Migrációkutató Intézet: Tovább folytatódhat az elvándorlás a Közel-Keletről

Illegal migrants line-up for lunch distribution, on November 20, 2019, at "Vucjak" camp, in the outskirt of the city of Bihac, in northern Bosnia. - Caught in the "limbo" between local and international politics, migrants remain stuck at this improvised camp, in inadequate living conditions, between attempts to illegally enter the EU territory in neighboring Croatia. Living conditions at the camp have deteriorated past the brink of a health hazard in recent days, meals are scarce, medical care is limited to emergencies while winter has almost arrived and Bosnian central government although helped from the EU, doesn't have neither plan nor capacity to handle the crisis. (Photo by ELVIS BARUKCIC / AFP)

A nyugat-balkáni útvonalon megjelenő emberek döntő többsége immár nem Szíriából és Irakból érkezik, hanem sokkal inkább afganisztáni és észak-afrikai származású. Emellett a líbiai válság, és a mögötte húzódó érdekek, valamint a kelet-mediterrán térség instabilitása tovább növelheti az elvándorlást. Mivel nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal a területére érkezők ellátására, Görögország továbbra is közös európai megoldást szorgalmaz - derül ki a Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzéséből.

December közepén a szíriai vezetés orosz támogatással katonai offenzívába kezdett, amelynek hatására 2019. december 25-ig mintegy 235 000 belső menekültet regisztráltak. Többségük a török erők által megszállva tartott régiókba húzódott vissza, de voltak, akik a szír kormány által ellenőrzött, Aleppóhoz tartozó területekre igyekeztek. Ezek az emberek jelenleg borzasztó körülmények között élnek.

Nyilvánvaló, hogy olyanok is akadnak közöttük, akik a már Törökországban élő rokonaik, ismerőseik révén át tudják lépni a határt, vagyis tovább gyarapodhat a jelenleg mintegy 3,6 millió főt számláló törökországi szír közösség

- olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésében.

Arról, hogy a Béke Forrása Hadművelet után a törökök és szíriai szövetségeseik által ellenőrzött területekre számottevő mértékben menekülteket telepítettek volna vissza, egyelőre nincs hír. Idlib kapcsán talán a legfontosabb kérdés, hogy az évek óta harcoló terroristák – akik között nagy számban vannak nyugati állampolgársággal rendelkezők is – hogyan és milyen módon jutnak ki a tartományból.

Törökország nem marasztalja a migránsokat

Recep Tayyip Erdoğan minden bizonnyal ezekre az emberekre is utalva jelentette ki gyakorta az utóbbi hónapokban, hogy senkit nem fognak Törökországban letelepíteni, vagyis akinek van útlevele, azt hazaküldik. Migrációs szempontból az afgán közösséget érdemes kiemelni. Ők ugyanis már három éve nagy számban képviseltetik magukat a görög szigetekre érkezők között.

A balkáni útvonalon megjelenők fele pakisztáni és afganisztáni illetőségű, ami nagyjából ugyanazt jelenti, hiszen Pakisztánban – csakúgy, mint Iránban – több milliós afgán kolónia él. Az arányokat tekintve őket követik a bangladesiek és az irakiak. 2019-ben a boszniai migránsok mindössze 6,3 százaléka vallotta magát szíriainak.

A helyzet előreláthatóan 2020-ban sem fog érdemben változni, hiszen a Földközi-tenger keleti medencéjében egyre többen akarnak pozíciókat szerezni, vagy a meglévőket megerősíteni. A Ciprus (és Izrael) térségében feltárt földgázmezők iránt szintén nagy az érdeklődés. A Kelet-Mediterráneumban fennálló törékeny egyensúly felborulása közvetve ugyan, de hozzájárulhat ahhoz, hogy az illegális migráció tovább növekedjék.

Egyre nagyobb a migrációs nyomás a nyugat-balkáni útvonalon Forrás: AFP/Elvis Barukcic

Megugrott a Görögország felé tartó migráció

A 2016 márciusában a Törökország és az EU között született közös nyilatkozat nyomán 2015-höz képest a következő évben meredeken csökkent a tengeri érkezések száma Görögországban, és 2017-re a migrációs válság kitörése előtti időszak szintjére esett vissza (29 714).

2018-ban kisebb mértékű (32 494), 2019-ben viszont ismét jelentős növekedés (59 457) volt tapasztalható.

A szárazföldi érkezők száma a következőképpen alakult: 2017-ben 6 592, 2018-ban 18 014, aztán 2019-ben 14 891.

A Micotákisz-kormány sem képes azonban az előzőnél jobban védeni a külső, tengeri határokat, a Frontex által nyújtott, a határőrök nagyobb számában kifejezhető segítségre pedig még sokáig nem számíthat. A szigeteken kialakult helyzet normalizálására több elképzelés is született. Az új kormány egyrészt 2020 végéig 10 000 embert kíván visszaküldeni Törökországba. Ez többszöröse a Ciprász-kormány 4,5 éve alatt visszaküldött 1 805 főnek. Másrészt a tervek szerint a szigetekről 20 000 menedékkérőt telepítenek át 2020 folyamán a félszigetre.

Egyre többen vannak Boszniában

A 2015–2016-ban népszerű Görögország-Macedónia/Bulgária-Szerbia útvonalat később – különösen 2018-tól – fokozatosan felváltotta a Görögország-Albánia-Montenegró-Bosznia-Hercegovina útvonal, így utóbbi ország mára egyértelműen a nyugat-balkáni migrációs útvonal egyik legfontosabb állomása lett. A hivatalos statisztikák szerint az országba 2018-ban 34 000 ember érkezett.

Ez a szám 2019-ben tovább növekedett, és elérte a 43 000 főt. Mivel Görögországból Észak-Macedóniába, Szerbiából pedig hazánkba (vagy Horvátországba) már meglehetősen nehéz hivatalos dokumentumok nélkül, illegálisan eljutni, az érkezők a fenti útvonalon, illetve Albániából, Koszovón, Szerbián és Bosznián át igyekeznek Horvátországba, vagyis az Európai Unió területére jutni.

A boszniai helyzet különösen Bihács térségében vált akuttá, hiszen ott mintegy 5 000 ember torlódott fel 2018 végén. Ebből nagyjából 700-an laktak a hírhedt vucjaki táborban, amit a hatóságok, humanitárius katasztrófától tartva, végül felszámoltak. Az Európai Unió 2019 augusztusában 10 millió euróval támogatta a bosnyák hatóságokat további, átmeneti táborok létrehozásában.