Félnek, ezért fegyvereket vásárolnak a németek

Egyre több német vásárol fegyvert, és egyre többen komoly fenyegetésnek vélik az iszlámot, azonban a széles nyilvánosságban nem lehet ezekről a kérdésekről beszélni, mivel sokak szerint ez sértené egyesek érzékenységét. A 2015-ös Merkel-féle bevándorlási kapunyitás óta alapvetően változott meg az országban a hangulat, sokan féltik a személyes biztonságukat, és nem látják, hogyan lesz képes az ország megbirkózni a bevándorlók által okozott problémákkal.

A kölni katedrálisnál történt 2015-ös szilveszteri tömeges erőszak óta az emberek egyre inkább úgy érzik, hogy csökken a személyes biztonságuk

- minderről Oliver Malchow, az egyik legnagyobb német rendőri szakszervezet vezetője beszélt a Deutsche Wellének. A rendőri vezető példaként hozta fel, hogy míg 2014-ben csak 260 ezer embernek volt gázpisztolya az országban, addig ma már 640 ezren rendelkeznek ilyen eszközzel. Malchow szerint

ezek a számok a „lappangó bizonytalanságot" mutatják a társadalomban.

Nemcsak a gázfegyverek, hanem a lőfegyverek száma is meredeken emelkedik Németországban. Csak 2018-ban 27 ezerrel nőtt a lőfegyverrel rendelkezők száma a korábbi évhez képest. Jelenleg 5,4 millió lőfegyver van magántulajdonban, a többségük puska.

Németországban sokan aggódnak a migrációs helyzet miatt (Képünk illusztráció) Forrás: AFP/Francois Lo Presti

A többség nem látja a kiutat

Egy nemrég közölt felmérés is világosan mutatja, hogy a németek egyre kevésbé érzik biztonságban magukat. Arra a kérdésre, hogy mitől tartanak leginkább, a németek 56 százaléka azt felelte, hogy az ország nem lesz képes kezelni a migrációs válság által kiváltott problémákat. Ulrich Wagner, a marburgi egyetem szociálpszichológiai tanszékének a vezetője a Deutsche Wellének azt mondta, a politikusok és a média tehet róla, hogy ilyen képzet alakult ki az emberekben.

A professzor tehát úgy oldaná meg ezt a problémát, hogy egyszerűen nem beszélne róla, és szerinte attól automatikusan meg is szűnne az emberek félelemérzete.

Tény, hogy Németországban egy terrortámadás lehetősége nem elhanyagolható. Csak tavaly márciusban 11 olyan személyt tartóztattak le, akik egy nagyszabású támadást terveztek lőfegyverekkel és különféle járművekkel. A terrorfenyegetettség továbbra is magas Németországban – közölték a hatóságok még tavaly áprilisban, és minden eshetőségre felkészültek. Szintén tavaly közölték még, hogy 2010 óta 13 terrortámadást sikerült a hatóságoknak meggátolniuk.

Mindegyik tervezett akciónak egyébként iszlamista szála volt.

Tavaly októberben pedig egy szíriai férfi ellopott egy teherautót, majd pedig a forgalommal szemben vezetve nyolc autót összetört, és hét embert megsebesített.

A németek nagy része nem mer beszélni a fontos kérdésekről (Képünk illusztráció) Forrás: Getty Images/Antonio Masiello

Tabusítanak bizonyos kérdéseket

Az Ulrich Wagner által emlegetett elhallgatás azonban kiválóan működik a német társadalomban, azonban nem olyan értelemben, ahogyan a professzor gondolt rá. Egy tavaly májusi kutatás egyértelműen mutatta, hogy bizonyos kérdések tabuvá váltak a német társadalomban.

Így például 71 százalék úgy vélekedett, hogy a menekültkérdést csak óvatosan szabad kommentálni, hasonlóan az iszlám és a terrorizmus kapcsolatához.

Érdekes, hogy Németország keleti felében 10 százalékponttal magasabb azoknak az aránya, akik tartanak a migránsválság országra nehezedő következményeitől. Mindennek az oka, hogy a keleti országrészben élőkre jóval kevésbé jellemző az az öncenzúra, ami a nyugati területeken kialakult. A keletnémetek jóval kevésbé érzik szükségét az öncenzúrának, mint nyugati társaik, mivel egyébként is komoly történelmi tapasztalataik vannak erről a területről.

Németországban 300 ezer ember személyazonosságáról nincsen információja a hatóságoknak (Képünk illusztráció) Forrás: AFP/Marco Bertorello

300 ezer emberről nem tudnak semmit

A látens bizonytalanság érzete a nyilvánosan nem vállalható veszélyérzet miatt alakult ki – minderről már August Hanning, a német szövetségi hírszerző szolgálat volt vezetője beszélt angliai útján a Daily Expressnek. Szólt arról is, hogy Merkel azzal, hogy utat engedett 2015-ben a mindenféle kontroll nélküli bevándorlásnak, egyben egy biztonsági válságot is teremtett Németországban és az Európai Unióban.

Ennek a döntésnek mindennap látjuk a hatásait a német közvéleményre és a belső biztonságra is.

Továbbra is van 300 ezer olyan ember Németországban, akiknek a pontos személyazonosságát nem ismerjük, és mindez komoly biztonsági kockázat – tette hozzá.

Miközben a németek félnek a nyilvánosság előtt a migránsokról és az iszlámról beszélni, addig a Bertelsmann Intézet legújabb kutatása azt mutatja, hogy minden második német úgy vélekedik, hogy az iszlám egy komoly fenyegetést jelent. Míg Kelet-Németországban 57 százalék vélekedett így, addig nyugaton 50 százalék.

Közel 13 milliárd eurónyi segély a migránsoknak

Mint arról korábban beszámoltunk, döbbenetes számokat közölt a migrációról egy német kormányzati kimutatás.

Összesen 12,9 milliárdnyi segélyt oszt ki Németország a külföldieknek, csak a szír állampolgárok viszik el ennek a keretnek a negyedét.

Az elmúlt alig több, mint tíz évben megduplázódott ez a keret, ami jól mutatja, hogy gyökeres fordulat szükséges a migrációs politikában. A szövetségi parlament legnagyobb ellenzéki pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak egy képviselője írásbeli kérdésére összeállított statisztika szerint a külföldieknek kifizetett Hartz IV segély évenkénti összege az utóbbi bő egy évtizedben majdnem megduplázódott, míg 2007-ben 6,9 milliárd euró (2310 milliárd forint) volt, 2018-ban már 12,9 milliárd eurót tett ki.

Írtunk arról is, hogy sorra költöznek Magyarországra a német állampolgárok, mert békére és biztonságra vágynak, amit saját országuk már nem tud biztosítani számukra – számolt be a Híradó.hu. Az M1 riportere több olyan német állampolgárt is meglátogatott, akik már Magyarországra költöztek azért, mert nem érzik biztonságban magukat saját hazájukban a bevándorlók miatt. Honvágyuk egyre kevésbé van,

új hazájuknak tekintik a magyarországi falvakat.

Egyre gyakoribb az is, hogy a teljes család hagyja el szülőföldjét és kezd új életet nálunk.