Elsöpörheti a libanoni kormányt a robbanás, de utána is csak a káosz marad

Libanoni katonák megrongálódott épületek romjainál Bejrút kikötői negyedében 2020. augusztus 6-án, két nappal a hatalmas erejű, kettős robbanás után. A detonációk következtében a legutóbbi információk szerint legkevesebb 135 ember életét vesztette, több mint ötezren megsebesültek, 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították, és gyásznapot hirdettek. A hatóságok szerint egy hat évvel ezelőtt elkobzott és raktárban őrzött vegyianyag-hajórakomány robbant fel. MTI/EPA/Pool/Thibault Camus

A legfrissebb adatok szerint már 157 halálos áldozata van a keddi bejrúti robbanásnak, és több mint 5000-en sebesültek meg a hatalmas detonációban. A libanoniak egyre ingerültebben követelnek magyarázatot a történtekre, a többség a csődbe ment ország kormányát teszi felelőssé azért, hogy 300 ezren váltak hajléktalanná a libanoni fővárosban. 

Az áldozatok száma valószínűleg még nőni fog, ugyanis sajtóbeszámolók szerint

jelenleg is több tucat eltűnt ember után kutatnak a romok alatt helyi és nemzetközi mentőalakulatok.

Libanoni katonák megrongálódott épületek romjainál Bejrút kikötői negyedében 2020. augusztus 6-án, két nappal a hatalmas erejű kettős robbanás után. Forrás: MTI/EPA/Pool/Thibault Camus

A detonációk következtében a legutóbbi információk szerint legkevesebb 157 ember halt meg, több mint ötezren megsebesültek, köztük rengetegen súlyosan, és

300 ezer lehet azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat.

Bejrútot a libanoni kormány katasztrófa sújtotta várossá nyilvánította, és csütörtökre gyásznapot hirdettek.

A hatóságok szerint egy hat évvel ezelőtt elkobzott és raktárban őrzött 2750 tonna ammónium-nitrát robbant fel.

Az emberek, miközben a bejrúti utcákon éjjel-nappal a romokat takarítják és túlélők után kutatnak, egyre feszültebben követelik a felelősök felderítését, megbüntetését, miközben a sajtóban sorra jelennek meg olyan hírek, hogy

a vámhatóságok már évek óta figyelmeztették a libanoni vezetést arra, hogy hatalmas tragédiához vezethet, hogy ilyen nagy mennyiségű vegyi anyagot tárolnak a kikötőben, közel a lakóövezethez.

A bejrúti kikötőhöz közel készült felvétel két nappal a hatalmas robbanások után. Forrás: MTI/EPA/Pool/Thibault Camus

Badri Daher, a libanoni vámügyi főigazgató szerda este azt nyilatkozta, hogy

az irodája hat hivatalos levelet is küldött a libanoni belügyminisztériumba, amelyekben azt sürgették, hogy végre foglalkozzanak a vegyi anyag elszállításával,

vagy annak újraértékesítésével, illetve azt is javasolták, hogy azt vegye át a hadsereg, de érdemi választ a hivatalos kérelmükre soha nem kaptak.

Bejrútban csütörtökön számos kikötői tisztviselőt házi őrizetbe vettek az elrendelt vizsgálatok lefolytatásáig, amely várhatóan öt napig tart majd. A helyiek szerint azonban ők csak bűnbakok, a legfőbb felelős a politikai vezetés.

Hasszan Diab miniszterelnök a robbanás után feltűnően gyorsan tudta, hogy mi robbant fel

- ha pedig így van, akkor felmerül a kérdés, miért nem tettek semmit hat éven keresztül a veszélyes ammónium-nitrát elszállításáért. Amikor az országba látogató francia elnök fegyveres kísérettel csütörtökön végigsétált Bejrút utcáin, sokan "forradalmat" kiáltásokkal fogadták.

A miniszterelnök ígérete, hogy "megbünteti a felelősöket", inkább a felelősség elhárításának tűnik. Sokan arra is gyanakodnak, hogy nem véletlenül őrizték a robbanóanyagot a raktárban, akár a Hezbollah terrorszervezet is kaphatott belőle.

Az elnököt és a miniszterelnököt többen lemondásra szólították fel, és a tavaly év végén megbukott miniszterelnök Szaad Hariri felelősségre vonását is követelik.

"Ha lemondunk, azzal éppen elhárítjuk a felelősséget" - ezt nyilatkozta a Le Figaro szerint a kormányszóvivő a felszólításokra reagálva.

Libanon, ahogy azt megírtuk, márciusban csődbe ment. Az államadósság a GDP 170 százaléka, az állam már nem tudta fizetni a kamatokat. A havi átlagos jövedelem néhány tízezer forintnak felel meg, miközben a megélhetés drágább, mint Magyarországon.

Az előző kormány éppen azért bukott meg, mert a katasztrofális helyzetből megszorító intézkedésekkel akart kitörni (ezek fejében adott volna 4-8 milliárd dollár hitelt az IMF), de az intézkedések a válságért felelős és abból hasznot húzó bankokat nem érintették.

Politikai elemzők szerint a

kormány biztos, hogy nem éli túl a robbanás okozta botrányt, de abban az országban, ahol évtizedek óta nincs stabil kormányzás, ez nem fog megoldást hozni.