Rendkívüli NATO-ülés lesz Irán miatt

Iranians set a US and an Israeli flag on fire during a funeral procession organised to mourn the slain military commander Qasem Soleimani, Iraqi paramilitary chief Abu Mahdi al-Muhandis and other victims of a US attack in the capital Tehran on January 6, 2020. - Mourners packed the streets of Tehran for ceremonies to pay homage to Soleimani, who spearheaded Iran's Middle East operations as commander of the Revolutionary Guards' Quds Force and was killed in a US drone strike on January 3 near Baghdad airport. (Photo by Atta KENARE / AFP)

Végleg befejeződhet Irán és a nemzetközi közösség együttműködése azt követően, hogy Teherán felmondta a 2015-ben kötött atomalkut. Kászim Szulejmáni meggyilkolása miatt egyre nagyobb a feszültség a Közel-Keleten, a NATO nagykövetei is rendkívüli tanácskozást tartanak. 

Az urándúsítás korlátozásának feladásáról szóló iráni bejelentés a végét jelentheti a Teherán és a nemzetközi közösség közötti atomalkunak - mondta Heiko Maas német külügyminiszter. "Feltétlenül tárgyalunk majd ismét Iránnal. Amit közöltek, az nem összeegyeztethető a megállapodással" - mondta Maas. Hozzátette, hogy a német, a francia és a brit tisztviselők megvitatják a kialakult helyzetet.

Ez nem lett egyszerűbb, és ez lehet az első lépés ahhoz, hogy megszűnjön a megállapodás. Nagy veszteség lenne, ezért a kialakult helyzetet most nagyon nagy felelősséggel mérlegeljük majd

- magyarázta Maas.

Már korábban léket kapott az atomalku

Teherán az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Németországgal és Iránnal 2015-ben kötött megállapodást. Ebben a felek vállalták, hogy Irán korlátozza atomprogramját a gazdaságát súlyosan érintő szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.

Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta az atomalkut, és újból bevezette a szankciókat. Ezt követően Irán közölte, hogy fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kötelezettségeitől.

Miközben a megállapodás 3,67 százalékban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét, Irán 4,5 százalékosra emelte a dúsítás fokát.

Növelte a szerződésben 202,8 kilogrammban maximalizált dúsított uránkészlet mennyiségét, valamint meghaladta a nehézvízkészlet 300 tonnában meghatározott felső határát is.

Egyre nagyobb a feszültség a Közel-Keleten Forrás: AFP/Atta Kenare

Összeülnek a NATO-nagykövetek

Ezzel egy időben a NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülést hívott össze hétfőre, a közel-keleti feszültség növekedése miatt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt követően döntött a tanács rendkívüli ülésének összehívásáról, miután megbeszélést folytatott a 29 szövetséges tagállam képviselőivel.

A NATO szombaton arról döntött, hogy felfüggeszti iraki kiképző műveleteit, és felfüggesztette akcióit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen küzdő, amerikai vezetésű nemzetközi szövetség is.

A döntést azt követően hozták meg, hogy pénteken az amerikai légierő célzott csapással megölte Kászim Szulejmánit, az iráni Köztársasági Gárda elit egysége, az al-Kudsz Brigád a parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét.

Regionális háború is jöhet

Izrael részvételével zajló regionális háborúhoz vezethet az Egyesült Államok és Irán konfliktusa, az iráni atomprogram újraindítása - erről már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora beszélt. Kis-Benedek József emlékeztetett arra, hogy Izrael korában deklarálta, hogy meg fogja akadályozni az iráni atomfegyver kifejlesztését. Az Iráni Forradalmi Gárdával szövetséges milíciák pedig készen állnak amerikai célpontok elleni merényletekre - tette hozzá.

A biztonságpolitikai szakértő azt mondta, a Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Köztársasági Gárda al-Kudsz Brigádjai nevű különleges egységének parancsnoka elleni támadást az váltotta ki, hogy

Irán átlépett egy "vörös vonalat" az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének megtámadásával.

Az elmúlt időszakban, például a szaúdi olajlétesítmények elleni vagy a Hormuzi szorosban közlekedő hajók elleni támadással Irán több olyan akciót is végrehajtott, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát - sorolta a szakértő.