Johnson a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerdai órájában kijelentette, hogy az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnoka - aki a múlt héten halt meg Irakban egy amerikai légicsapásban -
terroristákat látott el olyan robbanószerkezetekkel, amelyek brit katonákat öltek meg, vagy súlyos sérüléseket okozott nekik.
"Ennek az embernek a kezéhez brit katonák vére tapadt" - fogalmazott a brit kormányfő.
Hozzátette, hogy Szulejmáni fegyverezte fel a Hezbollah-t olyan rakétákkal, amelyeket a libanoni síita fegyveres szervezetet ártatlan civilek ellen vetett be, és ő látta el rakétákkal a Teherán által támogatott jemeni húszi lázadókat, akik szintén ártatlan civileket vettek célba ezekkel a fegyverekkel.
Szulejmáni mindemellett hozzájárult Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének, a világ egyik legbrutálisabb rezsimjének fenntartásához is - mondta Johnson.
A brit kormányfő már az iráni tábornok megölése után kiadott első nyilatkozatában is alig burkoltan támogatta az amerikai akciót.
A Downing Street által vasárnap éjjel ismertetett közleményben Boris Johnson úgy fogalmazott: Kászim Szulejmáninak vezető szerepe volt olyan cselekményekben, amelyek több ezer ártatlan civil, illetve nyugati katona halálát okozták, ezért a brit kormány nem fog siránkozni Szulejmáni halála felett.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy vannak-e olyan bizonyítékok, amelyek szerint az iráni tábornok elleni amerikai akció nem volt törvénysértő, a konzervatív párti miniszterelnök a szerdai alsóházi vitában úgy fogalmazott, hogy nem Nagy-Britannia feladata megítélni Szulejmáni megölésének szigorú értelemben vett törvényességét, annál is kevésbé, mivel nem brit műveletről volt szó.
Egybehangzó londoni sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok nem értesítette előre a brit kormányt az iráni tábornok elleni légicsapásról.
Boris Johnson kijelentette ugyanakkor, hogy a
legtöbb észszerűen gondolkodó ember egyetérthet abban, hogy az Egyesült Államoknak jogában áll megvédeni támaszpontjait és katonáit.
Az amerikai fegyveres erők iraki támaszpontja ellen szerdára virradóra végrehajtott iráni rakétatámadásról szólva a brit miniszterelnök kijelentette, hogy Nagy-Britannia tudomása szerint sem brit, sem amerikai áldozata és sérültje nem volt az akciónak.
Johnson felszólította Iránt arra, hogy ne hajtson végre több ilyen felelőtlen és veszélyes támadást, és törekedjék a feszültség enyhítésére.
Megerősítette, hogy a brit királyi haditengerészet két hajója, a Defender romboló és a Montrose fregatt fokozott készültségben járőrözik a térségben a hajózás védelme érdekében.