljes felelősséget vállalt az ukrán utasszállító repülőgép lelövéséért. Amirali Hádzsizadeh azt mondta, a rendszert kezelőnek

tíz másodperce volt a helyzet értékelésére.

A gépet egy rövid hatótávolságú rakétával semmisítették meg.

Az ukrán repülő szerda hajnalban zuhant le 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén Forrás: MTI/AP/Ibrahim Norúzi

Hozzátette, nem akarták eltitkolni az esetet, de előbb vizsgálatot akart lefolytatni. Mint mondta, "inkább meghalt volna, semmint szemtanúja legyen egy ilyen balesetnek".

Az iráni hatóságok előzőleg erőteljesen cáfolták érintettségüket a történtekben. Irán vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah, aki addig nem szólalt meg, utasítást adott arra, hogy hozzák nyilvánosságra az események valódi lefolyását.

Feszült a nemzetközi helyzet

Az ukrán repülőgép katasztrófája rendkívül feszült nemzetközi helyzetben történt az Egyesült Államok és Irán közötti heves szópárbajok és kölcsönös fegyveres támadások közepette.

Január 3-án Washington Irak területén

célzottan likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot,

az iráni Forradalmi Gárda Kudsz különleges egységének parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezete, a Népi Mozgósítási Erők (al-Hasd as-Saabi) helyettes vezetőjét. Válaszul Irán szerdán 22 rakétát lőtt ki iraki amerikai bázisok ellen.

Kanada - amelynek 57 állampolgára utazott a szerencsétlenül járt ukrán utasszállítón -, valamint az Egyesült Államok azt valószínűsítették, hogy a repülőgépet iráni rakétatalálat érte. Haszan Róháni iráni elnök Twitter-üzenetében azt írta, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság mélységesen sajnálja a végzetes hibát. Megígérte, hogy felelősségre vonják azokat, akik elkövették ezt.

Nem titkolhatták a felelősségüket

Szakértők szerint egy nemzetközi vizsgálat, amely végett Iránra óriási nyomás nehezedett,

lehetetlenné tette volna a rakétacsapás nyomainak eltitkolását,

ezért Teherán jobbnak látta, ha teljes fordulattal megváltoztatja korábbi álláspontját, és elismeri a gép lelövését. Döntésében feltehetőleg az is közrejátszott, hogy magában Iránban is nő az elkeseredés és harag, minthogy a tragédiának számos, kettős állampolgárságú iráni áldozata is volt.

Felbőszült irániak a Twitteren azt feszegették, hogyan engedélyezhették a hatóságok a repülőgép felszállását ilyen időszakban? A repülőgép felszállását ugyanis egy olyan időpontban engedélyezték, amikor órákkal az amerikai támaszpontok elleni rakétacsapások után az iráni hadsereg riadókészültségben volt esetleges amerikai válaszcsapástól tartva.